„A szeptemberi utasforgalom a repülőtéren a gyengülés első jeleit mutatja. A korábbi nyári hónapokban, júliusban és augusztusban 81 százalék, illetve 80 százalékos visszaépülés volt tapasztalható 2019 azonos hónapjaihoz képest. Szeptember folyamán ez a fellendülési arány a 2019 szeptemberi szint 78 százalékára csökkent” – számolt be közleményében a Budapest Airport. A visszaesést a cég azzal indokolta: „,A közelmúltbeli gazdasági helyzet és a légitársaságokra kivetett új kormányzati adó vegyes hatása lelassította a fellendülést.” Ez utóbbival a nagy vitákat kiváltó extraprofit adóra utaltak.
Mindezt különös megvilágításba helyezi a napokban indított kormányzati nemzeti konzultáció. Ennek egyik kérdésénél ugyanis a brüsszeli szankciókra utalva azt írták: „A beutazási korlátozások miatt jelentősen visszaesett az Oroszországból érkező turisták száma. Az intézkedés Magyarországot is érinti, különösen annak figyelembevételével, hogy a külföldről érkezők száma még mindig elmarad a járvány előtti szinttől. Olyan ágazatról van szó, amely hazánkban több százezer embernek ad munkát. Éppen ezért a hatodik kérdés: Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?” Vagyis miközben a kormány – az egyébként maga is megszavazta szankcióktól – félti a hazai turizmust, azt valójában a kabinet saját adópolitikája is fékezi.
Más szempontból is figyelemre méltó a Budapest Airport megállapítása, ami szerint az extraprofit adó „lelassította a fellendülést.” Ez ugyanis nehezen értelmezhető másként, mint hogy a repülőtársaságok a különadó miatt emeltek a jegyáraikon és ez visszafogta a fizetőképes keresletet. Vagyis nem lett igaza Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, amikor azt ígérte a magyar vásárlóknak, hogy a cégek nem fogják áthárítani a különadót.
Mint arról korábban többször írtunk, a kormányzat májusban jelentette be, hogy adót vet ki – európai utazásonként 3900 forintot, EU-n kívüli úti célokra 9750 forintot – a légitársaságok extraprofitja miatt. A magyar kormánnyal stratégiai kapcsolatban lévő Wizz Air kezdetben visszafogottan reagált, csak hónapokkal később jelezte finoman: „Az extraprofitadó és az üzemanyagárak növekedése miatt a viteldíjak várhatóan nőni fognak, illetve az adó nemcsak magasabb viteldíjat jelenthet, hanem tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is.” A Ryanair viszont rögtön éles, keresetlen szavakkal titulálta a különadót. A cég ír vezetése „több mint hülyeségnek” minősítette, a társaság vezetője pedig „Dumb és Dumbernek” nevezte a különadót kivető szakminisztert, Nagy Mártont és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert. Ami lényegesebb: a cég közleményben tájékoztatta utasait, hogy külön bekéri tőlük az extraprofitadó árát, ha pedig nem fizetik azt ki, úgy díjmentesen lemondhatják az utat. Bár erre a cég üzleti szabályzata lehetőséget adott, a kormány irányítása alatt lévő fogyasztóvédelem 300 millió forint bírságot vetett ki a vállalkozásra „fogyasztók megtévesztéséért” bár az azóta sem derült ki, hogy pontosan mi lenne a megtévesztő a Ryanair gyakorlatában. A cég ugyanakkor többször is leszögezte: bírósághoz fordul jogorvoslatért, illetve kártérítésért a magyar különadóval szemben.
Elhallgatott megjegyzés
A közpénzből működő Magyar Távirati Iroda is közölte a Budapest Airport közleményét, amelyben a légikikötő forgalmáról és a gyengülés első jeleit mutató utasforgalomról írnak. Azt viszont kihagyták a tudósításból, hogy a lassulásban a Budapest Airport szerint „a légitársaságokra kivetett új kormányzati adó vegyes hatása” is szerepet játszott.
