Elsőfokon 15 év fegyházbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 200 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek egy férfit terrorcselekmény és több mint 100 rendbeli információs rendszer felhasználásával – részben folytatólagosan, részben üzletszerűen – elkövetett csalás bűntette miatt - derül ki a Fővárosi Törvényszék lapunknak is megküldött tájékoztatásából.
Az ítélet szerint a férfi egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás segítségével több ember informatikai eszközeihez és a billentyűzet leütések naplózása révén bankkártya-adatokat, valamint internetbanki felhasználóneveket és jelszavakat szerzett meg. Ezen adatok jogosulatlan felhasználásával a vádlott többek között átutalásokat hajtott végre, mobiltelefon egyenlegeket töltött fel, emelt díjas vásárlásokat végzett, koncert-, busz-, vonat- és parkolójegyeket vett, ételt rendelt, illetve internetes fogadási oldalakon játszott. A bűncselekményekből származó összegek felhasználásába ismerőseit, hozzátartozóit – a többi vádlottat – is bevonta, akik egyes esetekben bankszámláikon tárolták a megszerzett pénzt.
Később a rendőrség kihallgatta emiatt, majd ezt követően
feltörte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) informatikai rendszerét, ahonnan különféle elektronikus adatokat töltött le azért, hogy azokat később az eljáró hatósággal szemben felhasználja. Miután az előző ügyben az egyik hozzátartozóját kihallgatták, írt egy levelet az NNI-nek, amelyben a törvénytelenül megszerzett adatok nyilvánosságra hozatalát helyezte kilátásba abban az esetben, ha tovább folytatják ellene és hozzátartozói ellen a nyomozást.
Az ügyben érintett volt egy másik férfi is, akinek megküldte ezen adatokat a nyilvánosságra hozatal céljából. Noha a címzett tudott arról, honnan származnak az adatok, ennek ellenére azokat nem tette közzé.
A többszereplős büntetőügy többi vádlottját felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélték. A terrorcselekménnyel vádolt férfi esetében súlyosító körülmény volt az üzletszerű, illetve társas elkövetés mellett büntetett előélete és az, hogy tettét felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje, valamint büntetőeljárások hatálya alatt követte el.
Mivel mind az ügyészség, mint a vádlott fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.
