Az a tény, hogy hétfőn a nyugalom szigetén, Balin létrejöhetett az első személyes találkozó Joe Biden és Hszi Csin-ping között, Vlagyimir Putyin számára a legrosszabb hír. Ugyan az orosz elnök is ott lehetett volna az indonéziai szigeten, de nem utazott el, feltehetően azért, mert fél attól, hogy ha elhagyná a Kremlt, megbuktatnák. Így azonban, hogy Moszkvában reked, teljesen elszigetelődik a nemzetközi színtéren, amit az amerikai és kínai elnök találkozója is jelzett. A két államfő megbeszélései révén ugyan Washington és Peking hirtelenjében nem lesznek jó barátok, hiszen jócskán akadtak közöttük ellentétek bizonyos kérdések – elsősorban a tajvani téma - megítélését illetően, de egyre egyértelműbb: a kínai elnöknek is kezd elege lenni abból, hogy Putyin nukleáris fegyver bevetésével fenyeget az ukrajnai háborúban.
A Biden-Hszi találkozó után ugyan még nem ér véget a háború, de egy fontos lépés afelé, hogy sikerüljön végre véget vetni az öldöklésnek, annál is inkább, mert Kína az egyedüli nemzetközi szereplő, amely képes valamiféle nyomást gyakorolni Oroszországra. Hszi Csin-ping egyelőre arra nem hajlandó, hogy látványosan a háború lezárására ösztökélje Putyint. Mivel Oroszország az energiaügy terén folyamatosan elveszti európai felvevőpiacát, az ázsiai exportra van utalva, így Kínának nyomott áron kénytelen eladni a nyersanyagot. Ám Kína számára ennél még fontosabb a nyugati cégekkel való együttműködés. A kínai vállalatok nem is siettek az oroszok segítségére a háború kitörése után, az amerikai büntetőintézkedésektől tartva.
A legnagyobb gond, hogy Hszi Csin-pingnek komoly szerepe van a kínai médiában tapasztalható Amerika- és Nyugat-ellenes retorika elterjedésében. A nacionalizmus áthatja az ifjú kínaiak gondolkodását, így ezért sem várható gyökeres változás Kína külpolitikájában. De a hétfői találkozó legalább egy kis lépés volt az emberiségnek.