Hová lett négyszázezer magyar? – ez a legfontosabb kérdése az idei népszámlálásnak. Hétfő este az önkormányzati hivatalok zárásakor ugyanis véget ért a 2022-es összeírás Magyarországon, de információink szerint a Központi Statisztikai Hivatalhoz (KSH) nagy jóindulattal is legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat, miközben a lakosságszám 9,68 millió. A különbség fakadhatna csupán abból, hogy ilyen sokan nem töltötték ki az ívet, de forrásaink szerint más is állhat a háttérben. Sokan lehetnek olyanok, akik már külföldön élnek, nincs is magyarországi lakásuk, így eleve bele sem kerültek a népszámlálásba, vagy ha van is ingatlanjuk itthon, nem jutott el hozzájuk a népszámlálási felhívás.
A hivatalos tájékoztatás szerint a kérdőív online kitöltési szakaszában összesen bő hétmillióan küldték be a kitöltött dokumentumot, a számlálóbiztosok további több mint kétmillió kérdőívet rögzítettek a központi rendszerben, az utolsó egyhetes periódusban pedig, a pótösszeíráson néhány tízezren kereshették fel a települések jegyzőit, hogy eleget tegyenek adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ez utóbbi információnkat több statisztikai szakértő is megerősítette lapunknak és az alacsony számot igazolja, hogy a nagyjából 19 ezer lakosú Gödön mindössze 30 ember jelentkezett be az önkormányzati hivatalba, mert korábban külföldön vagy kórházban volt, s így lemaradt mind az online, mind a kérdezőbiztosi szakaszról. (A város jegyzőjéhez néhányan bejelentkeztek, mert nem kereste fel őket az összeíró, de Tóth János szerint ilyenkor többnyire véletlenül összefogták a reklámújságokkal és kidobták a számlálóbiztos elérhetőségét tartalmazó leveleket.) Ugyanakkor az előző népszámlálás adataiból tovább számolva a KSH még idén januárban is azt közölte, hogy a magyar népesség létszáma 9689010 fő. Ehhez képest legfeljebb 9,3 millió állampolgárról érkezhetett adat. Vagyis majdnem 400 ezer a differencia. Ehhez hozzátartozik, hogy több számlálóbiztos is megerősítette: a szülők bediktálták külföldön dolgozó gyermekeik adatait, vagyis a tényleges hiány minden valószínűség szerint ennél is nagyobb. Lapzártánkig nem érkezett meg a KSH hivatalos adata.
A majdnem kéthónapos összeírás másik fontos tanulsága, hogy egy állami hivatal ma Magyarországon informatikai hibák tömegével bátran kiállhat a lakosság elé, mert tudja, hogy nem lesznek következményei a sorozatos bajoknak.
Az online rendszer már október elsején, az első napon összeomlott, mert túl sokan próbálták kitölteni a kérdőívet és mert állítólag terheléses támadási is érte az oldalt. Emiatt tart a nyomozás,
de amikor az eredetileg tervezett utolsó internetes napon is elérhetetlenné vált a rendszer, már nem volt szó támadásról. Egyszerűen alulméretezték a népszámlálási adatokat fogadó szerver teljesítményét. Az online kitöltést meghosszabbították, de az informatikai bajok a kérdezőbiztosok kezébe adott 23 ezer tablet működtetésekor csak fokozódtak. Azok is megjelentek a címlistáikban, akik interneten keresztül ár kitöltötték a kérdőívet, de kellő tájékoztatás hiányában az állampolgárok sem tudták, hogy el kellett volna tenniük a beküldéskor kapott kódot, mert azzal tudják igazolni, hogy eleget tettek kötelezettségüknek. Általában is rémesen lassú volt a rendszer, de volt olyan periódus, amikor egyszerűen nem lehetett elmenteni és beküldeni a KSH-ba a kitöltött kérdőíveket.
„Miért akarják tudni, mekkora a házunk, még majd ránk sóznak egy menekült családot?!” – Hatott az Orbán-kormány propagandája, sokan félnek a népszámlálástólStatisztikus szakértők szerint azonban nemcsak az informatikai hibák voltak nagyon zavarók, hanem eleve túl hosszú volt a kérdőív is, ráadásul nem lehetett megkerülni vagy átugrani az adott személynél teljesen felesleges kérdéseket sem. Például egy egyéves kisgyereknél is válaszolni kellett arra, hány nyelven beszél és a kilencven évesnél is, hogy előző héten keresett-e aktívan munkát. Emiatt a családok sokszor váltak türelmetlenné a kitöltés alatt, de a kérdezőbiztosok arról is beszéltek lapunknak, nem tetszett a lakosságnak, hogy névvel vehettek csak részt a kitöltésben, ahogy annak sem örültek, hogy túl sokat akart tudni a hivatal a lakásuk, házuk méretéről, felszereltségéről. Többen hangot adtak aggodalmuknak, hogy később felhasználhatják ezeket az adatokat egy vagyonvizsgálathoz. Ez ugyan nem valószínű – fogalmazott az egyik statisztikus, de hozzátette: az elmúlt 12 év bizalmatlanná tette az embereket.
Pontatlan címlista
Sok kérdezőbiztos panaszolta, hogy a kezükbe adott címek nem feleltek meg a valóságnak, nem stimmelt a házszám, a lépcsőház. Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke szerint ez nagyvárosokban és az agglomerációs településeken okozhatott komolyabb nehézséget, mert itt nem mindig követi a kiírás a pontos címeket. Van, ahol egy új lakónegyed építésekor nem vették figyelembe a régi telekkiosztást, s így a Petőfi utca 11-et négy-öt üres telek követte korábban, majd jött a 13-as szám. Ilyenkor alakul ki az A-B-C káosz. Ugyanez a bonyodalom a nagy lakótelepeken is, ahol azt sem egyszerű megtalálni, hol folytatódik a lépcsőházak számozása. Jó esetben a mostani összeírás javíthat valamit ezen a káoszon.