Európa-bajnokká avanzsált a fogyasztói árak éves növekedési üteme Magyarországon. Novemberben 22,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2021-ben. Így szinte bizonyos, hogy a jövő esztendőt 25 százalékkal kezdhetjük az üzemanyagárak piacivá válása miatt. Az élelmiszerek hatalmas mértékű, közel 44 százalékos drágulására már a nyári, egyébként valóban tekintélyes aszály sem lehet kellő magyarázat.
A helyzet elfajulásában jócskán szerepet játszott az is, hogy a kormány kapkodó, a hatósági árak alakításával és az adópolitikával felelőtlenül játszadozó, valódi, s nem a propagandaszólamokban megtestesülő gazdaságpolitikája miatt a forint tartósan meggyengült, tápot adva az importcikkek tetemes áremelkedésének is. Az újabb pofont a forint feltehetően egyre nehezebben tudja majd elviselni. Bár azon érdemes elgondolkodni, hogy mi lehet az oka az MNB, valamint a pénzügyi és gazdaságfejlesztési tárca, kibékíthetetlennek tűnő, tartós ellentétének, az azonban elvitathatatlan, hogy a fiskális és a monetáris politika bűnös módon elmulasztotta, hogy hathatós lépéseket tegyen az infláció ütemének megfékezése érdekében.
Az ársapkák elbuktak, egyfelől azért, mert tartós zavarokat okoztak, és az élelmiszereknél ma is okoznak a piacon. A gazdaságpolitika első számú meghatározó személyiségévé váló Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter augusztusban már így érvelt: "Az árstopok betöltötték szerepüket, de ezek átmeneti nehézségek kezelésére valók, most már egyre drágább a fenntartásuk. Az ársapkákat azért léptették életbe, mert ársokk érte a gazdaságot. Ez azonban a háborúval egyre nagyobb lett. Az intézkedés jó volt, amíg átmeneti volt a helyzet, de ha állandóvá válik, akkor nem fenntarthatók az ársapkák." Azóta négy hónapnak kellett eltelnie, ahhoz, hogy legalább az üzemanyagoknál megszűnjön az árstop, amely - a miniszter álláspontjával szemben - soha nem töltötte be szerepét, ellenben gerjesztette az inflációt és áruhiányt okozott.
Az év végén az inflációs adatnak kiemelt jelentősége van. A jövő esztendei minimális bérek és a nyugellátások várható emelésének mértékénél ez jelenti a kapaszkodót. Idén a brutálisan és kiszámíthatatlanul elszabadult pénzromlási ütem miatt ezekről csak az utolsó pillanatban születhet döntés. (A kormánnyal való munkaadói-munkavállalói párbeszéd érdemi megkezdésének az is gátat szabott, hogy a bér- és munkaügyekért felelős minisztériumot az ősszel megszüntették, s az ezért pár napja felelős új államtitkár, aki pedig már foglalkozott ilyesmivel, most ismerkedik a helyzettel.) Ha a minimálbérek növekedése eléri vagy megközelíti majd az idei 20 százalékot, akkor az egyszeri hatás, a bértorlódás miatt is, növelni fogja a bérköltségeket, ami további inflációnövekedést gerjeszt. (A nyugdíjas infláció novemberi mértéke az általános fogyasztói árindexet is meghaladja a maga 25,2 százalékával.) A kormány iránytűnek tekinti majd a jövő évi infláció várható alakulásánál az MNB új prognózisát. A csatában lám-lám mégis a jegybank győzedelmeskedik? A látszat csal!