Brazíliában az emberek hozzászokhattak már a sárdobáláshoz a különböző választási kampányokban, de olyat még nem tapasztaltak, amit a mostani elnökválasztási hadjárat első és második fordulója között, vagyis az eltelt három hét alatt élhettek át. Elképesztő vádakkal illette egymást a két „finalista”, a hivatalban lévő Jair Bolsonaro és baloldali ellenfele, Luiz Inácio Lula da Silva illetve híveik. Előbbi támogatói egyenesen magához a sátánhoz hasonlították Lulát, utóbbi emberei viszont pedofilnak minősítették Bolsonarót.
Az elmúlt hetekben mintha minden tabu ledőlt volna, a tévécsatornákból ömlött a szenny, mindez pedig a választási kampány címszava alatt. Ennek részben a szélsőjobboldali, populista Bolsonaro személyisége az oka. Az elnök számára semmi sem szent, a politikai korrektséget, a diplomatikus megfogalmazásokat semmire sem tartja, és sajnos ez a hozzáállás a társadalom egy részére is átragadt. Lula pedig felvette a kesztyűt, mindez pedig egy mélységesen megosztott Brazíliát eredményezett. Carlos Melo, a Sao Pauló-i Insper Egyetem professzora a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta. – Természetes, hogy egy ilyen háborúhoz végül mindenki csatlakozik.
A feszültség másik oka az, hogy a verseny teljesen nyílt kettejük között a vasárnapi második forduló előtt. Bolsonaro és csapata komoly elégtétellel vették tudomásul az első forduló után, hogy – ugyanúgy, ahogy ezt a voksolás előtt hangoztatták – a közvélemény-kutatók alulmérték a hivatalban lévő elnököt, így a kettejük közötti különbség csak alig volt több öt százalékpontnál, miközben ennek a dupláját jövendölték. Lula táborában a vártnál kisebb fölény mellett az is letargiát keltett, hogy támogatottjuk nem aratott diadalt már az első fordulóban, pedig sok iroda előzőleg úgy vélte, sikerül 50 százalék fölé verekedni magát.
Lula híveinek körében tehát szó sem volt hatalmas optimizmusról az első forduló után, a sima győzelem helyett most egyáltalán nem biztos, hogy sikerül megakadályozniuk a populizmus további uralkodását. Aggodalmukat a közvélemény-kutatási adatok is erősítették a második forduló közeledtével egyre csökkent az olló a két jelölt között, az Economist néhány nappal ezelőtti összesítése szerint Lula előnye mindössze négy százalékos volt. Igaz, ami mégiscsak a baloldali jelölt esélyességét jelzi, hogy az utóbbi napokban megfordult a trend, a Poderdata, az AtlasIntel, és a Quaest ügynökség is azt hozta ki, hogy ha minimálisan is, de Lula növelte az előnyt. Igaz, az első forduló tapasztalatai alapján azért óvatosnak kell maradni. Mindenesetre az első forduló harmadik és negyedik helyezettje, Ciro Ferreira Gomes és a népszerű Simona Tebet is a baloldali jelölt támogatására szólított fel, ami persze önmagában szintén nem jelent semmit, nincs garancia arra, hogy szavazóik követik is a felhívást.
A kampány, illetve Bolsonaro eddigi, négy éve tartó uralkodása megmérgezte az emberek lelkét. A megosztottság, a politikai és kulturális repedések már a családokon, a baráti társaságokon is érzékelhetőek. Kerülik a politika témáját, mert ha mégiscsak szóba kerülnek a mai viszonyok, akkor elkerülhetetlenek a kemény, érzelmes viták. Hogy milyen mélyen gyökereznek ezek a problémák, s mennyire veszélybe került még a családok egysége is, egy Lula szavazó kijelentése is mutatja: – Most aztán tényleg megdöbbentem, milyen álláspontokat képvisel az anyám.
A kampányban különösen fontos szerepet játszott a közösségi média. Az emberek elsősorban innen szerzik az információkat a politikáról. Ez azonban nagy veszélyt jelent. Ezeken az oldalakon ugyanis nem az egyes jelöltek programja áll középpontban, hanem folyamatos vádaskodásokat olvashatnak az emberek, összeesküvés-elméleteket, álhíreket. S ahogy közeledett a második forduló időpontja, úgy vált mind erőszakosabbá a verbális brutalitás. Ehhez képest még civilizáltnak tűntek azok a televíziós viták, amelyeket Bolsonaro és Lula folytatott egymással, jóllehet, ilyen brutális tévéösszecsapásokat még sosem láthattak a latin-amerikai állam tévénézői. Szakértők ugyanakkor rámutattak: ezek a viták nem hoztak változást a két jelölt támogatásában.
A brazil választásra sosem figyelt ennyire a világ. Bolsonaro győzelme az olasz jobboldal választási diadala után ismét megerősítés lenne a populista jobboldal számára, hogy a ő elképzeléseik szerint alakul át a világ, bár az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy az egyes jobboldali radikális pártok nézetei között is nagy a különbség. Orbán Viktor mindenesetre sorstárának tartja Jair Bolsonarót, többször is az ő támogatására szólított fel.
A brazil társadalom jobbratolódásában és radikalizálódásában komoly szerepe van a szélsőségesen jobboldali evangelikál mozgalomnak, az evangéliumi kereszténységnek. A 90-es évek elején Brazília a világ „legkatolikusabb” állama volt, de az eltelt harminc évben előretörtek a neoprotestáns felekezetek. Az evangelikálok Bolsonaro legnagyobb támogatói közé tartoznak, miközben Lula híveinek többsége katolikus. Ferenc pápa is kimondva, kimondatlanul Lulával rokonszenvez. A hazájában korrupcióért elítélt, majd szabadon engedett politikust fogadta is a pápa a Vatikánban már a szabadulása után, Bolsonarónak viszont sosem adott audienciát. Ilyen szempontból tehát a voksolásnak vallási vetületei is vannak.
Lula a demokrácia megmentőjeként lépett fel, a kampány piszkos részét Andre Janones képviselőre bízta, akinek kétmillió követője van az Instagramon. Folyamatosan olyan, részben több éves videókat osztott meg, amelyek rossz fényben tüntetik fel Bolsonarót. Az egyik videón állítólag az elnök a szabadkőművesekkel látható, míg a New York Timesnak adott interjújában Bolsonaro azt mondja, majdnem megevett egy bennszülöttet.
A voksolás kiszámíthatatlan, de ha Lula mégis szűk többséggel nyerne, a kérdés az, hogy Bolsonaro elismeri-e győzelmét. A másik talány: hogyan sikerül megbékíteni a széthúzó brazil társadalmat.
52 százalék
Az Economist legutóbbi, október 23-i összesítésében ennyin látta Lulát, Bolsonarót 48 százalékon. Azóta egyes felmérések szerint Lula valamit javított, nem szűkült tovább az olló
