Hogy mennyire az orosz propagandagépezet aktivitását tükrözi az orosz internet nyilvánossága, nem tudni, de a herszoni kivonulásra magyarázatot kereső vélemények jó része vélhetően a hivatásos trollok munkájának eredménye.
Ahhoz képest, hogy ellátási és egyéb nehézségekre panaszkodva tartották szükségesnek az erők átcsoportosítását a Dnyipro nyugati partjáról, elég gyorsan, a bejelentést követő harmadik napon sikerült az átköltöztetés - jegyezte meg az egyik kommentelő megjegyzésében, néhány perccel azután, hogy az orosz katonai szóvivő, Igor Konasenkov altábornagy bejelentette, csapataik az eredeti tervnek megfelelően áttelepültek a folyó bal partjára. A Lenta.ru portál a szóvivői közleményhez hozzáfűzte, hogy a védelmi vonal előkészítésében egyebek közt a Szaratov megyei frissen mozgósítottak is részt vettek.
A kommentek nagyjából hasonló szellemben íródtak-íródnak, mint szerdán, amikor Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy kivonulnak Herszon városából és a Dnyipro folyótól nyugatra eső területekről. Az orosz olvasók egy része bölcs döntésnek nevezi az elhatározást. Egyikük, aki a nem éppen hétköznapi Theodor Siegfried nevet használja, történelmi példákkal támasztja alá, hogy értelmetlen lett volna ragaszkodni Herszon védelméhez. Az első világháborúban a franciák nyolc hónapon át védelmezték Verdunnél saját gyönge pozíciójukat, 260 ezer katonát veszítettek, két és félszer annyit, mint a támadó németek - írta, és szerinte hasonló hibát követett el Hitler is Sztálingrádnál. Stratégiailag igazolhatóan helyes döntés volt ez, és most már biztonságos körülmények között lehet folytatni „a vad ukránok megsemmisítését”. Nem véletlen, hogy ezek a vad ukránok félnek bevonulni Herszonba - tette hozzá, majd számolgatni kezdett, és végül arra az eredményre jutott, hogy az ukránok (az ő szótárában mindössze ukrok) tízszer annyi embert veszítettek, mint az oroszok. „A front és az igazság most stabilizálódott, és egyszerűen nincs hely, ahol az ukrok támadhatnának”, szögezte le.
Véleménye és hangneme jellemzőnek mondható azon az oldalon, ahol ő áll, de egyre többen szólalnak meg a másik oldalon is. Nem kis kockázatot vállal, aki másképpen nyilatkozik, de például Fikalisz Albertovics tömören csak annyit írt, hogy a Herszon környéki falvakban a helyi lakosok egymás után tépik le és égetik el az orosz nyelvű táblákat és vonják föl az ukrán zászlókat. Az emberek hónapokon át éltek a megszállás alatt, de mindvégig várták az ukrán katonákat, tette hozzá.
Ukrán részről arra számítanak, hogy az oroszok a túlsó partról is tűz alatt tartják majd Herszont és a környező településeket. Olekszandr Muszienko katonai szakértő szerint több változat is elképzelhető a harci cselekmények folytatására, az ukrán hadsereg mindegyikkel számol, és kellően föl van készülve rájuk. A legvalószínűbb, hogy jelentős orosz csapatösszevonások lesznek. Ugyanakkor az ukrán hadseregnek már igen hatékony technika és fegyverzet áll rendelkezésére, erőteljesebb támadásokat képes végrehajtani az orosz állások ellen.
A legfrissebb ukrán híradások egyúttal figyelmeztetnek arra is, hogy becslések szerint mintegy húszezer orosz katona rejtőzött el Herszonban, valamint elég nagy területet alá is aknáztak, így rendkívüli óvatossággal kell megtervezni és végrehajtani minden egyes további lépést.
