– Velünk szóba sem álltak, minden kapcsolatfelvételi kísérletünk kudarcba fulladt – erről beszélt lapunknak Szitka Péter, Kazincbarcika baloldali polgármestere a postabezárásokkal kapcsolatban. A városban egy főposta és három kisebb kirendeltség működött eddig, utóbbiak közül azonban kettőre lakat került. A bezárt posták egyike a nagy forgalmú vegyipari óriás bejáratánál található, így az különösen nagy veszteség az itt lakóknak, a másik pedig egy önkormányzati tulajdonú épületben volt, a kertvárosban.
Kazincbarcika példája és küzdelme nem egyedi. Október végén derült ki, hogy november 12-től – több tucat fővárosi mellett – bezárnak 366 vidéki kispostát is a téli időszakra, és ezek felatatait a Magyar Posta tájékoztatása szerint más kirendeltségek veszik át, illetve ott, ahol nem marad nyitva egy sem, mobilposta fog járni. A lépést, amely 210 települést érint, a „háború és a szankciók miatt kialakult, egész Európát sújtó energiaválsággal” magyarázták.
Egyelőre nemcsak azt nem tudni, hogy az ideiglenesnek ígért szüneteltetés tartós lesz-e, hanem azt sem, pontosan mely posták maradnak most zárva.
A települések egy része ugyanis elkezdett lobbizni az egységek újranyitásáért. Van, ahol már tárgyaltak a települések vezetőivel, de többszöri kérdésünkre sem derült ki, hogy hány hivatal menekülhet meg, kikkel tárgyaltak eddig, illetve vannak-e olyan feltételek (például bérleti díj, rezsi), amelyek átvállalásával az önkormányzat elérheti, hogy mégis nyitva legyen egy-egy adott helyen a postahivatal.
Lapunk körkérdése alapján az látható, hogy elsősorban – bár nem kizárólag – kormánypárti polgármesterek jutottak el az elmúlt hetekben odáig, hogy meghallgatták őket a Magyar Posta területi, vagy országos vezetői, sőt a gazdaságfejlesztési tárca államtitkára, Fónagy János is fogadta őket.
A kisebb, ellenzéki települések vezetőinek többsége ezzel szemben eddig választ sem kapott, akkor sem, ha felajánlották a postahivatal működtetéséhez a hozzájárulásukat. A Magyar Posta az utóbbi időben többször elküldött kérdéseinkre nem válaszolt.
Kazincbarcika első emberével ellentétben a szintén ellenzéki Miskolc és a kormánypárti Szolnok polgármesterei legalább már eljutottak a tárgyalóasztalhoz és egyeztetéseket kezdtek Fónagy Jánossal, illetve a Magyar Posta Zrt. új vezérigazgatójával. – A borsodi megyeszékhelyen kilenc fiókot érint a bezárás, és ha nem is mindegyiket, de a forgalmasabb helyeken lévőket szeretnék újra nyitva látni – tudtuk meg a városháza sajtóosztályán. Azt az ígéretet kapták, hogy néhány héten belül megtudják, milyen feltételeket kellene a városnak teljesítenie ahhoz, hogy kinyithassanak a megszüntetett helyek.
– Szolnokon hét postahivatal zárt be, és ebből három újraindulását remélik jövő januártól, de az erre vonatkozó feltételrendszer kidolgozása még folyamatban van – kaptuk az információt a városházáról. Lehetőségként felmerült, hogy valamelyik Coop-üzlet fogadja be a kis postát. Ilyenre számos településen van már példa: a Heves megyei Novajon és Szilvásváradon is a helyi boltban kapott helyet a bezárt postahivatal, részben annak fejében, hogy ezek a boltok korábban állami pályázatokon nyertek több tízmillió millió forintot felújításra.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunszentmárton Fideszhez köthető polgármestere, Wenner-Várkonyi Attila is tárgyalt a városhoz tartozó Kungyalu kis postájának jövőjéről, mert a falu lakosai ma a leveleiket ugyan kézhez kapják, de ha csekket akarnak fizetni, azért be kell menni a városba. Arról, hogy a felmerülő költségeket vállalja-e a város, a képviselő-testület a napokban fog tárgyalni.
Mások azonban választ sem kaptak, különösen, ha maga a település is olyan szegény, hogy nem tudja átvállalni a költségek felét.
– El vagyunk keseredve, nagyon sokat panaszkodnak a lakosok – hangzott Vágó Miklós Béla árpádhalmi polgármester összegzése. A Csongrád-Csanád megyei falu ötszáz lakosa zömmel idős ember, akiknek lehetetlen vállalkozás eljutni a legközelebbi postára. November 12. óta hétfőtől péntekig dél körül napi fél órát a faluban tartózkodik a mobilposta, ezt az ott élők vagy elcsípik, vagy nem. Árpádhalmon a kiszolgáló helyiség a Magyar Posta saját tulajdonában áll, az önkormányzatnak nincs pénze, csak egy kandallót tudnának kölcsönadni és a tűzifát biztosítani a fűtési szezonra, de válaszra sem méltatták őket.
