Továbbra is rejtély, mi okozta a robbanásokat az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél. A napokban Andrij Koboljev volt ukrán energiamenedzser azt állította, Oroszország már az építkezés során robbanószerkezetekkel szerelte fel a Balti-tenger fenekén lévő csöveket, hogy szükség esetén a gázszállítással zsarolhassa a nyugati államokat, elsősorban Németországot. Emellett a Gazprom orosz gázóriás, amely a súlyos károkat szenvedett vezetékek háromnegyedét ellenőrzi, így milliárdos bírságokat takaríthatna meg, ha Európa beperelné a gázszállítások felfüggesztése miatt.
Nem ért egyet ezzel a vélekedéssel Jeremy Stöhs, a grazi Osztrák Hírszerzési, Propaganda- és Biztonsági Tanulmányok Központjának (ACIPSS) tengerbiztonsági szakértője, aki valószínűtlennek nevezte, hogy a robbanószerkezetet már az építéskor beszerelték volna. „Ilyen szabotázs viszonylag könnyen megvalósítható a bombák kívülről való elhelyezésével is” – mondta el a Der Standardnak. Biztonsági körökben már régóta aggódtak amiatt, hogy kizárólag orosz cégek voltak felelősek a csővezeték építéséért. Hírek szerint a NATO már az építéskor figyelmeztette erre a német kormányt, de Berlin nem foglalkozott ezekkel a felhívásokkal.
Johannes Peters a Kieli Egyetem munkatársa szintén nem hiszi azt, hogy a bombák már kezdettől fogva a vezetéken lettek volna. „Miért kell robbanószerkezeteket elhelyezni egy olyan infrastrukturális projektben, amelyet évtizedekkel a hidegháború után építettek?” – tette fel a költői kérdést.
A történek mindenesetre figyelmeztetésként szolgálnak Norvégia számára, hogy jobban kell ügyelnie a nyersanyagot feldolgozó és szállító létesítményeire annál is inkább, mert egyrészt Európa legjelentősebb gázszállítójává lépett elő, másrészt pedig szeptember végén avatták fel a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású, úgynevezett Balti Vezetéket.
A norvég hadsereg katonái többnyire civilek, akik katonai kiképzésben részesültek, és továbbra is rendszeresen képzik magukat. Szükség esetén több mint 40 000 férfi és nő mozgósítható órákon belül. Fő feladatuk: az ország polgári és katonai infrastruktúrájának védelme. Hétfőn többjüket is mozgósították, hogy biztosítsák a kikötői létesítmények biztonságát. Olajfinomítókról, gázfeldolgozó üzemekről, s az ország északi részén, Hammerfestben található földgáz cseppfolyósító üzemről van szó, ez utóbbi évente 6,5 milliárd köbméter LNG-t termel, s a norvég export több mint 5 százalékát teszi ki.
Norvégia összesen húsz stratégiai szempontból rendkívül fontosnak tartott helyszínen emelte a készültség szintjét.
Az Északi Áramlat gázvezetékeinél történt robbantások sokkolták nem csak Norvégiát, hanem a többi skandináv országot is. „Az itteni kormányok felismerték, hogy infrastruktúrájuk legfőbb elemeit is veszély fenyegeti” – mondta el a Le Monde-nak Jan Hallenberg, a stockholmi Nemzetközi Ügyek Intézetének biztonságpolitikai szakértője. Szerinte figyelmeztetésnek kell tekinteni, hogy a robbantás dán és a svéd gazdasági övezetnél történt Bornholm szigetének közelében, ami nincs messze a Karlskrona haditengerészeti bázistól sem. Mindez „minden, csak nem véletlen egybeesés” – mutat rá a szakértő. A régió legtöbb biztonsági szakértőjéhez hasonlóan úgy véli, nem is kétséges, hogy Oroszország a felelős a terrorcselekményekért: „Moszkva érdeke, hogy ezek az országok jobban aggódjanak a saját biztonságukért, mint Ukrajna túlélése miatt" - mondja. Az is ezt az elméletet erősíti, hogy Vlagyimir Putyin nem először vetné be ezt a fegyvert. Még az orosz-grúz háború előtt bő két évvel, 2006 elején felrobbantották a Grúziába és Örményországba irányuló dél-oroszországi gázvezetéket Észak-Oszétia területén. Akkor is szándékos robbantás történt, hiszen a detonáció helyszínén két bombát találtak.
Norvégiát aggasztja, hogy az elmúlt napokban azonosítatlan drónokat észleltek az Északi-tengeren az olaj- és gázfúró platformok közelében. A Norvég Kőolajbiztonsági Hatóság ezért már szeptember 23-án, négy nappal a gázvezetékeknél történt robbanások előtt, „fokozott éberségre" szólított fel. Szeptember 27-én Norvégia úgy döntött, növeli a tengeri infrastruktúrája körüli biztonsági szintet.
Oslo külső támogatást is kap kulcsfontosságú létesítményeinek védelméhez. Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök múlt héten bejelentette, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország is segít a több mint 90 gáz- és olajmező biztonságának szavatolásában. Ezeket összesen mintegy 9000 kilométernyi csővezeték köti össze. Norvégia szomszédai is tettek lépéseket az infrastruktúra védelme érdekében. Svédország fokozta atomerőművei, továbbá víz- és szélerőművei felügyeletét, míg a svéd villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Kraftnät intézkedéseket jelentett be létesítményeinek nagyobb biztosítására. Finnország megerősítette stratégiai infrastruktúrájának biztonságát. Dániában Mette Frederiksen miniszterelnök elismerte számos létesítmény "sebezhetőségét". Zilmer-Johns, a kormány biztonságpolitikai elemző csoportjának elnöke sürgette, mérjék fel melyek létesítményeik vannak a legnagyobb veszélyben.
16 éve
egyszer már történt "rejtélyes" robbantás orosz gázvezetéknél
A norvég hadsereg katonái többnyire civilek, akik katonai kiképzésben részesültek, és továbbra is rendszeresen képzik magukat.
