Idén szeptemberben 7673 gyerek jött világra Magyarországon, majdnem ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban ugyanebben a hónapban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszútávon ilyen mértékű lehet a születések csökkenése, egyetlen hónap adataiból ugyanis nem lehet fontos következtetéseket levonni a népesség alakulásáról – mondta lapunknak Kapitány Balázs, a Népességtudományi Kutatóintézet demográfusa, akit a pénteken megjelent friss KSH-adatokról kérdeztünk.
A számsorok szerint 2021. október és 2022. szeptember között 89 724 gyermek jött világra Magyarországon, 2,6 százalékkal, vagyis 2397-tel kevesebb a megelőző 12 havinál. Idén január és szeptember között 4,8 százalékkal kevesebb gyermek született, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezen belül a januártól áprilisig tartó időszakban 11 százakkal, augusztus–szeptemberben 6,9 százalékkal csökkent, május és július között viszont 4,1 százalékkal nőtt a születések száma 2021 azonos időszakához viszonyítva.
A demográfus szerinte a havi adatok helyett legalábbis a negyedéves mutatókat kell összehasonlítani.
Az idei év első négy hónapjában valóban gyengébb volt a születések aránya, májusban és júniusban viszont erősebb. Beszédesebb adat tehát, hogy összességében 2,6 százalékkal kevesebb gyermek jött világra az elmúlt egy esztendőben, mint az azt megelőző hasonló időszakban.
A demográfusok egyelőre elemzik a folyamat okait. Kapitány alázs szerint nem lehet attól eltekinteni, hogy egész Európában csökken a születések száma, s ez fokozódhatott az elmúlt időszak koronavírus-járványa, és az azt övező félelem miatt. Magyarországon a tisztifőorvos is felhívta a figyelmet arra, hogy közvetlenül az oltások után érdemes kicsit várni a gyermektervezéssel. A szomszédunkban kitört háború szintén éreztetheti majd a hatását a későbbiekben, miképpen a romló gazdasági helyzet, az infláció, s az ezt övező óvatosság, bizonytalanság is bizonyára jelentkezik majd a statisztikai adatokban a jövő év közepe felé.
A demográfus megemlítette, Magyarországon az elmúlt tíz évben jellemzően 90-95 ezer között mozgott a születések száma egy évben, de ehhez hozzá kell tenni, hogy eközben közel negyedével csökkent a szülőképes nők száma is: vagyis kevesebb nő vállal egy kicsivel több gyereket. Ennek okai a hetvenes évekre vezethetők vissza, amikor betiltották az abortuszt, s emiatt abban a periódusban jóval több gyerek született.
A 70-es évek közepén született nők mostanság kezdenek „kimenni” a fogamzóképes időszakból, s az utánuk következő generációban már kevesebb nő van, mint a nagy bébibumm idején születettek között. Éppen ezért a statisztikával foglalkozók a puszta számok helyett sokkal inkább az úgynevezett teljes termékenységi arányszámot tartják mérvadónak,
vagyis azt, hogy egy nő a teljes termékenységi ciklusa alatt hány gyermeket hoz világra. Ez a szám a 2010-es évek elején 1,23 volt, majd később felment 1,6-ra. A teljes termékenységi arányszám 1 nőre becsült értéke 2021. október és 2022. szeptember között 1,54 volt a megelőző 12 hónapra számított 1,57-hoz képest: vagyis jelenleg ez is csökkenő tendenciát mutat.
Ez utóbbi más vélekedések szerint jelezheti azt is, hogy a kabinet család- és népesedéspolitikája távolról sem olyan eredményes, mint azt a kormánypropaganda harsogja. A teljes termékenységi arányszám csökkenése ugyanis arról árulkodik, hogy a családok támogatására fordított forrásokat nem kellően hatékonyan használják fel, hiszen az nem váltja ki az ígért hatást. A hazai születésszámot befolyásolja az is: sok ezer olyan magyar fiatal költözött külföldre az utóbbi években, akiknek gyermekeik már más országban látták meg a napvilágot.
