Milyen a népszámlálási kérdőív szakmai szemmel?
Eléggé felhasználóbarát a felület, tehát nem nehéz kitölteni, de van olyan kérdés, amire nem biztos, hogy mindenki könnyen adja meg a feleletet.
Például?
Például ilyen a politikai vitatémává is vált nemi hovatartozás kérdése. Itt muszáj két lehetőségből választani: vagy a férfit, vagy a nőt kell bejelölni, különben az online rendszer nem is enged továbblépni. A kérdezőbiztos pedig feltehetőleg majd beír valamit akkor is, ha a válaszadó mást szeretne mondani.
Ha összehasonlítja az előző népszámlálás kérdéseit a mostanival, mi a legnagyobb különbség?
Két dolog szembeötlő. A népszámlálás korábban csak közvetve – a hiányzókra vonatkozó becslésen keresztül – volt alkalmas az elvándorlással kapcsolatos mérésre. Most azonban külön kérdés vonatkozik arra, hogy élt-e a válaszadó valaha egy évnél hosszabb ideig külföldön és ha igen, melyik országban, tehát a visszakötözőkről is plusz információt kapunk. A másik nagyon fontos új kérdés a lakosság digitális írástudását méri fel a használaton keresztül.
Hányan lehetnek azok, akiket nem lehet megtalálni, mert feltételezhetően hosszabb ideje külföldön élnek, de eddig a magyar nyilvántartásokban szerepeltek, mert mondjuk megmaradt a hazai lakásuk, nem adták le a TAJ-kártyájukat?
Szerintem nagyjából legfeljebb százezres különbség lehet, de az elvándorlásról most sem kapunk teljesen pontos képet, hiszen nem mindenki szünteti meg az állandó lakcímét és elképzelhető, hogy egy rokon kiveszi a postaládából a KSH értesítését és kitölti az online kérdőívet.
Kötelező megadni az állampolgárságot is, de vajon, ha a másik állam nem ismeri el a kettős állampolgárságot, az itt élők be merik ezt vallani?
Nálunk ezt szokás úgy kezelni, mintha például a szlovák állam kifejezetten a magyarok ellen vezette volna be a kettős állampolgárság tilalmát, holott például Hollandiában is csak speciális esetben lehet valaki kettős állampolgár. Mindenesetre biztos, hogy ennél a kérdésnél nem kapunk majd pontos adatokat, mert lesznek, akik csak a magyar állampolgárságot jelölik be annak ellenére, hogy ezeket az adatokat más országnak biztosan nem adja ki a magyar állam egyéni szinten. Ugyanígy a nemzetiségre vonatkozó adatok sem lesznek pontosak. Amióta létezik a népszámlálásban nemzetiségre vonatkozó kérdés, rendszeresen alacsonyabb a tudományos konszenzusnál a népszámlálási adat. Különösen a hátrányosabb helyzetű nemzetiségekhez tartozók rejtik el nemzetiségi identitásukat attól félve, hogy ez az adat hozzáférhetővé válik és felhasználják ellenük. Azonban a népszámlálásból személyes adatokhoz nem lehet hozzáférni. Gondolhatunk az államról bármit, de kutatóként többször szembesülök azzal, hogy nem adnak ki olyan részletes adatokat, ami már egyes személyek azonosítását is lehetővé tenné.
Tehát amikor a szegregátumokat vizsgálja egy településen, nem tudhatja meg, hány nő él a telepen?
Egy nemzetközi, az Európai Bizottság által kezdeményezett roma kutatáshoz próbáltam megszerezni ilyen adatokat és már a megyei szintű összesítéseket is nehezen akarták kiadni, település szintűeket pedig végképp nem, mert ahol kevés az érintett, ott könnyen beazonosíthatók lennének. Kutatói szempontból néha túlságosan is vigyáz ezekre az adatokra a KSH, de a nemzetiségi közösségek tagjai számára ez megnyugtató lehet.
Megoldhatatlan feladatnak látszik eligazodni a sokféle középiskolai végzettség között. Az érintettek könnyen boldogulnak vele?
