Jó hír, hogy a kormány hajlandó megerősíteni/kibővíteni az egyetlen bírák által választott igazságügyi szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreit. Ha igazak a Politico értesülései, az OBT megerősített jogosítványaival hatékonyabb felügyeletet tud majd gyakorolni a szinte korlátlan igazgatási jogkörökkel felruházott Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett, a bírói tanács önálló költségvetéshez juthat, sőt, a jövőben akár törvényt is kezdeményezhet. Azért is örömteli ez, mert a 2018-ban hivatalba lépett, új személyi összetételű OBT eddig hiába lépett fel az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség érdekében, törvényi jogkörök híján kezdeményezései rendre falakba ütköztek.
Árnyalja a képet, hogy a kormány nem jószántából készül a bírósági rendszer újabb átalakítására. A kabinet kényszerhelyzetben van, engedményeket kell tennie, hogy hozzájuthasson az olyannyira áhított, s jelenleg visszatartott „brüsszeli” pénzekhez, amelyek nélkül lassan már az államcsőd veszélye fenyeget. Nem azért vállalja tehát a „reformokat”, mert maga is úgy látja, hogy sérül a hazai igazságszolgáltatási rendszer függetlensége. Ha így lenne, már évekkel ezelőtt lépett volna, hiszen egy sor nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság, a Velencei Tanács, a GRECO – az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete – jó ideje sürgeti a „rendszerszintű problémák” megoldását, amelyek szerintük a „fékek és ellensúlyok hiányára” vezethetőek vissza.
Ami pedig végképp pesszimizmusra ad okot, hogy a kormány propagandamédiája épp a napokban indított összehangolt támadást az OBT két tagja ellen, akik hivatalos látogatást tettek a budapesti amerikai nagykövetségen. A „kilövési engedélyt” kiadók ugyanis pontosan tisztában voltak azzal, hogy azzal, hogy a most folyó brüsszeli tárgyalások egyik kulcskérdése az OBT hatásköre. Ennek ellenére mentek neki a két bírónak, jelezve, hogy ki az úr a háznál, s jobb, ha nem ugrálnak, mert még bajuk eshet.
Ne dőljünk hát be, a kormány célja továbbra sem a jogállam helyreállítása.