Az építőipar teljesítményének lassulását mutatják a KSH szeptemberi adatai, az ágazat jövője pedig még kevésbé látszik biztatónak. Az építőipari termelés éves összevetésben ugyan 1,6 százalékkal bővült, ám ez jócskán elmarad az idei év első 9 hónapjában összességében mért 4,8 százalékos növekedéstől. A két alágazat közül az egyéb építményeknél ráadásul már második hónapja született negatív (szeptemberben 0,5 százalékkal csökkenő) eredmény - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: a következő hónapok kilátásai sem derűsek, hiszen az új szerződések volumene szeptemberben majdnem 21 százalékkal csökkent, a teljes rendelésállomány pedig több, mint 8 százalékkal esett vissza.
Az építőipari lassulásban több tényező játszik jelentős szerepet. Az állam visszafogta a beruházásait, jelentősen emelkedtek az építőipari költségek, és a bizonytalan gazdasági környezet is óvatossá teszi a megrendelőket. A magas kamatszintek miatt pedig drágább lett az építőipari munkák finanszírozása – magyarázta Németh Dávid. Az elemző arra számít, hogy az év utolsó hónapját negatív eredménnyel zárja az ágazat, 2022 egészében pedig várhatóan 4 százalék körüli lesz a növekedés.
Vida Tamás, a KÉSZ Csoport vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet az adatok kapcsán, hogy az infláció felgyorsulása az építőiparban a termelési árak növekedésén keresztül látszik a legjobban: itt a drágulás az év első kilenc hónapjában majdnem 24 százalékos volt. Ehhez hozzájárul többek között az alap- és nyersanyagok, valamint az energia árának emelkedése, és a magasabb kamatok miatt dráguló finanszírozás is.
Az energiakrízisnek azonban szerinte van egy kedvező hatása a jövőre nézve. Elindult ugyanis egy alkalmazkodás az építőiparban is, így az energiatakarékossági szempontok a jövőben még fontosabbak lesznek. Ennek köszönhetően várhatóan valamennyi új vagy újonnan induló építőipari beruházásnál még nagyobb szerepet kapnak a fenntarthatóságot előtérbe helyező, környezettudatos megoldások.