Nem a kérdőív hibája, de valóban nagyon bonyolult a középfokú képzések rendszere, többször változott is az elmúlt időszakban, azonos elnevezések tartalma ma már eltérő, mint korábban. Nem tartom valószínűnek, hogy akik régebben szereztek képzettséget, mondjuk szakmunkás bizonyítványt, online könnyen ki tudják tölteni ezt a részt. Pedig arról, hogy milyen a végzettség szerinti megoszlása a magyar népességnek, kizárólag a népszámlálásból kaphatunk pontos képet, erre vonatkozóan adminisztratív adat nincs. Nem tudjuk, milyen iskolai végzettségűek hagyták el az országot vagy haltak meg, vagy szereztek újabb iskolai végzettséget. A frissen végzettekről az Oktatási Hivatal adatbázisában vannak adatok, de a korábbi, különösen a rendszerváltás előtti iskolai végzettségekről nincs egységes adatbázis. Elméletileg egy népszámlálás alkalmával kialakítható lenne egy ilyen adatbázis, amelyet azután már lehetne frissíteni, de az én ismereteim szerint nincs ilyen adatösszekapcsolás, és az adatgyűjtés után anonimizálják a népszámlálási adatokat.
Mért kell megadni a munkahelyünk nevét?
Őszintén szólva ezt én sem tudom, ennél a kérdésnél ismerőseim is azt mondták, hogy ezt ők nem szeretnék megadni. Ennek statisztikai indoka nincs, ebből a szempontból az az érdekes, hogy milyen foglalkozású, milyen ágazatban működő és mekkora munkahelyen dolgozik valaki. A munkahely nevét – ahogy minden ilyen szöveges adatot – százféleképpen adják meg az emberek, a több, mint négymillió munkavállaló által beírt cégneveket a mesterséges intelligenciával rokon megoldásokkal persze lehet valahogy rendezni, de ez nagyon nehéz feladat és bizonytalan adatokat eredményez. Ha egy betű eltérés van a beírt elnevezésben, már más lesz az eredmény. Számomra azért furcsa ez a kérdés, mert a KSH máskor nagyon ügyel arra, hogy bizonytalan adatok ne szerepeljenek a rendszerében.
A vallási kérdéssort is érte kritika. Jogosan?
Az előző összeíráskor még volt lehetőség, hogy a válaszadó ateistaként rögzítse magát, most azonban csak a vallása, felekezete megnevezésére készült sorba írhatja be. Van egy „nincs vallása, felekezete” lehetőség, de ez filozófiai és vallásszociológiai szempontból sem felel meg ennek a kitételnek. Én inkább a kérdést tartom rossznak, az ateizmus valójában egy világkép, ezért helyesen valahogy úgy szólna a kérdés: mi a vallása, világképe.
Azt elfogadhatónak tartja, hogy a nagy egyházak hirdetésekben biztatják arra a híveiket, hogy vallják magukat a felekezethez tartozónak?
A kisebbségek is ezt teszik. Nem gondolom, hogy bárki, aki nem tartozik ahhoz a felekezethez, katolikusnak vagy reformátusnak vallja magát. Azért érezzük valószínűleg visszásnak ezeket a reklámokat, mert tudjuk, hogy az egyházak sok pénzt kapnak az államtól.
Két népszámlálás között mikrocenzust tartanak. Mikor várható a részleges összeírás?
Ha megpróbálnak visszaállni az eredeti ciklusra, akkor négy év múlva lenne a mikrocenzus, de elképzelhető, hogy akkor már a statisztikai hivatal megpróbálkozik az adatösszekapcsolással, vagyis kizárólag elérhető adminisztratív adatokból próbálják majd előállítani az adatok. Ugyanakkor tudni kell, hogy sok kérdésre nem lehet ebben a formában választ találni, például nem derül ki, hogy az emberek hány perc alatt jutnak el a munkahelyükre, vagy milyen mértékben korlátozza valamilyen egészségi probléma az életüket. A válaszokból kapunk egy képet az ország állapotáról, emellett lehetőség van ezek összefüggéseit is vizsgálni, ezért tartom fontosnak a népszámlálást.
