A választás központi kérdése: visszatérjen-e a hatalomba a három korrupciós ügyben is bírósági eljárás alatt álló Benjamin Netanjahu

Az ötödik választást rendezik három és fél éven belül Izraelben, de a patthelyzet feloldása ezúttal sem körvonalazódik. Az egyetlen elmozdulás, hogy hatalomközelbe került a megerősödött szélsőjobb.

Ezúttal sem programok vagy ideológiák fogják vezérelni az izraeli választókat november elsején, a keddi előrehozott voksolás központi kérdése továbbra is az, hogy visszatérjen-e vagy sem a hatalomba a zsidó állam leghosszabb ideig kormányzó miniszterelnöke, a három korrupciós ügyben is bírósági eljárás alatt álló Benjamin Netanjahu. A Kneszet 120 képviselői helyéért ezúttal 38 párt versenyez, s bár az indulók többsége jobboldali formáció, előrejelzések szerint az Izraelben csak Bibiként emlegetett exkormányfőnek most sem lesz meg a kormányalakításhoz szükséges minimális 61 fős többsége.

Noha az ő nevével fémjelzett hagyományos jobboldali – ultravallásos tömbből saját pártján, a Likudon kívül tulajdonképpen minden konzervatív jobboldali alakulat kihátrált, maga a Bibi mögött álló koalíció nem gyengült meg érezhetően, gyakorlatilag ugyanazt az erőt – 58-60 mandátum – képviseli, mint az utóbbi évek patthelyzettel végződő előrehozott választásain. Ehhez azonban olyan segítséget kapott és fogadott el, amely néhány éve még elképzelhetetlen volt a zsidó államban – az Itamar Ben Gvir és Becálel Szmotrich nevével fémjelzett, szinte a semmiből kinőtt radikális szélsőjobb támogatását. Netanjahu még időben felmérte, hogy a szélsőjobb nélkül semmiképp sem tud kormányt alakítani, ezért ő maga kezdeményezte és hozta tető alá a két szélsőséges politikus – Ben Gvir és Szmotrich pártjainak közös indulását. A Vallásos Cionizmus elnevezésű formáció 13 mandátumra számíthat, a Kneszet harmadik legnagyobb pártja lehet a Likud és Jair Lapid fémjelezte centrista Jes Atid mögött.

A szélsőjobb esetleges hatalomra kerülése nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nyugati világban is aggodalmat kelt. Nem alaptalanul, a Vallásos Cionizmus kormányzati kulcspozíciókat kérhet és kaphat is, hiszen nélkülük esélye sincs Netanjahunak a visszatérésre. A két radikális politikus pedig nem szégyenlős és nem éri be bármivel. A kahanista Ben-Gvir, - akit 2007-ben terrorszervezet támogatásáért és erőszakra való felbujtás miatt tartóztattak le, az utóbbi két év minden kelet-jeruzsálemi zsidó-palesztin konfliktusában szerepet játszott, provokációk sorozata kapcsolódik a nevéhez - máris bejelentette, hogy a közbiztonsági minisztérium vezetését kéri. A rasszista és magát „büszke homofóbnak” nevező Szmotrich pedig a nemzetbiztonsági tárcára tart igényt. Márpedig e két tárca nemcsak a palesztinokkal, illetve az izraeli arab közösséggel való kapcsolattartás szempontjából kulcsfontosságú, hanem az állandó konfliktusokat szülő a ciszjordániai és jeruzsálemi szent helyek miatt. De nem utolsósorban azért, mert kezdeményezhetik olyan törvények elfogadását is, amelyek leállíthatják Netanjahu korrupciós tárgyalását is.

A nemzetközi és régióbeli aggodalom az izraeli demokratikus oldalon is jelen van emiatt. A The Times of Israel beszámolója szerint szombaton a Jes Atid egyik képviselője, Ram Ben Barak, a kneszet Külügyi- és Védelmi Bizottságának elnöke egy rendezvényen emlékeztetett, hogy Hitler is demokratikus úton jutott hatalomra, majd egyik első törvénye a Legfelsőbb Bíróság eltörlése volt. A rasszista szélsőjobb hatalomra jutása beláthatatlan következményekkel járhat az igazságszolgáltatási rendszerre és a teljes demokratikus berendezkedésre, figyelmeztetett a centrista politikus.

Dan Halutz, aki 2005-2007 között vezérkari főnök volt, polgárháború veszélyére figyelmeztetett, ha Ben-Gvir „megpróbálja megvalósítani borzalmas elképzeléseit” a keddi választások után.

A félelmek nem alaptalanok. A Likud 2015 óta nem mutatott be tényleges választási programot, ezúttal sem tette. Netanjahu adócsökkentést és küzdelmet ígért a drasztikusan megugrott megélhetési költségek csökkentéséért, határozott fellépést az utóbbi időben ugyancsak megszaporodott biztonsági kihívásokkal és Irán nukleáris ambícióival szemben. Minden bizonnyal neki és a szélsőjobbnak kedvez, hogy idén soha nem látott terrorhullámmal küzd a jelenlegi kormányzat, annak ellenére, hogy sok esetben ezek nem függetlenek Ben Gvir és hívei fellépésétől. Nem személyesen Netanjahu, de pártjának több képviselője máris igazságügyi reformjavaslatokat terjesztettek elő, amely többek között a Legfelsőbb Bíróságot is átalakítanák.

Hogy lesz-e esélyük megvalósítani, az a keddi választáson dől el. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem, hiszen a múlt csütörtökön bemutatott utolsó felmérések is (az izraeli közvélemény-kutatások eddig megbízhatónak bizonyultak) egybehangzóan 60 mandátumra mérték a Likud- Vallásos Cionizmus - Egyesült Tórai Judaizmus - Sász jobb-szélsőjobb-vallási pártok alkotta Netanjahu-blokkot. Ez egyetlen mandátumra van a kormányalakításhoz szükséges többségtől, a legkisebb elmozdulás újra hatalomba röpítheti a volt miniszterelnököt. A jelenlegi kormánykoalíció pártjai 56 mandátumra számíthatnak, és ha őket erősítené a szövetségen kívüli, arab többségű Hadash-Ta'al 4 mandátuma is, akkor is csak a patthelyzet termelődik újra. Ha bármelyik oldalnak sikerül a minimális többséget összehoznia, az sem jelent többet, mint a politikai válság meghosszabbítását és a borítékolható újabb előrehozott választást.