Vagyis a csütörtökön nyilvánosságra hozott névsor sem tette egyértelművé, hogy végezhet-e érdemi munkát az új Korrupcióellenes Munkacsoport, vagy csak a visszatartott uniós pénzek miatt látszólag engedi a kormányzat a visszaélések elleni harc kiszélesítését.
Mint arról többször írtunk, elsőként, az uniós pénzek elköltésének ellenőrzésére létrehozták az Integritás Hatóságot (IH), és már itt akadtak fenntartások, hiszen az elnökség kiválasztása nem volt transzparens, ráadásul az egyik vezető kormányzati szervtől érkezett. A következő lépés a Korrupcióellenes Munkacsoport létrehozása. A testület 21 fős lesz: tíz tagot az állami szervezetek adnak, tíz helyre pedig civilek jelentkezhettek, a határozatokat egyszerű többséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az IH-elnök voksa dönt. Ilyen erőviszonyok mellett nem véletlenül szögezte le a Transparency International (TI): ha álcivilek is bekerülnek a testületbe, akkor rájuk biztosan nem számíthatnak a továbbiakban.
Mindezek tükrében volt különösen fontos, hogy a civil oldalra kiket választ az IH. Tagok lettek a szakmai munkájuk alapján elismert korrupcióellenes szervezetek jelöltjei: Bodoky Tamás (atlatszo.hu), Ligeti Miklós (Transparency International Magyaroszág), Vincze Orsolya (K-Monitor Közhasznú Egyesület) és Reszkető Petra (Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet). Rajtuk kívül a korrupcióellenes fronton kevésbé ismert Magyar Közgazdasági Társaság jelöltje, Essősy Zsombor, a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségétől Gyulai-Schmidt Andrea, került a testületbe.
A hat szervezet delegáltja mellett négyen jutottak még be a testületbe. Róluk, a nevükön kívül semmit nem közölt az IH, kérésünkre szakmai önéletrajzot sem küldtek – és itt érdemes megemlíteni: a feltáró munkára készülő hatóság a munkacsoport egyik tagjának nevét nem írta pontosan a közleményben. Fázsi Lászlóról, Fonyódi Krisztiánról, Sándor Tamásról és Várady Szilviáról az általunk megkeresett korrupcióellenes civilek közül senki sem hallott.
A listáról két személy kiléte valószínűsíthető. Fázsi László a nyíregyházi törvényszéken volt tanácselnök, büntetőjogász. Várady Szilvia néven találni egy ügyvédet, aki közbeszerzési tanácsadó is. Ha valóban őt nevezték ki, akkor az kérdéseket vet fel. Ő ugyanis korábban egy dohánykereskedelemmel foglalkozó bt. kültagja volt, és 2013-ban ezt a cégformát írták elő kötelezőnek ahhoz, hogy valaki nemzeti trafikot üzemeltessen – ám ezt a tevékenységet a cég 2015-ben abbahagyta. Az ügyvédnő lakóhelyére vannak bejelentve annak a Várady Zoltán Zsoltnak az érdekeltségei, aki a fideszes vezetésű kecskeméti önkormányzat vagyonkezelőjének a vezérigazgatója, a korábban a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MKB egyik kockázati tőkealapjának a befektetési igazgatója, illetve a MOL Zrt. vagyonkezelőjének az egyik vezetője. MOL-os vezetőként Várady Zoltán Zsolt neve 2016-ben kapott nagyobb reflektorfényt, amikor a szarajevói ügyészség Hernádi Zsolttal együtt akarták kihallgatni a bosnyák Energopetrol privatizációja körüli visszaélések gyanújával. A legfőbb ügyészség megtagadta a kihallgatását arra való hivatkozással, hogy amit a bosnyák hatóságok vizsgálnak, az Magyarországon „nem bűncselekmény.”
Jelentős változásokat hozhatna helyreállítási terv
Az Európai Bizottság a tagállamok közül utolsóként elfogadta a magyar helyreállítási terv (RFF) végleges változatát, igaz annak végrehajtására pénzt egyelőre nem kap az Orbán-kormány. A terv 5,8 milliárd euró, azaz mai árfolyamon mintegy 2300 milliárd forintos támogatást biztosít, és szó lehet később kedvezményes hitelről is. A terv a zöld átállásra a társadalom és a gazdaság digitalizálására, az egészségügy, az oktatás, valamint felsőoktatás fejlesztésére ad pénzt – cserébe viszont komoly igazságügyi és korrupcióellenes reformokat vár el a kabinettől. A zöld átállás jegyében a szegényebb háztartásoknak ingyen napelemeket ígér a terv, sőt a magyar kormány arra is ígéretet tett, hogy újra épülhetnek szélerőművek Magyarországon. A zöld közlekedés jegyében felújítanák Budapest három HÉV-vonalát és a nagyobb városok elektromos buszokat kaphatnának. Az oktatásban ebből a pénzből fedeznék a béremelések első lépését, 5000 tanárt átképeznének a hiányszakokra (matematika, fizika, kémia), és biztosítanák minden tanár számára a digitális munkaeszközöket. Az egészségügyben az alapellátás megerősítésére költenének, ebből finanszíroznák a praxisközösségek létrehozását – vagyis az üres praxisok felszámolását. P. Zs.
