adó;turizmus;vendéglátás;Gulyás Gergely;SZÉP Kártya;munkaidőkeret;

2022-11-17 12:08:00

A kétéves munkaidőkeret lehetőségével, adóelengedéssel és a SZÉP-kártyás költekezés ösztönzésével segítené ki a turizmust a kormány

A rabszolgatörvény „csodafegyverével”, a 24 havi munkaidőkerettel mentenék az ágazatot.

Külön pénzbeli támogatást továbbra sem ad a magas energiaárak és a visszaeső fogyasztás miatt nehéz helyzetbe került turizmus megsegítésére a kormány. Ehelyett a rabszolgatörvény „csodafegyverével”, a 24 havi munkaidőkerettel mentenék az ágazatot. A Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP-kártya) lévő összegek elköltését is igyekeznek mind jobban ösztönözni, és egy jelentősebb adót is elengednek – derült ki a szerdai Kormányinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette: turisztikai akciótervet fogadott el a kormány, hogy a szállodák és a vendéglátóhelyek a téli hónapokban továbbra is nyitva tudjanak maradni.

Ennek részeként a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetését október 1. és március 31. között felfüggesztik, és amit már befizettek, azt vissza lehet majd igényelni.

Az akcióterv támogatásbeli részét firtató újságírói kérdésre Gulyás Gergely leszögezte: "senki nem kap semmit", de egy komoly segítség, hogy a nettó árbevétel 4 százalékát (vagyis a turizmusfejlesztési hozzájárulást) nem kell befizetni. Hozzátette: a SZÉP-kártyán lévő összegek generális felhasználhatósága is növeli majd a vendégéjszakák számát, azaz a turizmus bevételeit.

Ez annyiban nem újdonság, hogy a különböző alzsebek közötti átjárhatóságot már tavaly áprilisban lehetővé tette a kormány. A Covid miatti lezárások során rengeteg pénz ragadt be ugyanis a különböző alszámlákon, amit a gazdaság újraindítása jegyében így szabadabban lehetett elkölteni. Úgy tűnik, ezt az átmenetinek szánt rendelkezést teszi most véglegessé a kormány, hogy ezzel is nagyobb költekezésre ösztönözze a fogyasztását visszafogó lakosságot. Kérdés, segít-e majd valóban a turizmuson, ha a SZÉP-kártyás pénzeket egy az egyben elköltik majd az emberek például a munkahelyi étkezésre.

A kártyákon jelenleg mintegy 100 milliárd forintnyi „alvópénz” van, amelyet a számlák közti átjárhatóság ellenére sem költöttek még el tulajdonosaik – nehezményezte még október elején Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány ezért a költekezés felpörgetése érdekében egy hónapja már lerövidítette azt az időszakot, amíg adókedvezménnyel lehet elkölteni a cafeteria-összegeket. Az idén október 15-ig jóváírt összegeket így már csak jövő május 31-ig lehet a 15 százalékos adókedvezmény mellett felhasználni, utána teljes adótartalmat kiróják. Az eddigi akár két és fél év helyett a jövőben is csak egy évig használható fel a kedvezmény.

Gulyás Gergely azt is közölte: a turisztikai érdekképviseleti szervezetek kérésére a Covid időszakában is „bevált és kipróbált”, 24 havi munkaidőkeretszabályozás alkalmazására is lehetőséget adnak az ágazatban. Emlékezetes: a több éves munkaidőkeretek bevezetését a rabszolgatörvényként emlegetett törvénymódosítás tette lehetővé négy éve, a Covid alatt pedig a cégek egyoldalúan vezethettek be két éves munkaidőkereteket. Ezt az iparban, azon belül is az autógyártásban vetik be előszeretettel a cégek, mert így a megrendelések mennyiségéhez tudják igazítani a dolgozók munkáját. Ha kevés a megrendelés, kevesebbet kell dolgozni, de jár az alapbér, ha több a feladat, akkor a mínuszórákat ledolgoztatják, de szintén csak az alapbér jár, túlóradíj nem.

Közleménye alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezte a fenti intézkedéseket, így azt is, hogy a Munka törvénykönyvében alapesetben biztosított 4 hónap helyett a munkáltató "a hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében" a turizmusban dolgozóknak ismét legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el. Első hallásra jó ötletnek tűnhet ez, hiszen a turizmusban a magas rezsiszámlák miatt sokan gondolkoznak időszakos - október és április közötti - bezárásban. Ám attól is tartanak: ha elengedik a munkaerőt, nem találnak majd embereket az újranyitáshoz. 

Egy több éves munkaidőkeret alkalmazása azonban korántsem ilyen egyszerű. A Covid, majd az alkatrészellátási gondok miatt sorozatos leállásokra kényszerülő autóipari cégeknél például a kényszerszünetek időszaka olyan hosszúra nyúlt, hogy számos helyen nem tudták ledolgoztatni a munkaidőkeret végéig sem a beragadt munkaórákat, így utóbb azt a dolgozókkal akarták kifizettetni. Volt olyan cég, ahol már le is vontak a dolgozók béréből – írta meg egy éve a Népszava. Cikkeink nyomán foglalkoztatásfelügyeleti célvizsgálat indult, mire a munkáltatók is visszatáncoltak e próbálkozásoktól.