Eltűnt egy évente 25 millió lőszer gyártására alkalmas gépsor a Borsodi Általános Gépgyár Kft.-től (BSGÉP) – erről számolt be a 24.hu.
Mint írják, a miskolci cég megszerzéséért évek óta folyó jogvitából az tűnik ki, hogy a magyar bíróság közvetlenül tájékoztatja az Alkotmányvédelmi Hivatal által Oroszországba kitoloncolt Jurij Sabajkin orosz vállalkozót egy olyan ügy részleteiről, amelyben egy NATO-szabványos lőszertöltőgépet keresnek.
Bár apró hadiipari cégről van szó, olyanok érdeklődtek iránta, mint Balajti László egykori titkosszolgálati vezető, illetve Tasnádi László, Pintér Sándor jobbkeze is tárgyalt az ügyben. Végül a Dunaferr- és Borkai-ügyben is érintett Mikó István vette meg Jurij Sabajkin üzletrészét, és ezzel beszállt a BSGÉP-be, legalábbis ő ezt állítja.
Letartóztatták a Dunaferr- és a Borkai-ügyben is érintett Mikó IstvántLegközelebb 600-800 emberrel mennek a Dunaferrhez a biztonságiakSabajkin öt évvel ezelőtti kitoloncolásának idején, azaz 2017-ben elvették a BSGÉP haditechnikai külkereskedelmi engedélyét. Addig az üzletrészek 49 százaléka az orosz vállalkozóé, a többség Papp Csabáé volt, de az új helyzetben megállapodtak, hogy Sabajkin eladja neki az üzletrészét. Kikötötték azonban, hogy Sabajkin vagy az általa megnevezett személy visszavásárolhatja a tulajdonrészt 2018. december végéig. Erre a lehetőségre mozdultak rá többen. Mikó állítása szerint megállapodott Sabajkinnal, és az orosz vállalkozó üzletrészéért kifizetett 10 ezer forintot (állítólag ugyanennyiért vette át annak idején Papp a kisebbségi üzletrészt, és ez volt a visszavásárlásra megszabott összeg is).
Mikó a motivációjáról annyit mondott, hogy fantáziát látott a hadiipari üzletben, és nem rejtette véka alá, hogy az egész céget meg akarja szerezni, Papp Csabát nemkívánatosnak nevezte. Eddig azonban a 49 százalékos részesedésének a bejegyzését sem sikerült elérnie, a változásbejegyzési kérelmet az ügyvezetőnek kellett volna beadnia, az ügyvezető Papp Csaba azonban nem volt hajlandó bejegyeztetni a cégbíróságon Mikót tagnak. Mikó perre ment, hogy kikényszerítse tulajdonosként történő bejegyzését, hiszen – állítja – megvette Sabajkin kisebbségi részét. Papp Csaba ezzel szemben azt mondja, nincs szerződés, nem tudtak bemutatni olyat, ami Sabajkin részének eladását és a visszavásárlási opciót hitelt érdemlően bizonyítaná. Szerinte érvénytelen volt az üzletrészszerzés, erre hivatkozva semmisségi pert kezdeményezett a bíróságon.
A portál szerint a bírósági perek anyaga alapján
a Pénzügyminisztérium szerint a lőszergyártó visszakerült a gépsort szállító országba, azaz Törökországba, a török illetékesek viszont azt közölték, hogy náluk nincs. Más hatóságok mást állítanak, például a NAV megkapta a gépsor után az áfabefizetést, és évekkel ezelőtt a Miniszterelnökség is úgy találta, hogy minden rendben van a beruházással.
Mint arra felhívják a figyelmet, egy évente 25 millió Kalasnyikov-lőszer gyártására alkalmas gépsorról van szó, és háborús helyzetben végképp nem mindegy, kinek a kezében van ez a kapacitás. Elrejteni sem lehet egyszerű a gyártósort, mivel szétszerelve két kamiont töltenének meg az alkatrészek – teszik hozzá.
Orosz kézben landolhat a magyar lőszertöltő
Papp Csaba a titkosszolgálatokhoz fordult amiatt, hogy a cégbíróságon kezdeményezett változásbejegyzési eljárás során vagyonelszámoltatás címén tőle minősített adatot kérnek, azaz haditechnikai eszközök, köztük a lőszertöltő hollétét tudakolják. Ám az Alkotmányvédelmi Hivatal azt válaszolta, hogy a titkosszolgálatoknak nincs teendőjük az ügyben. A titkosszolgálatok számára érdektelen BSGÉP-pel az a helyzet, hogyha a bíróság végül Papp Csabának ad igazat, és szabálytalannak ítéli a Mikó-féle üzletrészszerzést, az azt jelentené, hogy visszaállítják az eredeti állapotot, akkor pedig Jurij Sabajkin jegyzi a miskolci kft. üzletrészeinek 49 százalékát, tehát egy orosz állampolgár rendelkezhet a lőszergyártó sor felett (ha elfogadjuk a perek során kirajzolódó nézetet, miszerint a BSGÉP-nél kell keresni a gépsort, de legalábbis az oda vezető nyomokat).
Sabajkinnak a Fővárosi Törvényszék közvetlenül, postán küld dokumentumokat a magyarországi perrel kapcsolatban.
Ez – mint rámutatnak – nem szokványos eljárás, nemcsak azért, mert a moszkvai vállalkozó alkalmasint akár haditechnikai eszközök hollétéről szerezhetne tudomást, hanem azért is, mert az iratok külföldre juttatása csak az Igazságügyi Minisztérium illetékes osztályának a közreműködésével lehetséges. Ezzel kapcsolatban felidézik, hogy a BKV-nak az orosz Metrowagonmash-sal folytatott reménytelen kötbérperében is a tárca nemzetközi magánjogi főosztálya továbbította az illetékes orosz hatóságnak a dokumentumokat, nem közvetlenül az érintett címére küldte azokat a bíróság.
A portál – tekintve, hogy nemzetbiztonsági kérdést is felvet a hadiipari cég esetleges orosz résztulajdonlása, illetve a lőszergyártósorra vonatkozó információ – a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antalhoz fordult az alábbi kérdésekkel:
Tud-e arról, hogy eltűnt egy NATO-szabványos, komplett Kalasnyikovtöltény-töltőgépsor, amelyet Törökországban gyártottak, és évekkel ezelőtt Magyarországra szállítottak?
Keresik-e a gépsort? Van-e információ arról, hol lehet?
Mi az oka annak, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (amely a legális és illegális fegyverekért is felel) nem kíván intézkedni az ügyben?
A portál a cikk megjelenéséig nem kapott választ.
