Déja vu érzésem van! 2003-ban az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztérium felkérésére részt vettem a kistelepüléseken tervezett postabezárások előkészítésében, pontosabban a kárenyhítési javaslatok kidolgozásában. A Posta a bezárandó hivatalokat nagyon pontos, naprakész forgalmi adatokra építve, gazdaságossági alapon jelölte ki. Az IHM mint felügyleti szerv érezte az ebből adódó társadalmi feszültséget, és a Postával közösen ki akart dolgozni valamilyen kárenyhítési megoldást.
A Posta akkori vezérigazgató-helyettesével együttműködve azon gondolkodtunk, hogy a nem gazdaságos postai szolgáltatások fenntartása mellett milyen új funkciókat lehetne az adott ingatlanokban megvalósítani, amelyek valamilyen közösségi célt szolgálhatnának.
A kilencvenes évek közepén életre hívott Teleház rendszer, amelynek körülbelül 380 - zömmel kistelepüléseken létesített - teleház volt a résztvevője, ekkorra már az önkormányzatok által is támogatott civil szervezetként működött, és elég jól teljesített; persze kellett hozzá némi rendszeres állami finanszírozás is. Ezek az egy-két fős, informatikai szakemberekből álló brigádok, a Teleház szövetség irányításával erős, jólszervezett országos közösséget alkottak, és támogatták, sok helyen megteremtették a települési internet és helyi tv hálózati szolgáltatásokat, és a lakosságnak internet elérést és egyéb technikai segítséget nyújtottak. Ne feledjük, a 2000-es évek elején még nem volt okostelefon, a településeken nem volt lakossági internet elérés, sőt még a fénymásolásra sem volt triviális lehetőség.
A Teleház szövetség elnöke, az innovatív és fáradtságot nem ismerő, nemzetközi elismertségű civil közösség szervező és közigazgatási szakember, Gáspár Mátyás vaskos tanulmányt írt a teleházakban működtetendő ügysegédi szolgálat kialakításáról, ennek összefoglalója ma is megtalálható az interneten. Az IHM által ekkor beindított, az országos internet lefedettséget megcélzó hálózatépítési pályázatokra (KÖZHÁLÓ program) alapultak később az e-Magyarország pontok, amelyek azonban máig sem tudták megvalósítani mindazt, amit a teleház rendszer kínált és mint mozgalom folyamatosan fejlesztett. Igaz, a teleházaknak legalább lehetőségük volt bekapcsolódni az e-Magyarország pontok üzemeltetésébe.
Ezekben az években a minisztériumoknál divattá vált a falvak lakossága számára kialakítandó tanácsadói hálózatok fejlesztése (pl. a falugazdászoké), és megjelentek az e-közigazgatás első gondolatai is. Ugyanakkor az volt a tapasztalat, hogy hiányoznak azok a helyi segítők, akik ezen támogató hálózatok képviselői és a lakosság közt mint kapcsolattartók az interneten keresztül segítik az együttműködést.
Szinte önként adta tehát magát az ötlet: vigyük be a posta épületekbe ezeket a tanácsadói szolgálatokat, és a teleház rendszeren keresztül biztosítsuk IT mentorként a támogató személyzetet, azaz integráljuk a közösségi helyet, az internetes végpontot, a szakmai tanácsadást és a teljesen gazdaságtalan, napi mindössze egy-két feladatot jelentő postai közvetítő szolgáltatást. A csomag és pénzügyi szolgáltatásokat pedig oldjuk meg a mozgóposta hálózattal.
A Posta profi apparátusa pár hét alatt minden érintett épületet felmért, és felajánlotta, hogy felújítja és berendezi ezeket az épületeket, amelyek nagy része nem is postai tulajdon volt. A Teleház szövetség kidolgozta a saját működési javaslatát. Az IHM az egész csomagot bevitte a kormányzathoz tárcaközi egyeztetésre, ahol addigra már teljes volt a politikai pánik, és égő falvakat vizionáltak. Az IHM javaslata hallattán nagy volt a megkönnyebbülés, „Remek!” - mondták.
Majd nem történt semmi.
Eközben a Posta vezetőivel jártuk az érintett települési önkormányzatokat, és magyaráztuk az elképzeléseinket. A fideszes képviselők képtelen ötletekkel álltak elő. Legjobban az tetszett, hogy a mozgóposták megfúrására az egész településen kirakják a „megállni tilos” táblákat, és majd jól megbüntetik a posta autókat, amikor a sofőrök Mari nénihez bemennek ügyet intézni. A mindent elutasító formális megbeszélések végén, pogácsázás közben, négyszemközt azért a fülembe súgták, hogy ez a teleházas javaslat tetszik nekik, feltétlenül csináljuk meg.
Eközben a parlamentben egy fideszes képviselő az alábbi kérdést intézte Kovács Kálmán miniszterhez: „Postahivatalok százainak bezárása helyett miért nem a hivatalok teleházakká alakítását favorizálja a Magyar Posta Rt. menedzsmentje és a kormányzat?” Hosszú válaszában a miniszter elmondta, hogy „szerződés keretén belül az IHM többek közt szélessávú internet szolgáltatást biztosít minden teleháznak, és a teleházak pedig bekapcsolódnak a kedvezményes nyilvános internetelérést biztosító eMagyarország pont szolgáltatói körbe. (…) Ennek keretén belül lehetősége van a teleházaknak, hogy az önkormányzat támogatásával postai szolgáltatás közreműködő partnerévé váljanak. Az IHM minden olyan 600 lelkesnél kisebb települést, ahol a postai szolgáltatás fenntartására megállapodás születik az önkormányzat és a posta közt, és az önkormányzat igényli, bekapcsolja az eMagyarország pont és a Közháló projektekbe.”
Ez az évek során nagyjából meg is valósult. Viszont ahogy a postabezárás körül kavart fideszes műbalhé elült, az én javaslatom is köddé vált. A postákat bezárták, és a mobilposta rendszerrel mára már mindenki megbékélt.
Valamiért ez a kisposta kérdés mindig politikai üggyé válik, holott a posták sok évszázados funkciója és monopóliuma a XXI. századra megváltozott. A más országokban már évtizedek óta működő csomagküldő és házhoz szállítási szolgáltatások a pandémia következményeként idehaza is megerősödtek, és az internet használat elterjedésével a hagyományos levél-, csomag- és pénzküldési szokások is jelentősen megváltoztak. A posta ma már olyan, mint egy szatócsbolt, mindent árul. Keresi a helyét és új funkcióit a mai világban, de persze bezárni egyszerűbb, mint egy korszerű szolgáltatási formát megteremteni.
Ugyanakkor meggyőződésem szerint a kis falvak elnéptelenedése nem a posták létén vagy nem létén múlik, sokkal inkább a közlekedésen, a munkalehetőségeken és a boltok, iskolák, közösségi házak meglétén. De elsősorban a falvak demográfiai viszonyainak alakulása játszott és játszik ebben szerepet.