A találkozó előtt több kormány — köztük a magyar, a német és a holland — világossá tette, hogy ellenzi a gázárplafont, míg például a francia, az olasz és a belga hónapok óta lobbizott az energiaárak letörését célzó beavatkozásokért. Orbán Viktor a Twitter oldalán arról írt, hogy a gázársapka bevezetése “egy Magyarországgal szembeni gázembargóval érne fel”. Emmanuel Macron francia elnök a tanácskozásra érkezve azt mondta: Németország elszigeteli magát a gázárplafont ellenző álláspontjával, mivel a túlnyomó többség a bevezetése mellett van. A francia-német ellentétek miatt januárra halasztották a két kormány jövő hétre tervezett együttes ülését.
A sajtónak nyilatkozó diplomaták kevés esélyt adtak rá, hogy a csúcson végleges megállapodás születik a gázársapkáról, amely bonyolult technikai előkészületeket igényel. Az este folyamán még mindenki arra számított, hogy a vezetők iránymutatást adnak, amelyet szakértői szintű megbeszélések, majd később megállapodás követ. Az első ilyen tárgyalásra jövő kedden az huszonhét energiaügyi miniszter ülésén kerülhet sor. Az EU soros elnökségét betöltő Csehország képviselői az elmúlt napokban többször elmondták, hogy annyi rendkívüli miniszteri tanácskozást hívnak össze, amennyire csak szükség lehet a megegyezés érdekében.
A tanácskozás előtt fekvő és a lapunk birtokába jutott nyilatkozattervezet nyolc pontban foglalta össze a teendőket.
Egyebek mellett felszólította az Európai Bizottságot és a döntéshozó EU Tanácsot, hogy a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével és a hatásvizsgálatok elvégzése után sürgősen dolgozzanak ki a közös gázbeszerzésre és a gázárak ideiglenes korlátozására vonatkozó javaslatokat, az utóbbit úgy, hogy az ne növelje a gázfogyasztást.
Az állam- és kormányfők azt is szorgalmazták, hogy gázellátási zavarok esetén a tagállamok siessenek egymás segítségére és továbbra is hozzanak az energiatakarékosságot szolgáló intézkedéseket. “Be kell ruháznunk az energiainfrastruktúrába, a megújuló energiaforrásokba és a rendszerösszekötőkbe, hogy biztosítsuk a jövőnket és független gazdaságunk legyen”, sorolta a feladatokat a találkozó előtt Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök.
A vezetők előtt fekvő dokumentumtervezet elítélte Oroszország eszkalálódó háborúját, a polgárok és a polgári célpontok elleni válogatás nélküli orosz rakéta- és dróntámadásokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben fordult a résztvevőkhöz, pénzügyi és katonai támogatást kérve a tagállamoktól. Az államfő arról is beszélt, hogy az ukrajnai infrastruktúrát, köztük a vízierőműveket célba vevő orosz bombázások katasztrófához vezethetnek az országban.
“Az Európai Unió tovább erősítette az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedéseit, és készen áll arra, hogy ezt továbbra is megtegye”, állt a közös közlemény nem végleges szövegében, amely szerint “fokozni kell az erőfeszítéseket a hatékony végrehajtás biztosítása és a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében. Az Európai Tanács megvitatta, hogyan lehetne tovább fokozni az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást, hogy befejezze agresszív háborúját”.