Másodfokon is pert nyert a bíróságon a tanárok fizetetlen túlóráztatásának ügyében pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ami akár véget is vethet az ingyen túlmunkának.
– Most már bírósági ítéletünk is van arról, hogy a kormányzat kilenc éve veszi ki jogellenesen a pénzt a zsebünkből - nyilatkozta lapunknak a PDSZ ügyvivője. Nagy Erzsébet szerint a másodfokú bírósági döntés hatalmas siker a fizetetlen túlórák ügyében, és megerősítette azt, amit a szakszervezet évek óta mond: a pedagógusoknál az eseti helyettesítéseknél is be kell tartani a Munka törvénykönyve munkaidő-beosztásra és nyilvántartásra vonatkozó részeit, vagyis az eseti helyettesítéseket is egy héttel előre kell közölni a munkavállalóval, máskülönben rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni.
A bíróság azt is kimondta, hogy a napi 8 órát meghaladó munkavégzés esetében is túlórapénz jár a pedagógusoknak is.
A tankerületi központok, mint munkáltatók, ettől sok esetben nagyvonalúan eltekintettek arra hivatkozva, hogy az esetleges túlórákat a tanárok heti 32 órás kötött munkaidejének - amin belül 22-26 óra a tanítással lekötött munkaidő - terhére is el lehet rendelni, így nem kell külön kifizetni.
A bíróság most azt mondta ki, hogy ez nem így van, minden túlmunkát ki kell fizetni, a helyettesítések mellett a tanulmányi kirándulást és más iskolán kívüli programokat, az ügyeleti és készenléti díjakat is.
Nagy Erzsébet ugyanakkor hozzátette, az ítélet elsősorban csak a felperesekre vonatkozik, ezért arra buzdítja minden érintett kollégáját, az ítéletet hivatkozási alapul használva pereljenek a jogtalanul ki nem fizetett pénzért, és három évre visszamenőleg gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat.
A hónapok óta tartó tiltakozó akciókhoz csatlakozó pedagógusok egyik követelése egyébként éppen az, hogy a tankerületek fizessék ki az ingyen és törvényellenesen elvégzett munkákért járó összegeket. A bérhelyzet mellett esélyteremtő, minőségi oktatást, ehhez XXI. századi oktatási környezetet, korszerű nemzeti alaptantervet, a tanároknak és a diákoknak is kisebb terhelést szeretnének. Ezért is tartja félrevezetőnek a Belügyminisztérium által indított, a közoktatásban tanuló diákok szüleinek küldött online kérdőívet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. A „konzultáció” során arra is kíváncsiak, a szülők egyetértenek-e azzal, hogy „a pedagógusok a tanulókat is bevonják a bérezésükkel kapcsolatos demonstrációkba”.
- A minisztérium csúsztat, ez nem csak bérharc. A tanulókat pedig senkinek nem kell bevonni, mennek maguktól. Értelmes fiatalok, akik látják és értik, mi történik körülöttük,
nagy részük megtapasztalta a NER oktatáspolitikáját, a saját bőrükön érzik az „eredményeket” – fogalmazott a PSZ alelnöke. Hozzátette: a diákok mellett egyre több szülő is támogatja a pedagógusok küzdelmét, szerinte a kormány nem tud mit kezdeni a helyzettel, a manipulatív kérdőívvel pedig saját tehetetlenségüket próbálják leplezni.
Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál, tudnak-e olyan konkrét esetekről, amikor pedagógusok küldtek ki diákokat tüntetésekre, szólították fel őket a demonstrációkon való részvételre. Választ cikkünk írásáig nem kaptunk.
Nem csitul a tiltakozási hullám
Kedden a budapesti Ady Endre Gimnáziumban a tantestület 70 százaléka kezdett polgári engedetlenségbe, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a közelmúltban ismét több tiltakozó kollégájukat kirúgták a tankerületi központok. A Fasori Evangélikus Gimnáziumban 24 tanár szüntette be a munkát hétfőn és kedden is, valamint csatlakozott a tiltakozáshoz két újabb egyházi intézmény, a budapesti Piarista Gimnázium és a Gödöllői Református Líceum. Az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnáziumban a diákok tartottak kétórás ülősztrájkot, és további akciókkal is készülnek.
