Orbán Viktor sok mindent megengedhet magának, de azt nem, hogy most sikerpropagandát adjon elő október 23-án

Virág Andrea politológus egyebek között ezzel indokolja, hogy a miniszterelnök vidéki helyszínen mond beszédet a nemzeti ünnepen.

Szokatlan október 23-ának nézünk elébe – értékelte Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, hogy a Fidesz nem szervez „központi rendezvényt”, Orbán Viktor miniszterelnök pedig Zalaegerszegen, a Mindszentyneum – Mindszenty József látogatóközpont új épületének átadásán szólal fel az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.

Persze – tette hozzá –, a kormányfő bármikor és bárhol szólal meg, a magyar nyilvánosság arra figyelni fog. Elvileg tehát Zalaegerszegen is lehet jelentős beszédet mondani, de akkorát aligha, mint egy tízezreket felvonultató budapesti rendezvényen. Az ilyen ünnepi szónoklatoknak fontos kelléke ugyanis, hogy a Fidesz – esetenként a Békemenet közreműködésével – felmutassa, milyen hatalmas tömeget képes mozgósítani.

Szokatlannak ígérkezik az ünnep abból a szempontból is, hogy nem lesz összellenzéki rendezvény sem. Az ellenzéki pártok – mint az keretes írásunkból kiderül – a diáktüntetéshez csatlakoznak majd.

Mindez azért különös, mert az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy március 15-e és október 23-a nem kizárólag nemzeti ünnep, hanem fontos politikai esemény is. A pártok jellemzően lehetőségként tekintenek ezekre az alkalmakra, hogy közfigyelmet keltve elmondhassák üzeneteiket. Virág Andrea felidézte, hogy mindkét oldal idén március 15-én, még az áprilisi parlamenti választás előtt tartotta az utolsó nagy rendezvényét.

A Republikon Intézet igazgatója szerint a kormánypárt nem érzi úgy, hogy ennek az október 23-ának és egy „nagy beszédnek” helye lenne a fideszes kommunikációban. Annak ellenére sem, hogy most indult kormányzati kampány az „elhibázott brüsszeli szankciókról” és a „nemzeti konzultációról”.

Október 23-a a szovjet elnyomó rendszer elleni forradalom emléknapja, Oroszország ebben az összefüggésben nem Magyarország szövetségeseként jelenik meg. A miniszterelnök viszont az ukrajnai háború kitörése óta próbál egyensúlyozni abban a kérdésben, hogy Magyarország mennyire áll Ukrajna, Oroszország és a béke pártján – magyarázta Virág Andrea. A magyar kormány nem tud egyértelmű, az Európai Unió által is elfogadott álláspontot kialakítani. Feltehető, hogy ezzel a nehezen megkerülhető aktuálpolitikai aspektussal Orbán nem szeretne foglalkozni az évfordulón.

Másrészt pedig gazdasági válság van, amelynek elemzők szerint még csak az elején tartunk. Orbán Viktor ünnepi beszédeinek általában az is a funkciója, hogy demonstrálja: minden a legnagyobb rendben. A kormányfő sok mindent megengedhet magának, de azt talán mégsem, hogy a mai helyzetben kiálljon a tömeg elé, és sikerpropagandát adjon elő arról, milyen jól mennek a dolgok az országban – állapította meg Virág Andrea.

Orbáni változatok 1956-ra

Amióta a Fidesz kétharmaddal kormányra került, először fordul elő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vidéki helyszínen mondja el október 23-ai beszédét, arra viszont több esetben is volt példa, hogy egyáltalán nem mondott beszédet az 1956-os nemzeti ünnepen.

2010-ben, amikor a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt szólalt fel, Orbán többször is kitért Nagy Imre, a forradalom leverése után kivégzett miniszterelnök szerepére. Így méltatta: „Nagy Imre később, a vele szemben lefolytatott gyalázatos perben okosságával és rettenthetetlenségével legnagyobb nemzeti hőseink sorába emelkedett, megvédte a forradalom tisztaságát és mártírtársai becsületét. Hála érte!” Nagy Imre emléke aztán kikopott az orbáni szónoklatokból, a fideszes kormányfő a nevét is csak elvétve volt hajlandó megemlíteni.

2011-ben Orbán Viktor nem volt Magyarországon október 23-án, így beszédet se mondhatott: Brüsszelbe utazott arra a csúcstalálkozóra, amit az Európai Tanács elnöke hívott össze. A közjogi méltóságok közül a házelnök se tartózkodott itthon, Kövér László éppen Brazíliában járt hivatalos látogatáson. A nem kormánypárti sajtóban általános volt a vélemény, hogy ezen az ünnepen az ellenzék uralta Budapest utcáit.

2012-ben megint a Kossuth tér volt a helyszín. Orbán szónoklatát heveny brüsszelezéssel fűszerezte (nem fogadjuk el, hogy „idegenek kormányozzanak bennünket”), miközben a kormányfő párhuzamot vont 1956 és 2006, a Gyurcsány-kormány elleni zavargások között.

2013-ban a Hősök tere következett. A szovjet megszállást a kormányfő a magyar történelem legsötétebb korszakának nevezte, egyúttal csúcsra járatta a háborús retorikát: „Nincs okunk kapkodni, de lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat, éppen úgy, ahogyan 2010-ben tettük. Készülődjetek! Most befejezhetjük azt, amit 56-ban elkezdtünk.”

2014-ben és 2015-ben Orbán Viktor ismét külföldön folytatott tárgyalásai miatt nem mondott beszédet. 2015-ben Áder János köztársasági elnök is külföldi elfoglaltsága miatt maradt távol az ötvenhatos megemlékezéstől.

2016-ban Orbán visszatért a Kossuth térre, és arról értekezett, hogy Brüsszelt meg kell menteni az az „elszovjetesedéstől”. Nem fogadhatjuk el – mondta –, hogy a „mi közös otthonunkat, az Európai Uniót modern kori birodalommá alakítsák, nem akarjuk, hogy a szabad európai nemzetek szövetsége helyére egy Európai Egyesült Államokat léptessenek”. A forradalom hatvanadik évfordulója azonban leginkább attól vált emlékezetessé, hogy az Orbán ellen tüntetőket atrocitások érték: Ungváry Krisztián történész arcát egy kormánypárti szimpatizáns úgy megütötte, hogy eleredt a vére.

2017-ben és 2018-ban Orbán Viktor az Andrássy úton, a Terror Házánál lépett fel. Utóbbi alkalommal „Soros György paradicsomaként” jellemezte a „nemzetállamok nélküli Európát”.

2019-ben a kormányzati indoklás szerint azért nem hirdettek szabadtéri rendezvényt a miniszterelnök részvételével, mert az utolsó pillanatig bizonytalan volt, az Európai Tanács nem tart-e rendkívüli ülést a Brexit miatt. Orbán Viktor végül zárt térben, a Zeneakadémián beszélt.

2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a nagyobb szabású állami ötvenhatos megemlékezések.

2021-ben a központ ünnepséget az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky kereszteződésénél rendezték, erősítve az 1956 és 2006 közötti, Orbán által vizionált párhuzamot. „Tizenöt évvel ezelőtt ezekben a percekben itt, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. Tizenöt évvel ezelőtt az ifjúkommunisták október 23-ából november 4-ét csináltak” – vélekedett a miniszterelnök, aki kormánya eredményeivel is eldicsekedett: „egész Európában a legalacsonyabbra vágtuk vissza a rezsiköltségeket”.