Sokáig teljes volt a politikai bizonytalanság a vasárnapi boszniai választás után. Míg a háromtagú elnökség tagjai ismertté váltak, a legizgalmasabb, a boszniai Szerb Köztársaság elnökségéért folyó verseny bohózatszerű elemeket is tartalmazott. S bár sokáig nagyon rosszul állt az Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által támogatott Milorad Dodik boszniai szerb vezető szénája, végül megelőzte ellenfelét, Jelena Trivicet, az ellenzéki Demokratikus Fejlődés Pártjának (PDP) politikusát.
Sokáig – papíron legalábbis – két elnöke is volt a boszniai Szerb Köztársaságnak, mivel először Trivic jelentette be győzelmét. Mint mondta, 72,3 százalékos feldolgozottságnál már olyan jelentős különbség alakult ki Dodik és közte, hogy az eredmény már nem változhat. Beszédében kifejtette, ez a boszniai Szerb Köztársaság győzelme és nem az ő személyes diadala. Hozzátette, olyan nemzeti politikát folytatnak majd, amit Belgrádban írnak. Hozzátette, ahol csak lehet, kompromisszumokat kötnek, mert ez Bosznia-Hercegovina fennmaradásának záloga. Azt is megjegyezte, a Szerb Köztársaság minden polgárának elnöke akar lenni, azaz a szerben kívül nem kell félniük a más népeknek sem, mert „a Szerb Köztársaság zászlaja alatt mindenkinek van hely”. Ugyanakkor azt is mondta, a köztársaság gazdasági függetlenségée törekszik Bosznián belül.
Később Dodik lépett az újságírók elé. Akkor még nem hirdette ki a győzelmét, ezt csak később, hétfőn kora hajnalban tette meg, de ezúttal nem volt annyira diadalittas, mint négy évvel korábban, amikor a háromtagú boszniai elnökségért folytatott küzdelemben nyert és tőle szokatlan módon elismerte, hogy Banja Lukában, a köztársaság székhelyén nem ő szerezte meg a legtöbb voksot. Dodik közismert kocsmai stílusához ezúttal is hű maradt, s bár úgymond sajtóértekezletet tartott, az N1 televízió riporterének azt válaszolta, nem hajlandó „provokatív kérdésekre” válaszolni. A riporter azt firtatta, hogy nyerhette meg a választást, ha Banja Luka adja a voksok legalább harmadát.
A Központi Választási Bizottság aztán másnap délelőtt már Dodik győzelmét vetítette előre 82 százalékos feldolgozottság után. Triciv pártja azt közölte, elcsalták a választást és új voksolás kiírását követelték. Dodik és Trivic politikája között nincs nagy különbség, mindketten nacionalisták, Belgrád intelmeit követnék é függetlenednének Szarajevótól. Trivic azonban nem áll annyira közel Oroszországhoz, és stílusa sem olyan útszéli, mint az ellenfelé.
A boszniai Szerb Köztársaságban mindenesetre politikai földindulással ért volna fel Dodik veresége. Az entitást a saját kiskirályságaként irányítja, a gazdaságot ő uralja, saját televíziócsatornái vannak, s korrupt üzelmeiről ismert. Az oroszbarát politikus a nemzetközi Putyin-barát blokk kialakításán ügyködő Magyarországtól is komoly pénzügyi támogatásokat kapott. Sőt, Orbán Viktor a választás finisében nyíltan őt támogatta.
Ami a háromtagú boszniai elnökségért folytatott választást illeti, itt Dodik pártjának jelöltje, Zeljka Cvijanovic sima győzelmet aratott, ő eddig a boszniai Szerb Köztársaság élén állt. Valójában színtelen, jelentéktelen politikus, valódi hatalma nincs, egyedül Dodiktól függ. Sajtóértekezletén annyit mondott, hogy a köztársaság érdekeit védelmezi.
Hatalmas meglepetésre súlyos vereséget szenvedett a háromtagú boszniai elnökség bosnyák tagja, a Törökországgal igen szoros kapcsolatokat ápoló Bakir Izetbegovic, akit a közvélemény-kutatók favoritnak tartottak. A szociáldemokrata Denis Becivoric előzte meg, aki hét párt közös jelöltjeként. Még sosem fordult elő, hogy szociáldemokrata elnöke lett volna a bosnyákoknak. Izetbegovic Dodikhoz hasonlóan megbuktathatatlan figurának számított, veresége Recep Tayyip Erdogan török elnök számára is nagy pofon, hiszen nyíltan kampányolt pártfogoltja mellett.
Meglepetés körvonalazódott ugyan a háromtagú boszniai elnökség horvát tagjának választásán. A rendre a bosnyákok voksaival megválasztott Zeljko Komsic egy ideig csak a második helyen állt, megelőzte a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) által jelölt Borjana Kristo, délelőttre azonban fordult a kocka és mégis Komsic nyert. A politikust nem ismerik el képviselőjüknek a horvátok, mert rendre a bosnyákok voksaival választják meg. Emiatt módosítaná a választási törvényt a HDZ.
Megváltoztatja az alkotmányt a főmegbízott
Ismét váratlant húzott Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja. Kilátásba helyezte, hogy megváltoztatja a bosnyák-horvát föderáció alkotmányát. Erre azért lenne szükség, mert a horvát képviselők ugyan kisebbségben vannak a föderáció felső házában, de meg tudják akadályozni a törvények elfogadását. Az Európai Unió feltűnően visszafogottan kommentálta a német Keresztény Szociális Unió (CSU) politikusának bejelentését azt hangsúlyozva, hogy ez Schmidt személyes döntése volt.
