Míg 2020-ban heten, tavaly már 22-en vesztették életüket elektromos rollerrel bekövetkezett balesetben Párizsban. Szomorú aktualitás, hogy a város polgármestere, Anne Hidalgo éppen arra készül, hogy teljesen betiltsa használatukat. A tilalom támogatói elismerik ugyan, hogy kevésbé környezetszennyező alternatívát kínálnak a városi közlekedésre, mint az autók, de használói gyakran nem tartják be a közlekedési szabályokat, száguldásuk veszélyezteti a közlekedőket.
Mindent vagy semmit
Az elektromos motorral felszerelt különféle járművek (elektromos robogók, rollerek, hoverboardok, pedelecek, e-bike-ok, onewheelek) robbanásszerű elterjedése az utóbbi évtizedben rendkívül nagy kihívás elé állította a közlekedési szakembereket, a törvényalkotókat és a közlekedőket egyaránt. A szabályozás kialakítása tehát egyre sürgetőbb feladat.
Európában jelenleg a teljes tiltástól a teljes szabályozatlanságig minden megtalálható. Előbbi érvényes például Angliában és Hollandiában, ahol az elektromos rollerek - mivel nem szerepelnek a helyi KRESZ-ben - nem használhatók közúti közlekedésre, a járdán sem. A legtöbb országban azonban a gyalogosoknak vagy az elektromos kerékpároknak megfelelő szabályok szerint közlekedhetnek. Elenyésző azon helyek száma, ahol már külön szabályozással alkalmazkodtak az újdonságokhoz. Németországban az e-roller járműnek minősül, ezért járdán nem közlekedhet (kerékpárúton viszont igen, legfeljebb 20 km/órás sebességgel). A skandináv országok vagy éppen Svájc már korábban erre az álláspontra jutott, és 2019-ben Párizs is a járdákról való kitiltást választotta. Portugáliában viszont a használat korlátlan engedélyezése mellett döntöttek, bár Lisszabon belvárosában már büntetik a szanaszét hagyott rollereket, és az elszállításukért is pénzt szednek.
Sebesség- és teljesítményhatár
Azokban az országokban, ahol inkább járműnek tekintik ezeket az eszközöket, a maximális megengedett sebességében vagy a rásegítő motor maximális teljesítményében találunk eltéréseket. A legtöbb országban a megengedett legnagyobb sebesség 25 km/óra (például Belgium, Spanyolország, Svédország, Magyarország), de van, ahol 20 km/óra. A belgák szabályozása az egyetlen, ahol különböző sebességhatárt szabnak a járdán és az egyéb helyeken történő rollerezésre: járdán legfeljebb sétatempóban (4-6 km/óra) közlekedhetnek elektromos rollerrel. A teljesítményben egyöntetű határt jelent a 250 W, ez alól ma már csak elvétve találunk kivételeket (például Magyarországon 300 W).
Bukósisak kellene
Amikor Magyarországon az elektromos rollereket üzemeltető Lime vidéken is elkezdett terjeszkedni, a Balaton-parti önkormányzatok azonnal szigorításokkal reagáltak. Székesfehérváron pedig igyekeztek előre gondolkodni, hogy megelőzzék a Budapesten kialakult káoszt, ahol gyakorlatilag szabályozás nélkül jelent meg a cég. Székesfehérváron például a történelmi belváros sétálószakaszain egyáltalán nem, a többi részén pedig sebességkorlátozásokkal (maximum 8 km/óra) lehet használni a rollereket. Egyben felkérték a Belügyminisztériumot, hogy pontosítsák a KRESZ-ben a rollerek szabályozását. Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Egyesület elnöke lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy ha ma valaki vesz egy akár 50-60 km/órás sebességre is képes e-rollert, annak semmilyen kötelezettsége nincs sem a védőfelszerelésre, sem a felelősségbiztosításra, sem pedig a közlekedési jártasságra. Pintér Sándor belügyminiszter még 2019-ben úgy nyilatkozott: „Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni.” Ez alapján tehát jogosítvány, bukósisak és betöltött 14. életév lenne szükséges az e-roller vezetéséhez, amit ráadásul nem is lenne szabad kerékpársávban használni, járdán meg pláne nem. A Technológiai és Ipari Minisztérium ez ügyben azt közölte - részben ellentmondva Pintér Sándor állásfoglalásának - „a kérdéses eszközökre típusuktól függően a kerékpárok vagy a segédmotoros kerékpárok közlekedési szabályai alkalmazhatók”. De hogy mikor melyik és ez mitől függ, azt nem részletezték. Annyit közöltek, hogy önálló járműkategóriában gondolkodnak.
Budapesten tavasszal jelentették be, hogy háromszáz mikromobilitási pontot, úgynevezett Mobi-pontot alakítottak ki a kölcsönzött kerékpárok, elektromos rollerek elhelyezésére. Az érintett kerületek bírságot szabhatnak ki a nem kijelölt helyeken parkoló eszközök után. Ugyanakkor az I. és az V. kerületből már teljesen kitiltották.