Hódmezővásárhelyen három kisebb hivatalt zárt be a társaság, ezek közül egyet a várostól tíz kilométerre lévő Szikáncs településrészen. Vásárhelyen így két posta maradt 40 ezer emberre. Márki-Zay Péter polgármester tárgyalt a céggel és azt a választ kapta, a három helyiségre vetített éves költségük felét, áfával együtt közel 80 millió forintot kérnének az önkormányzattól azért, hogy újranyissanak. Azt sem tudni, meddig tart a bezárás, a város vezetőjének csak annyit felelt a vállalat vezetése, hogy „addig, ameddig a válság tart”. A napokban a közgyűlés megszavazta, hogy a szikáncsi egység másfél éves működésére 4 millió forintot ad Vásárhely, de a munkabér költségeibe nem szállnak be.
A makói önkormányzat ezzel szemben önként ajánlotta, hogy ha kinyitják a „kispostát”, minden költséget kifizetnek: az üzemeltetést, a béreket, a járulékokat.
Ezt a fideszes polgármester, Farkas Éva Erzsébet adta hírül a közösségi oldalán. A makói városvezető később már arról beszélt a térségi, kormányközeli rádióban: másfél évről és 23 millió forintról van szó.
Ajka ellenzéki polgármestere tiltakozott három postájuk - az ajkarendeki, a bakonygyepesi és a csingervölgyi kirendeltség - bezárása ellen, különösen mert a városban korábban már bezártak két városrészi postahivatalt. Ezek a lépések komoly nehézséget okoznak az ott élőknek, hiszen a legközelebbi működő posták 4-5 kilométerre lesznek tőlük – hangsúlyozta Schwartz Béla, aki szerint azért is érthetetlen a Magyar Posta döntése, mert a csingervölgyi hivatal esetében már korábban felajánlotta a város, hogy átveszi a működtetést, s akkor a cég jelezte, élni kíván a lehetőséggel. A polgármester megjegyezte, ajánlatukat tartják, sőt, a másik két, újonnan bezárt hivatal esetében is készek átvenni a működtetést akár saját kézben, akár vállalkozó bevonásával, ám a posta nem reagált megkeresésükre.
Zalaegerszeg fideszes polgármestere, Balaicz Zoltán is felháborodott, hogy a városban hat postahivatalt zárt be a cég – ráadásul csak a sajtóból értesült az ügyről –, s ezek után nyílt levélben jelezte, elfogadhatatlannak és szakmaiatlannak tartja a döntést. A kormánypárti városvezető is személyes egyeztetést kért a posta vezetőjétől, de még nem kapott választ.
Nemény András, Szombathely szocialista polgármestere is levélben kérte a Magyar Postától a bezárt helyi posták újra nyitását, de választ ő sem kapott, ahogy Siófok vezetője sem. A vasi megyeszékhely vezetői így maguk keresik a megoldást: Horváth Attila alpolgármester, aki az egyik szombathelyi lakótelep képviselője, november elejétől civil önkéntesekkel ügyeletet szervezett a helyi idősek klubja épületében a postai szolgáltatások elintézésére. Lengyel Róbert siófoki polgármester szerint ez állami feladat, s az önkormányzatoktól az utóbbi években elvont források miatt elfogadhatatlan, hogy most újabb állami feladat átvállalását erőltetik rájuk.
– A mostani mobilposta-rendszer, mondjuk úgy, nem túl ideális – mondta Takács János, a félezres somogyi zsákfalu, Zimány polgármestere. – A leveleket ugyan házhoz viszi, ám a pénz be- és kifizetésekhez ugyanúgy el kell menni a faluházhoz, ahol a posta is működött, mert a mobilpostakocsi fél órára beáll az udvarba, s akkor lehet pénzügyeket intézni. A falu együttműködést ajánlott a Magyar Postának, eltekintenének az eddigi tízezer forintos bérleti díjtól, rezsit meg eddig sem kértek, de a többi üzemeltetési költségre, például a bérekre nekik sincs pénzük. A közel 800 fős Somogyaszaló is mindent megtesz, hogy visszakapja a postáját. Makai Gabriella polgármester is személyes meghallgatást kért a posta vezérigazgatójától, s egyben felajánlotta, hogy a település eltekint a havi 20 ezer forintos bérleti díjtól, s a rezsit is állják, ami éves szinten úgy félmilliós terhet jelentene az önkormányzatnak. – Hallottuk több helyről, hogy a dolgozók bérének egy részét is állni kellene, illetve a pénzszállítás költségeibe is be kellene szállni, de erre se pénzünk, se hajlandóságunk – magyarázta. A bő 700 lakosú Gamás polgármestere, Tóth Péter pedig aláírásgyűjtést kezdeményezett a postájuk megvédéséért, mert a zsákfalu amúgy is hátrányos helyzetű, s a posta bezárása tovább rontja a helyiek életminőségét.
Nem biztos a létszám sem
A Népszava értesülései szerint a bezárásokkal egy időben bejelentett 300 fős csoportos létszámleépítés sem megy simán. A Magyar Posta vezetése az eredetileg meghirdetett formában visszavonta az erről szóló döntést. Mivel erre vonatkozó kérdéseinkre sem felelt a vállalat kommunikációs osztálya, nem lehet tudni, hogy vajon csak azért léptek vissza, mert elmulasztották az ilyen esetben kötelező egyeztetést az üzemi tanáccsal, vagy valóban találtak új feladatot a korábban feleslegesnek ítélt adminisztratív dolgozóknak.
