Akár még recesszióba is fordulhat a magyar gazdaság 2023-ban a romló külső környezet és a magyar gazdaságpolitika problémai miatt – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a cég előrejelzését bemutató sajtótájékoztatóján. A cég szerint az idei négy százalék után, jövőre éves szinten fél százalékkal nőhet a gazdaság az alapfeltételezése szerint. 2023 év elején biztos a recesszió, a második félévi lassú kilábalás a gazdaságpolitikai döntésektől is függ.
Rossz hír a magyar gazdaság számára, hogy az egész világgazdaság fékez, az eurózóna növekedése nulla százalékra lassul
– tette hozzá Nagy Katalin, a Kopint-Tárki kutatója.
Ez nem jó üzenet a magyar gazdaság számára, ráadásul a német gazdaság erősen szenved a magas energiaáraktól, ezért a német GDP csökkenhet, miközben 10 százalék közelében marad az infláció. A magas energiaárak miatt vállalati leállásokra lehet számítani – mondta Nagy Katalin.
Ebben a környezetben lelassul a a magyar gazdasági növekedés, miközben az infláció, majd csak 2023 januárjában jut a csúcsra. A Kopint-Tárki szerint károsak az árstopok, ezért azok decemberi eltörlésével számol, így a januári inflációs csúcsot 24 százalékára várják, ami az év végére nyolc százalék közelébe lassul. Így viszont az éves inflációs index nem tud csökkenni, sőt emelkedik, az idei 14 százalék után az 16 százalék lehet 2023 átlagában. A magas infláció miatt jövőre már csökkennek a reáljövedelmek, az idei 2,2 százalékos növekedés után jövőre 3,9 százalékos reálbércsökkenést várnak. Ennek ellenére a kutatók nem számítanak arra, hogy a munkanélküliség jelentősen emelkedne, ez abban az esetben fordulhat elő, ha erőteljesebb lesz a gazdaság visszaesése.
A múltbéli tapasztalatok alapján nem lehet arra számítani, hogy a forint árfolyama visszamenjen 400 forint alá
– mondta Palócz Éva.
Ehhez komoly gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, aminek semmi jelét nem látni. A forint gyengülése nem az energiaáraknak, nem is a válságnak a kövezetkézmenye, hanem kifejezetten magyar okai vannak. A rengeteg egyensúlyi probléma a forint gyengülésében csúcsosodik ki, az euró ára kedden át is lépte a 430 forintot. Az MNB lezárta kamatemelési periódusát és ez elhibázott döntés volt. Emiatt a monetáris politikának ma már nincs eszköztára a romló folyamatok megállításra, költségvetési és gazdaságpolitikai lépésekre lenne szükség – mondta Palócz Éva.
Bankholding: technikai recesszió jön
A Magyar Bankholding elemzői szerint a magyar gazdaság az idei második félévtől technikai recesszióba süllyed, vagyis a két negyedéven át csökkenhet GDP. A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7 százalékról 5,3 százalékra, míg a jövő évit 2,7 százalékról 0,4 százalékra csökkentettük – fogalmazott Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. A szakember a bank sajtótájékoztatóján a mérséklés fő okaiként az elhúzódó háborút, az elszálló energiaárak negatív hatásait, a romló külső környezetet, az emelkedő kamatszintet, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetését, valamint az idei súlyos aszálykárokat említette. A vártnál jóval szélesebb körű és meredekebb áremelkedések hatására a Bankholding az idei átlagos inflációs várakozását 14 százalékra, a jövő évit pedig 13,6 százalékra emelte, de a drágulás ennél magasabb is lehet, amit a tovább emelkedő élelmiszerárak mellett az európai energiaárak elszállása és az energiaválság okoz – mondta Suppan Gergely.