Több embernek nőtt a rezsije, mint ahányról az Orbán-kormány beszél

Az éves fogyasztási határérték fölé kerülő háztartások gázszámlája a Publicus Intézet körkérdése alapján augusztus óta átlag 60 százalékkal ugrott. A kormánypártok hívei ezt kevésbé fájlalják, mint az ellenzékiek vagy a bizonytalanok.

A december 5-8. között megkérdezettek 31 százaléka határozott igennel felelt arra a kérdésre, hogy háztartásuk gáz- vagy villamosenergia-fogyasztása túllépi-e a támogatott mértéket, vagyis esetükben nőtt-e a rezsi – derül ki a Publicus Research lapunk megbízásából készített, reprezentatív kutatásából. 11 százalék pedig még nem nézett utána.

E kép némileg sötétebb a kormány által festettnél, az állami propaganda szerint ugyanis az augusztusi energia-, illetve októberi gázáremelés a lakosságnak csak a negyedét érintette volna. Mindazonáltal a felmérés azok számára sem szolgál munícióul, akik szerint a megadott szintnél többet fogyasztók aránya legalább a háztartások felére rúghat. A háztartások bő fele, 56 százaléka ugyanis nem érzékelt sem gáz-, sem áramáremelkedést. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a hazai háztartások közel fele gáz helyett vagy mellett más fűtési módot is használ. A megemelkedő díjakat ráadásul még nem is minden érintett érzékeli. Aki például az idén többet fogyaszt a korábbiaknál, de a havi számláját a szolgáltató még a tavalyi adatok alapján becsüli, lehet, hogy csak az évi egyszeri elszámolószámlán szembesül majd a megugró rezsivel. Ma még a feltöltőkártyások zöme is rezsicsökkentett díjat fizet, egészen a megadott éves fogyasztási határok eléréséig.

Ama 31 százalékon belül, akik tehát már szembesültek a megemelkedő rezsivel, 36 százaléknak az áram és a gáz díja is ugrott. Csak a villamos energia drágult 33 százalékuknál, 29 százalékuk pedig kizárólag a gázáremelést érezte meg. E kör 48 százaléka számára a rezsiemelkedés kis nehézséget okoz, 35 százalék komoly gondokat érez, míg 17 százalék egyáltalán nem aggódik a vastagodó számla láttán. E kérdés tekintetében az intézet a válaszadók politikai nézetei mentén szembeötlő különbségeket tapasztalt. Így míg az ellenzéki beállítottságúak 41, addig a kormánypártok hívei csak 13 százalékban fájlalják nagyon a rezsiemelkedést. Furamód ugyanakkor így leginkább, 43 százalékban a bizonytalanok éreznek. A Fidesz-KDNP-szavazók derékhada, 57 százaléka kis nehézséget mégis tapasztal. Hasonlóképp a bizonytalanok 48, és az ellenzékiek 41 százaléka vélekedik. A kormánypártok híveinek 30 százaléka ugyanakkor egyáltalán nem sérelmezi, hogy többet kell fizetnie. Ez a bizonytalanok 8, míg az ellenzékiek 18 százalékát jellemzi.

Azok esetében, akiknél nőtt a gázköltség, 23 százalék több mint kétszeres csekkekkel szembesült. 22 százalék 20-50 százalékkal fizet rá. Ötödük 10-20, 12 százalék pedig 50-100 százalékos emelkedést érzékel. Az intézet e körben átlag 60 százalékos gázárugrást mért.

Az áramáremelkedés terén a Publicus nem és életkor szerint is figyelemre méltó eltéréseket tapasztalt. Összességében a megkérdezettek 31 százaléka 10-20 százalékkal magasabb villanyszámlát érzékel. A 18-25 évesek körében ugyanakkor az arány 55 százalék. De a férfiak 42 százaléka, a 45-59 éveseknek pedig 38 százaléka is hasonlóképp vallott. Míg a 60 évnél idősebbek kiemelkedő aránya, 32 százalék 10 százaléknál is kevesebb áramáremelkedést érzékel, a 30-44 évesek közül ugyanez csak 3 százalékot jellemez. Szintén figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek átlag 13 százaléka a kétszeresnél is magasabb villamosenergia-drágulást tapasztalt, miközben a „lakossági piaci villanyár” a hétszereződő gázárhoz képest „csak” kétszereződött. Ez az érzet a nők, illetve a 30-44 évesek körében kiemelkedő. A leginkább valószínűleg az árammal fűtők terhei ugrottak meg, akikre a kormány nem dolgozott ki kedvezményes csomagot.

Az összes megkérdezett 74 százaléka azt vallotta, hogy tavalyhoz képest jobban takarékoskodik a gázzal és az árammal. Ehhez képest 59 százalékuk nem tekerte lejjebb a hőmérsékletet a lakásban. E tekintetben az ellenzékiek és az érettségizettek jártak elöl a leginkább jó példával. A diplomások arányai viszont hajszálra megegyeznek az összes megkérdezettével.

Azok körében, akik lejjebb vették a termosztátot, a legtöbb válaszadó, 41 százalék esetében a lakás hőmérséklete körülbelül 2 Celsius-fokkal esett vissza. (Szakértők szerint a hőfok csökkentése 2 fokonként 5-5 százalékkal mérsékli a fogyasztást.) Negyedük 3 Celsius-fokkal hidegebbet tapasztal, de 11 százalék az 1 fokkal is beérte. 4-5 fokos csökkentéssel a pozitív választ adók 8-8 százaléka igyekezett levágni a felhasználást. Figyelemre méltó, hogy 2 százalék otthona tavalyhoz képest most 10 vagy annál több fokkal is hűvösebb.