Külön pénzbeli támogatást továbbra sem ad a magas energiaárak és a visszaeső fogyasztás miatt nehéz helyzetbe került turizmus megsegítésére a kormány. Ehelyett a rabszolgatörvény „csodafegyverével”, a 24 havi munkaidőkerettel mentenék az ágazatot. A Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP-kártya) lévő összegek elköltését is igyekeznek mind jobban ösztönözni, és egy jelentősebb adót is elengednek – derült ki a szerdai Kormányinfón. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette: turisztikai akciótervet fogadott el a kormány, hogy a szállodák és a vendéglátóhelyek a téli hónapokban továbbra is nyitva tudjanak maradni.
Ennek részeként a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetését október 1. és március 31. között felfüggesztik, és amit már befizettek, azt vissza lehet majd igényelni.
Az akcióterv támogatásbeli részét firtató újságírói kérdésre Gulyás Gergely leszögezte: "senki nem kap semmit", de egy komoly segítség, hogy a nettó árbevétel 4 százalékát (vagyis a turizmusfejlesztési hozzájárulást) nem kell befizetni. Hozzátette: a SZÉP-kártyán lévő összegek generális felhasználhatósága is növeli majd a vendégéjszakák számát, azaz a turizmus bevételeit.
A SZÉP-kártya füleket ugyanis eltörlik, azaz a továbbiakban átjárási korlátok nélkül lehet a rajta lévő összegeket szálláshelyre, vendéglátásra, szabadidős programokra felhasználni.
Ez annyiban nem újdonság, hogy a különböző alzsebek közötti átjárhatóságot már tavaly áprilisban lehetővé tette a kormány. A Covid miatti lezárások során rengeteg pénz ragadt be ugyanis a különböző alszámlákon, amit a gazdaság újraindítása jegyében így szabadabban lehetett elkölteni. Úgy tűnik, ezt az átmenetinek szánt rendelkezést teszi most véglegessé a kormány, hogy ezzel is nagyobb költekezésre ösztönözze a fogyasztását visszafogó lakosságot. Kérdés, segít-e majd valóban a turizmuson, ha a SZÉP-kártyás pénzeket egy az egyben elköltik majd az emberek például a munkahelyi étkezésre.
A kártyákon jelenleg mintegy 100 milliárd forintnyi „alvópénz” van, amelyet a számlák közti átjárhatóság ellenére sem költöttek még el tulajdonosaik – nehezményezte még október elején Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány ezért a költekezés felpörgetése érdekében egy hónapja már lerövidítette azt az időszakot, amíg adókedvezménnyel lehet elkölteni a cafeteria-összegeket. Az idén október 15-ig jóváírt összegeket így már csak jövő május 31-ig lehet a 15 százalékos adókedvezmény mellett felhasználni, utána teljes adótartalmat kiróják. Az eddigi akár két és fél év helyett a jövőben is csak egy évig használható fel a kedvezmény.
Gulyás Gergely azt is közölte: a turisztikai érdekképviseleti szervezetek kérésére a Covid időszakában is „bevált és kipróbált”, 24 havi munkaidőkeretszabályozás alkalmazására is lehetőséget adnak az ágazatban. Emlékezetes: a több éves munkaidőkeretek bevezetését a rabszolgatörvényként emlegetett törvénymódosítás tette lehetővé négy éve, a Covid alatt pedig a cégek egyoldalúan vezethettek be két éves munkaidőkereteket. Ezt az iparban, azon belül is az autógyártásban vetik be előszeretettel a cégek, mert így a megrendelések mennyiségéhez tudják igazítani a dolgozók munkáját. Ha kevés a megrendelés, kevesebbet kell dolgozni, de jár az alapbér, ha több a feladat, akkor a mínuszórákat ledolgoztatják, de szintén csak az alapbér jár, túlóradíj nem.
Közleménye alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség kezdeményezte a fenti intézkedéseket, így azt is, hogy a Munka törvénykönyvében alapesetben biztosított 4 hónap helyett a munkáltató "a hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében" a turizmusban dolgozóknak ismét legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el. Első hallásra jó ötletnek tűnhet ez, hiszen a turizmusban a magas rezsiszámlák miatt sokan gondolkoznak időszakos - október és április közötti - bezárásban. Ám attól is tartanak: ha elengedik a munkaerőt, nem találnak majd embereket az újranyitáshoz.
Egy több éves munkaidőkeret alkalmazása azonban korántsem ilyen egyszerű. A Covid, majd az alkatrészellátási gondok miatt sorozatos leállásokra kényszerülő autóipari cégeknél például a kényszerszünetek időszaka olyan hosszúra nyúlt, hogy számos helyen nem tudták ledolgoztatni a munkaidőkeret végéig sem a beragadt munkaórákat, így utóbb azt a dolgozókkal akarták kifizettetni. Volt olyan cég, ahol már le is vontak a dolgozók béréből – írta meg egy éve a Népszava. Cikkeink nyomán foglalkoztatásfelügyeleti célvizsgálat indult, mire a munkáltatók is visszatáncoltak e próbálkozásoktól.
Röghöz kötik a dolgozókat?
A Vasas Szakszervezeti Szövetség korábban többször is jelezte: a munkaidőkeretek röghöz kötik a dolgozókat, mert azok lejárta előtt nem tudnak munkahelyet váltani, hacsak ki nem fizetik mínuszban felgyűlt munkaóráikat a cégnek. E probléma a turizmusban is előállhat, hiszen az ágazatban meglehetősen magas a fluktuáció. Nagy kérdés az is, miből fizetik ki az ínséges hónapokban a szállodák és éttermek a dolgozókat, ha nincs vendég és magas a rezsiszámla, a kormánytól pedig nem kapnak semmilyen pénzbeli támogatást. S mi lesz, ha a dolgozó mégis felmond, mert mondjuk a biztosabbnak tűnő kereskedelemben helyezkedik el, mint tették azt sokan a Covid idején? Az sem mellékes körülmény, hogy a vendéglátásban az idei első félévben ellenőrzött 2526 dolgozó 70 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot. Ezek jelentős részét éppen a munkaidőnyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése, és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések, a napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, a munkaidő-beosztás hiánya tette ki.
