A populizmus korlátai

A jobboldali populizmus legnagyobb újítása és egyben veszélye, hogy képviselői felismerték, miként lehet kijátszani a demokratikus játékszabályokat: nem kellenek programok, a nagy visszatérő, Benjamin Netanjahu, az izraeli választás győztese nem állt elő gazdaságpolitikai elképzeléseivel, csak az emberek érzelmeire hatott. Ez a stratégia kiválóan működik: mintha egyfajta tömegpszichózisnak lennénk tanúi. Ennek az alapja az ellenségkép kreálása, a hamis üzenetek folyamatos ismételgetése. Nincs szükség erkölcsre, politikai korrektségre, Netanjahu a rasszista ultraradikális szélsőjobboldallal is képes volt összefogni, így a hatalomba való visszatéréséért a mérsékelt jobboldal sem lelkesedik.

Még 1972-ben Szolzsenyicin azt mondta az akkori Szovjetunióról: „Annak, aki az erőszakot választotta eszközként, hazugsággal kell fenntartania a látszatot”. Mindezt a nyugati típusú demokráciák esetében, a jobboldali populizmus előretörése kapcsán így fogalmazhatnánk át: azok a politikai vezetők, akik számára a hazugság az elsődleges eszköz a hatalomban maradásra, az erőszak általuk gerjesztett elszabadulását is egykedvűen szemlélik. Ez történt Donald Trump választási veresége idején is. A volt amerikai elnök hívei Trump hallgatólagos támogatásával támadták meg 2021 januárjában a Capitoliumot. Trump a polgárháború kitörésétől sem riadt volna vissza, de az amerikai demokrácia elég erős lábakon állt ahhoz, hogy ez ne következzék be. Brazíliában is hasonló veszély fenyegetett, a vasárnapi választás vesztese, Jair Bolsonaro már előre belengette, ha kikap, megkérdőjelezheti az eredményt. Sokan attól tartottak, a kormányában több katonára támaszkodó elnök, aki nosztalgiával emlegeti a katonai diktatúra éveit, puccsot hajt végre a tisztek segítségével.

Ám meglepetéssel tapasztalhattuk: a brazil demokrácia az amerikainál is érettebbnek bizonyult. Miután Bolsonaro a végeredmény bejelentése után nem ismerte be vereségét, saját szövetségesei gyakoroltak rá nyomást: ne kérdőjelezze meg az alkotmányt, az szent és sérthetetlen. Így kedd este Bolsonaro megszólalt, s ugyan nem ismerte el Luiz Inácio Lula da Silva győzelmét, de közölte, hű marad az alaptörvényhez. Támogatói még tettek egy kísérletet: több száz utat zártak el, amivel szemben azonban keményen fellépett az igazságszolgáltatás és Bolsonaro félszívvel a zendülők akcióját is kénytelen volt elítélni. Állítólag megszólalása előtt a hadsereggel is egyeztetett, de a tisztek is jelezték, szó sem lehet az alkotmány felrúgásáról. Aligha következik be az, ami az Egyesült Államokban, ahol Trump a választási eredmény el nem ismerésével, ennek folyamatos ismételgetésével is megfertőzte hívei lelkét.

Brazília példája alapján még a populistákat is sarokba lehet szorítani. De a szélsőséges mozgalmak legnagyobb ellenségei saját maguk. Dániában a baloldal győzelme a keddi választáson annak is köszönhető, hogy a szélsőjobb szétesett, az történt, ami korábban Hollandiában. Németországban az AfD-t is hasonló sors fenyegeti.

Az elmúlt napok eseményeink legfőbb tanulsága: a világ jobbra fordulása nem állt meg, de a helyzet nem reménytelen.