Bolygónk harmadának megóvásáról döntöttek

Hétfőn reggelre az ENSZ biodiverzitás konferenciáján megszületett a megállapodás, amely a legfontosabb lépés lehet a szárazföldek és óceánok megőrzése érdekében, miközben anyagi fedezetet is biztosít az élővilág sokféleségének megőrzéséhez.

Az utolsó pillanatig kétséges volt, születik-e megállapodás az élővilág megóvása érdekében, az ENSZ biodiverzitás konferenciáján, a COP15-ön, melyet december 5-19. között tartottak Montreálban. A gyűlés kínai elnöke végül keresztülerőltette az aláírást, nem törődve az afrikai országok kifogásaival. Vasárnap éjjel csaknem kétszáz ország - az USA és a Vatikán kivételével - aláírta a szerződést, így elvben lehetséges lehet, hogy az emberiség a század közepére harmóniába kerülhessen a természettel. A megállapodás értelmében közös erővel a bolygó területének 30 százalékát teszik védett területté. Az aláíró felek azt is vállalták, hogy a sérült ökoszisztémák 30 százalékát is helyreállítják majd a hozzájuk tartozó területeken. (30X30 keretterv) Jelenleg a bolygó szárazföldi területeinek 17, az óceánjainak pedig csak 10 százaléka élvez védettséget.

“Miután ez megtörtént, a kormányoknak, vállalatoknak, közösségeknek ki kell dolgozniuk, hogyan segíthetik, hogy ezek az elkötelezettségek, valósággá váljanak” - mondta Georgina Chandler, a brit Királyi Madárvédő Társaság munkatársa.

A legtöbb nézeteltérést természetesen a biodiverzitási program finanszírozása okozta. A Kongói Demokratikus Köztársaság képviselője azt kifogásolta, hogy az ENSZ-nek nincs külön biodiverzitás-pénzügyi alapja, hanem az egyben van a már meglévő globális környezeti eszközökkel (GEF). Ebből Kína, Brazília, Indonézia, India és Mexikó kapják a legtöbbet, de az afrikai országok is több részesedést szerettek volna ebből a végső megállapodás értelmében. Végül a felek azt is vállalták, hogy a szegényebb országok külön támogatást kapnak majd.

A kormányok egyetértettek abban, hogy meg kell állítani az emberek okozta fajkihalásokat, és azokra, amelyek már veszélyeztetettek, különös gondot kell fordítani. “Még hat hónappal ezelőtt sem tudtuk, meg lehet-e egyáltalán tartani a konferenciát, még kevésbé, hogy létrejöhet-e egy ilyen dokumentum. Ez csak úgy vált lehetségessé, hogy minden ország együttműködött, amely itt volt ma éjjel” - mutatott rá Steven Guilbeault kanadai környezetvédelmi miniszter.

Végül csak két ország nem csatlakozott a megállapodáshoz, kevesek hiányolták a Vatikánt, de az USA távolmaradása “nagy kiesésnek” számít, ami komoly hatással lesz a többi 196 ország tárgyalásainak folyamatába. A tudósok és környezetvédők régóta sürgetik Amerikát lévén, hogy az ország intenzíven részt vett az ENSZ megállapodásainak és védett természeti területeinek kidolgozásában, beleértve az alaszkai mérsékelt égövi esőerdőket, a Hawaii-szigetvilágot, a floridai korallzátonyokat és mocsarakat, amivel mindkét nagy párt büszkélkedik. Hogy mutassa elkötelezettségét a Biden-kormányzat nemrégiben biodiverzitás követi posztot alapított, amit Monica Medina tölt be. “Minden tekintetben tagjai vagyunk a bolygó közösségének, amely elfogadja a 30X30 kerettervet (a szárazföldek és az óceánok 30 százalékának megvédését 2030-ra - a szerk.). Eköteleződésünket itthon és a világon is érvényesenk tartjuk” - jelezte Medina a COP15 delegátusainak.