Legtöbben most kezdik keresni a tökéletes ajánlatokat, a vírushelyzet fokozódása miatt pedig egyre nagyobb arányban döntenek az online vásárlás mellett. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a webes vásárlás is tartogat veszélyeket. Gyakori átverési módszer a hamis webshopokon történő vásárlásösztönzés, a közösségi médiában megjelenő, kihagyhatatlanul kedvezőnek tűnő akciók, illetve az előrefizetést követelő csalók, akiktől végül sosem kapjuk meg a terméket.
A kiberbűnözőknek egyre több eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy átverjék még az odafigyelő vásárlókat is – mondta lapunknak Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő. Ha olyan weboldalon akarunk vásárolni, amelyiken még nem tettük, minden esetben győződjünk meg arról, hogy valóban annak a cégnek az oldalán vagyunk-e, illetve egyáltalán létezik-e az a cég – ezt a cégjegyzékben ellenőrizhetjük. Olvassuk át figyelmesen a szolgáltatási feltételeket és az adatvédelmi, valamint a visszatérítési irányelveket. Próbáljunk meg rákeresni korábbi vásárlók véleményeire, értékeléseire is. A legjobb és legbiztonságosabb, ha csak olyan megbízható, ismert webshopokból vásárolunk, amelyek igazolt korábbi eladásokkal rendelkeznek. Miután már a nagy gyűjtőoldalak mögött is megjelenhetnek a kiberbűnözők, tehát az első és legfontosabb minden esetben a cégellenőrzés.
A következő problémakör a fizetés, hiszen ha megadjuk a bankkártyánk adatait, azzal visszaélhetnek a csalók. Ennek megelőzésére érdemes a bankunktól úgynevezett internetes (virtuális) vagy egyszer használatos bankkártyát igényelni, amelyen csak akkora összeg van, amennyiért éppen vásárolunk. Így még ha hekkerek karmai közé is kerülünk, nem ér minket nagyobb anyagi veszteség, hiszen nem férnek hozzá a fő számlánk, bankkártyánk adataihoz.
Az apróhirdetési oldalakkal kapcsolatban a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ilyen platformokon vásárolunk – jellemzően magánszemélyektől –, soha ne utaljunk előre pénzt. Utánvéttel vagy személyes átvételkor fizessük ki a terméket.
Nem árt tisztában lenni azzal, hogy egy webshopnak a nyelve és a domain végződése (.hu) is lehet magyar annak ellenére, hogy a székhelye más országban található. A magyar webshopokra minden tekintetben a magyar szabályozás érvényes, probléma esetén a hazai hatóságok tudnak eljárni, beleértve a fogyasztóvédelmet, a GVH-t, a NAV-ot és rendőrséget.
Léteznek olyan honlapok, ahol gyanú esetén utána nézhetünk az értékesítőnek. Ilyen például a Scamadviser (www.scamadviser.com), ahol a linket beírva megnézhetjük, mit írtak mások az adott webshopról. A jogsértő webáruházak listáját pedig a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon találhatjuk meg.
Ha minden óvatosságunk ellenére csalás áldozatául estünk, a fogyasztóvédelemhez (fogyasztovedelem.kormany.hu) vagy a rendőrséghez fordulhatunk segítségért. Ha webshopban vásároltunk, de időben kiderül, hogy csalásról van szó, felkereshetjük a fizetési szolgáltatónkat (jellemzően a bankunkat), jelezve a problémát. Ha a webáruház külföldi székhelyű, és nyelvi nehézségeink adódnak, az Európai Fogyasztói Központon (www.magyarefk.hu) keresztül kaphatunk ingyenes jogi segítséget.
Mikor érdemes gyanút fogni, hogy esetleg csalókkal van dolgunk?
♦ Ha ismert, népszerű márkákat, luxusmárkákat irreálisan olcsón árulnak.
♦ Ha a reklámszöveg szerint kiárusítás folyik, és már csak néhány darab áll rendelkezésre.
♦ Ha semmilyen cégnevet, címet, telefonszámot nem lehet találni az oldalon, és nincs Facebook-oldaluk sem.
♦ Ha szerepel a domain nevében az aktuális év – ezek ugyanis jellemzően gyorsan létrehozott, másolt webshopok.
