Felpörgött a Sándor-palota tours: 21 hivatalos úton, összesen bő egy hónapot töltött külföldön Novák Katalin a beiktatása óta eltelt fél évben

Az államfő a miniszterelnök külpolitikai „kiegészítője” lett.

A beiktatása óta eltelt fél alatt Novák Katalin államfő huszonegy alkalommal utazott külföldre, és ennyi idő alatt összesen több mint egy hónapot töltött az országon kívül – derül ki a Népszava gyűjtéséből. Ez meglehetősen sűrű külföldi program, főleg, ha összevetjük elődje diplomáciai aktivitásával: Áder János 2012-ben, elnöklése első hat hónapjában mindössze hétszer járt külföldön.

Novák úticéljainak nagytöbbsége a nyugati világban található, miközben Orbán Viktor kormányfőnek és minisztereinek inkább Oroszországban, Kínában, Üzbegisztánban meg a Türk Tanácsban van jelenése.

Novák első útja Varsóba vezetett. A magyar köztársasági elnökök szokás szerint először Bécsbe látogatnak, de most az orosz agresszió megítéléséből fakadó feszültséget enyhítendő, nagyobb szükség volt arra, hogy magas rangú magyar politikus a lengyel elnök jelenlétében is kijelentse, „Magyarország elítéli a putyini agressziót“. (Igaz, október elején az ő aláírása már nem szerepelt a regionális elnökök Oroszországot elítélő üzenetében.) – Az orosz agresszorról Novák által Varsóban elmondottak elképzelhetetlenek lettek volna itthon akkoriban egy fideszes politikus szájából – mondta lapunknak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte az EU elleni itthoni propagandával párhuzamosan Orbánnak fontos, hogy legyenek olyan képviselői is az országnak, akik „elfogadhatóak” a külföldi, nyugati vezetők szemében, Novák pedig egy ilyen figura lehet.

Virág Andrea szerint Novák útjaiban egyáltalán nem jelenik meg a „keleti nyitás”, sőt, az üzeneteiben sem: ezek mind Magyarország nyugati elkötelezettségét és Európa-pártiságát hivatottak bizonygatni, mintegy megpróbálva „kiegyenlíteni“ a kormány keleti aktivitását.

A szakértők szerint az utak jelentős része tökéletesen illeszkedik a magyar kormány diplomáciai törekvéseibe. Nagy Attila Tibor szerint például az, hogy Novák nemrég Párizsba utazott, erősítheti az orbáni külpolitika azon elemét, hogy a franciákkal kialakítson egy „viszonylag tűrhető“ kapcsolatot, a német vonal ellensúlyozásaként, különösen a lapunk által korábban bemutatott, kiújuló francia-német ellentétek idején. Kérdés ugyanakkor, milyen üzenete lehet annak, hogy a magyar köztársasági elnök előbb találkozott a bukott és elítélt Nicolas Sarkozy-vel, mint meghívójával, a regnáló Emmanuel Macronnal.

Novák Katalin május óta nyolcszor járt szomszédos országban, Romániában háromszor is. Virág Andrea szerint ezzel is Magyarország helyét próbálja kifejezni a régióban. Illetve Európában az olyan látogatásokkal, mint a berlini vagy a prágai. Az orbáni Balkán-politikát egyengetve pedig koszovói és szerbiai út is belefért Novák sűrű úti naptárába. Ukrajnába ugyanakkor, a magyar kormány tagjaihoz idomulva, a mai napig nem látogatott el.

Virág Andrea szerint erősen feltételezhető, hogy „van koordináció” Novák útjai és a magyar külpolitikai törekvések között, de mivel ezek nem járnak látványos és azonnali eredménnyel, egyelőre nem tudhatjuk, hoznak-e az ország vagy a Fidesz számára bármilyen hasznot.

A legtöbb út tehát magyarázható – Nagy Attila Tibor megfogalmazásában – Novák „kiegészítő külügyér” feladataival. Aztán vannak a „kötelező“ események, mint például az ENSZ közgyűlése vagy II. Erzsébet temetése. Ám akad Novák Katalin útjai között olyan, amibe még „kézzel nem fogható” eredményt is nehéz belemagyarázni.

Az egyik ilyen Novák Egyesült Államokbeli turnéja, aminek kezdete az ENSZ közgyűlése volt New Yorkban. Felszólalása mellett egy protokollfotó erejéig Joe Biden elnökkel is találkozott. Ám a világszervezet ülése után Novák továbbutazott Los Angelesbe, ahol Isten-, család- és életigenlő szabadságot ajánlott a helyi református magyaroknak, görkorcsolyázott, meglátogatta azt a középiskolát, ahol kiváltságosként még a rendszerváltás előtt tanulhatott, továbbá megtekintette a mexikói határon felhúzott kerítést. Ezután Clevelandbe is ellátogatott, ahol helyi magyarok mellett a polgármesterrel és cserkészekkel is találkozott. Kansas Cityben pedig egy ott játszó magyar focistával fotózkodott.

Másik többnapos tengerentúli útján Novák Kanadába utazott a „magyar örökség hónapjára”, a legmagasabb rangú politikus pedig, akivel találkozott Ontario tartomány kormányzója volt.

Harmadik amerikai útján viszont nem csak tárgyalt Jair Bolsanaro, azóta megbukott brazil elnökkel, de még imádkoztak is egy közöset az orosz-ukrán háború lezárásáért. Orbán szintén illiberális szövetségesével hivatalosan a „hagyományos“ családról beszélgettek. (Ez az útja diplomáciai szempontból azért sem volt szerencsés, alig három hónappal a brazil elnökválasztás előtt utazott el a Bolsonaróhoz, ami egyfajta állásfoglalás. Az is érdekes, hogy más latin-amerikai országba nem ment el: ezen országok nagyobbik részében baloldali kormány van.)

A köztársági elnök legutóbbi útja viszont látványosan túlmutat az olyan protokolleseményeken, mint a Jad Vasem felkeresése vagy a sivatagi imádkozás: Izraelbe együtt ment Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, aki célzott rá, hogy hazánk is vásárolhat elemeket az izraeli fejlesztésű Vaskupola légvédelmi elhárító-rendszerből, amelyet közösen tekintettek meg. Emellett nemrég választották újra miniszterelnökké Orbán Viktor másik illiberális barátját, Benjamin Netanjahut, akivel szintén találkozott Novák Katalin. Itt érdemes azt is kiemelni: miközben Novák Katalin Jeruzsálemben imádkozott, idehaza Szijjártó Péter külügyminiszter az Izrael elpusztítását céljának tekintő és gazdasági embargó alatt álló Irán képviselőivel tárgyalt közös fejlesztésről.