Újabb kanyart írt le a József nádor téri mélygarázs ügye. A felszín alatti 525 férőhelyes, három szinten több mint 17 ezer négyzetméteres parkoló üzemeltetésére kiírt koncessziós tendert egyedüli indulóként az OTP Befektetési, ingatlanforgalmazási és Vagyonkezelő Zrt. nyerte el. A 420 hónapra szóló koncesszió értékét előzetesen 37 milliárd forintra becsülte Belváros-Lipótváros önkormányzata. A koncessziónyertes OTP végül 4,6 milliárdot ajánlott érte, igaz a 2006-os megállapodásban ígért 50 év helyett „csak” 35 évig hasznosíthatja a mélygarázst. Az üzemeltetési, diszpécseri, gondnoki, karbantartási, javítási, takarítási, valamint szabályozási feladatokat egyébként a közbeszerzési dokumentáció szerint az Icon Real Estate Management Kft-re bízzák.
Már csak az a kérdés, hogy mikor nyit meg a mélygarázs.
A létesítmény ugyanis az elérhető adatok szerint még mindig nem rendelkezik használatba vételi engedéllyel. Holott a mélygarázsépítésről 17 évvel ezelőtt állapodott meg a kerület és a bank projektcége,
hat évvel ezelőtt kivágták az árnyat adó öreg fákat, de a mélygarázs, ami miatt az egész történt, még mindig nem nyílt meg. A használatbavételi engedélykérelmet is csak idén februárban nyújtotta be az OTP a fővárosi kormányhivatalhoz. Az OTP megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy a „koncessziós szerződést megkötötték, a cél a mélygarázs mielőbbi megnyitása, amihez a szükséges lépések megtétele folyamatban van”.
A történet egészen 2006-ig nyúlik vissza. Az V. kerületi – akkor még a szocialista Steiner Pál vezette – önkormányzat akkor írta alá a József nádor téri mélygarázs építéséről szóló megállapodást, miszerint az OTP projektcége 690 milliót fizetett a parkoló építési és 50 évre szóló üzemeltetési jogáért. A mélygarázs ezután a kerület tulajdonába került volna. A kontraktust azonban több oldalról is megtámadták. Az ügyet vizsgálta a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Levegő Munkacsoport és néhány környékbeli lakos pedig a fák kivágása miatt indított pert. A nyomozás eredménytelenül zárult, a jogvita pedig egészen a Kúriáig jutott, amely azután helybenhagyta a szerződést. 2016-ban az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója a Népszabadságnak még azt mondta, hogy 16 hónap alatt befejezik az építkezést, a 24 fából kettőt átültetnek, a többit kivágják. A téren két füvesített négyszöget alakítanak kovácsoltvas kerítéssel körbevéve, köröttük archaizáló típusú hulladékgyűjtőket, padokat, kandelábereket és kerékpártárolókat helyeznek ki. Turistavonzó látványosságaként pedig egy Zsolnay és egy Herendi kutat is elhelyeznek a térre.
A teret végül 2019 nyár végén adták át. Bár az összkép nem sokban különbözött az eredeti tervtől, mégis sokaknál kiverte a biztosítékot főként az életfát mintázó Zsolnay-szökőkút miatt.
De bírálta Bardóczi Sándor – ma Budapest főtájépítésze - is, aki kételkedett benne, hogy a régi nagy fák helyére ültetett csemeték mély gyökeret tudnának növeszteni a mélygarázs tetején.
Egyelőre valóban nem nőttek túl nagyra. Vitézy Dávid egykori BKK vezér, ma közlekedési államtitkár elrettentő példaként emlegette a mélygarázst, ahol még az az elv sem érvényesül, hogy legalább a felszíni parkolást megszüntessék. Az önkormányzat ugyanis a helyi lakosoknak és az árurakodóknak a felszínen alakított ki parkolókat. Ráadásul a szerződés értelmében a kerületre hárult a felszín rendezése, amit a belvárosi önkormányzat visszatérő partnere, a Penta Általános Építőipari Kft. nettó 1, 2 milliárd forintért végzett el. Nem tűnt jó üzletnek, így aligha meglepő, hogy 2017-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választott bírósága előtt is egymásnak feszültek a felek, majd az Alkotmánybíróságot is megjárta az ügy. De végül minden maradt a régiben.
A koncessziós törvény 2018-as módosítása ugyan kötelezővé tette az önkormányzatnak egy koncessziós szerződés kiírását, de közben az OTP-t mint befektetőt kizárólagos jog illette meg a mélygarázsra és erről nem is volt hajlandó lemondani. Így a most lezárult koncessziós eljárás eleve egyszereplős lehetett csak, hiszen a szerződés szerinti feladatokat más nem is tudta volna teljesíteni. Az üzemeltetés jogát csak a birtokon belül lévő OTP adhatta tovább.
