A rezsiblöffök hete

Azt állította Orbán Viktor (a parlamentben, azonnali kérdésekre válaszolva), hogy a rezsicsökkentés keretében minden magyar család havi 181 ezer forint támogatást kap a rezsiszámláihoz.

Ezzel szemben a tény az, hogy ha a 4,1 millió magyar háztartás mindegyike 181 ezer forintnyi állami hozzájárulásban részesülne, az egész évre 8900 milliárdot jelentene. Az idén nyáron létrehozott úgynevezett rezsivédelmi alap ugyanakkor csak 670 milliárd forinttal számolt. Lehetséges persze, hogy a rezsivédelmi alap is csupán egy része a támogatásoknak, de az Orbán által bedobott szám, az évi 8900 milliárd forint a 2022-es költségvetés kiadási összegének majdnem egyharmadát tenné ki. Ugye, ilyen nem volt, nincs és nem is lesz?

Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy a nap- és szélenergia a két legdrágább energia, mert a nap nem süt mindig, ahogy a szél sem fúj állandóan. Ezért a rendszer működtetéséhez egy egységnyi energiát megtermelünk, egyet pedig hozzávásárolunk, ami megduplázza az árat, mondta.

Ezzel szemben a tény az, hogy a megújuló energia előállítása ma már olcsóbb, mint bármelyik hagyományosé, és a mostani energia-árrobbanás idején a különbség még nagyobb lett. Az kétségtelen, hogy a nap- és szélenergia mellé szükség van a hagyományos energiára is, de ha ez utóbbi aránya egy ország energiamixében csökken, akkor az gazdaságilag is egyértelműen előnyös, ráadásul (és ez még fontosabb) a klímaváltozás mértékét is csökkenti, vagyis életmentő. Lehet, hogy Orbán nemcsak a múlt században született, hanem még mindig ott is él?

Azt állította Nacsa Lőrinc KDNP-s országgyűlési képviselő (a parlament oktatási vitanapján), hogy a baloldal lenézi a pedagógusokat és amikor még önálló volt az oktatási tárca, 15 ezer pedagógust kirúgtak.

Ezzel szemben a tény az, hogy bár az általános iskolákban tanítók száma 2002-től 2010-ig valóban 15 ezerrel csökkent, azóta is mindössze ezerrel nőtt, míg a középfokú oktatásban ma csaknem 7 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint a 2010-11-es tanévben. Esetleg kirúgták őket? Vagy csak lenézik?

Végül egy helyesbítés: múlt heti írásomban azt állítottam, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter nem mondott igazat, amikor az idei nyugdíjemelés mértékét 14%-osnak nevezte. A miniszter reagált erre, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az év eleji 5%-hoz júliusban jött egy 3,9%-os kiegészítés, amelyet most novemberben egy 4,5%-os emelés követ. Én összeadtam a három számot (a Portfolio portálon Farkas András nyugdíjszakértő szintén), és így 13,4% jött ki, Varga szerint azonban a mostani emelés a nyári, magasabb nyugdíjra épül, nem a tavaly decemberi összegre. Köszönöm, ez kicsivel jobb a nyugdíjasoknak (bár a már 20% fölötti infláció miatt az idei áremelkedés magasabb lesz 14%-nál) Annak is örülök, hogy a miniszter figyel a kritikára. Annak viszont még inkább örülnék, ha nem üzengetéssel tisztáznánk a lényeges kérdéseket, hanem meg is beszélhetnénk azokat. Márpedig amióta Varga Mihály miniszter lett (9 és fél éve), minden interjúkérésemet elutasította. Beszéljük meg!

—

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.