energetika;földhő;

2022-10-26 09:05:00

Teljes tévúton jár a magyar energiastratégia

Bár az Orbán-kormány lassan felfedezni látszik a Magyarország földje alatti, nagy mennyiségű, mindeddig kihasználatlan hőt, az energiahatékonyság, a szél- és biogáz-hasznosítás hatványozott ösztönzéséről továbbra sem hallani. Sőt, újabban a tervezett napenergia-fejlesztéseket is ellehetetlenítik.

A hazai energiaárak példátlan mértékű növekedése kapcsán mostanság – például a nemzeti konzultációban – seregnyi félrevezető közlés látott napvilágot – vélekedett múlt hét végi közleményében Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara Energiaföldrajzi Kutatócsoportja vezetője.

A nyilvánvaló negatív hatásai mellett éghajlati szempontból kedvezőnek is nevezhető árnövekedés legfőbb oka, hogy a magyar energiapolitika az elmúlt évtizedek - de leginkább az elmúlt 10 év – során többnyire hibás célok mentén rossz irányba haladt. Így az energiaágazat kiszolgáltatottá vált. Az Eurostat szerint a hazai energiahordozók 55 százaléka orosz eredetű. Ráadásul az adat nem tartalmazza az atomenergiát, amelyben orosz függőségünk száz százalék. Ezzel együtt az arány már 70 százalékra rúgna, ami a második legmagasabb uniós adat lenne.

Eme, drámai kiszolgáltatottság csökkentése érdekében kulcsfontosságúnak nevezi az energiahatékonyság és -tudatosság fejlesztését. Ezzel szemben – főleg a rezsicsökkentés következményeként – a fogyasztás, ezzel együtt pedig az üvegházhatású gázok kibocsátás a közelmúltban is nőtt, ráadásul a magyar diplomácia még akadályozta is a hatékonyságjavítást célzó uniós törekvéseket. A lehető legmagasabb szintű önellátás érdekében fontosnak tartanák a helyi megújuló források arányának jelentős növelését is.

A kutató a hazai szélerőművek 2016 óta érvényes bővítési tilalma tükrében nem látja, miként lesz ténylegesen belföldi forrásból biztosítható a téli villamosenergia-igény. Az új napelemektől pedig – a rendszer teherviselő képességére hivatkozva – épp a napokban vonják meg a hálózati csatlakozás lehetőségét. Munkácsy Béla ennek tükrében felveti: milyen rendszerfejlesztési tervekre alapozta a kormány a napelemek 2030-as összméretére vonatkozó, 6500 megawattos (MW) tervét, ha a hálózat már a jelenlegi, 3 ezer MW elérésekor sem képes további termelők befogadására.

Miközben a döntéshozók az egész EU szintjén alulértékelték a kiszolgáltatottság elleni lépések fontosságát, a helyi megújulók fejlesztésére összpontosító államokban nem nőnek drámaian az árak, sőt esetenként – például Dániában – csökkennek is.

Annak kormánycél elérése érdekében, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országává váljon, a tanulmány a szélerőmű-telepítési tilalom feloldását, valamint a biogázas, illetve földhő-alapú fejlesztések hatékonyságának nagyarányú növelését indítványozza. Emellett minden megújulós fejlesztés kapcsán széles körű, szakmai együttműködésen alapuló területi tervezést javasol. Szerinte a biztonságos energiaellátás csakis környezetkímélő módon, hazai forrásokra alapozva valósulhat meg, amely előkészítésében kutatócsoportjuk is szívesen részt vállal.