Az idei év bővelkedett szezációs eseményekkel az űrkutatás terén. Összefoglalónkban a legfontosabb eseményket vettük számba, nem feledve, hogy a NASA 2023-ra is számos jelentős küldetést tervez. Ezek között lesz több, a Holdra, illetve Hold körüli pályára küldött szonda, a Merkúr és a Vénusz az eddigieknél alaposabb felderítése, vagy például a Bennu aszteroidából származó darabok visszatérése a Földre.
Artemis1
A NASA eltökélte, hogy újra embereket küld a Holdra, sőt hosszabb tartózkodásra alkalmas bázist épít ki ott, amely ugródeszkául szolgál majd az emberes Mars-utazásokhoz is. A nehezen megvalósulni látszó, többször halasztást szenvedett Artemis elnevezésű program során végül november 16-án történt meg az első lépés az űrben: Hold-kerülő tesztrepülésre indult az Artemis1-küldetés az SLS rakétával, amely az eddigi legerősebb, és legnagyobb terhet magával vinni képes űrrakéta. Az Orion űrhajóban három bábu foglalt helyet, hogy kiderüljön, mire számíthatnak az emberek az Artemis2, az első emberes küldetés során. Az Orion megkerülte a Holdat, eközben 434 500 kilométerre távolodott a Földtől, ami új rekord, emberek számára épített űreszköz még nem jutott ilyen messzire. December 11-én tért vissza, a 2024-re tervezett Artemis 2-ig az adatok adatok tömegét kell feldolgozni.
James Webb
Még tavaly, december 25-én bocsátották fel a James Webb űrteleszkópot, ami 2022. január 24-én a Földtől 1,5 millió kilométerre érte el azt a pontot, ahonnan megkezdte az űr megfigyelését. A nagyközönségnek július 11-én mutatták be az első általa készített képeket, az azóta megjelent fotókon a legkorábbi galaxisok egyike is látható, amely 13,1 fényévre van tőlünk, exobolygók, gáz- és porfelhők megfigyelhetők ezeken, de soha nem látott élességű, felbontású képek is érkeztek már ismert galaxisokról is és a Jupiterről is. A teleszkóp el tudja készíteni távoli bolygók molekuláris, kémiai elemzését. Az 1120 fényévre lévő WASP-69b-ről kiderült, hogy egy óriás gázbolygó, amelyen víz is van, és augusztus 24-én publikálták azt a tudományos eredményt, amely szerint a WASP-93b nevű szintén gázóriás exobolygó légkörében szén-dioxid található. Ez volt az első eset, hogy ezt a Naprendszeren kívüli égitesten kimutatták.
A DART misszió
A Dimorphos kis, 160 méteres aszteroida a Földtől 11,3 millió kilométerre kering nagyobb társa a Dydimos körül, így nem jelent veszélyt számunkra, de ideális alanya volt egy kísérletnek, amelynek során a NASA egy űreszközt ütköztetett neki, aminek következtében sebessége felgyorsult. A teszt nagy siker volt, bebizonyosodott, hogy lehetséges egy, akár a Földet veszélyeztető aszteroida eltérítése is pályájáról. Azt, hogy a Dimorphossal pontosan mi történt, a Hera nevű űrszonda fogja vizsgálni, amit 2024-ben indítanak el a közelébe.
Nemzetközi együttműködések
Az ukrajnai háború elért az űrbe is, Jurij Boriszov, a Roszkozmosz új igazgatója júliusban bejelentette, hogy Oroszország elhagyja az ISS-t (Nemzetközi Űrállomás) 2024-ben, mert nem felel meg céljaiknak, új állomást építenek. Az űrállomás működtetésében jelenleg Oroszországé a vezető szerep, ugyanis leginkább nekik van olyan technológiájuk, amellyel személyzetet és utánpótlást tud feljuttatni az űrállomásra, néhány civil cég – például Elon Musk SpaceX nevű vállalata – sikeres próbálkozása mellett. Jelenleg az orosz Progress rakéták időnként bekapcsolt hajtóművei biztosítják az ISS pályán maradását, és a 400 kilométeres magasság tartását. Bár az ISS-nek vannak saját hajtóművei is, de ezek szintén az orosz Zvezda modulban találhatóak, továbbá a működtetésükhöz szükséges üzemanyagot is az űrállomás orosz szekciójában tárolják. Azt a NASA tisztviselője is beismerte, hogy ezek pótlása költséges és munkaigényes. Boriszov azóta visszakozott, amerikai szakértők szerint nem valószínű, hogy kilépnének, hacsak nincs más választásuk. A NASA praktikus alapon folytatja az együttműködést, miközben az ESA (Európai Űrügynökség) hivatalosan is befejezte az oroszokkal közös projektjét, amely életet keresett a Marson az európai ExoMars marsjáróval, amelynek műszerezésébe, eljuttatásába a vörös bolygóra a Roszkozmosz is beszállt. Közben az öregedő ISS-en egyre több a műszaki probléma, az orosz egység repülésirányító-, szabályozó rendszereinek több, mint nyolcvan százaléka túl van már a tervezett felhasználhatósági idején, sőt kisebb repedéseket is találtak, amelyek tovább terjedhetnek. Lassan eljöhet az idő, amikor javíthatatlanok lesznek, így ez 2025 után valóban arra kényszerítheti az oroszokat, hogy elhagyják az ISS-t. A NASA 2030-ig tervezi az egységük használatát.
Kínai űrprogramok
Mivel az amerikaiak biztonsági okokból nem engedélyezték, hogy kínai űrhajósok tartózkodjanak az ISS-en, elkezdték saját űrállomásukat, a Tiangongot építeni. Októberben fellőtték az utolsó, harmadik modult is, egy laboratóriumot. Kína a harmadik ország, amelyik embereket juttatott az űrbe, novemberben három újabb asztronauta érkezett az állomásra, a már június óta ott lévő három társához. A kínaiak úgy vélik, 2031-től a Tiangong átveszi az ISS szerepét. Emellett ők is terveznek a Holdra és a Marsra robotos és emberes küldetéseket, sőt, egy folyamatosan működő nemzetközi Hold-bázis építését is tervezik. Itt kezdetben, 2035-től csak robotok működnének. A 2020-as évek végefelé emberekkel még csak rövidtávú Hold-expedíciók várhatók, a rakétát és a landoló egységet már tervezik. Kínai Mars-utazások is várhatók, de ezeknek a terveit az elkövetkező tizenöt évben kezdik majd csak kidolgozni.
Közös holdbázist épít Oroszország és Kína
Tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodást kötött Moszkva és Peking – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Az állomás a Hold felszínén és a bolygó körüli pályán létrehozandó kísérleti és kutatási létesítményekből áll majd, és multidiszciplináris és többcélú tevékenységre lesz felhasználható. Ez egyaránt kiterjedhet a hosszú távú, ember nélküli működtetésre, de az emberi jelenlétre is. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Oroszország és Kína a nemzetközi tudományos holdállomást két szakaszban, 2025 és 2035 tervezi között telepíteni, majd ezt követően üzemeltetni. A létesítménynek egyebek között lesz kutatási, kísérleti, energetikai, orbitális, valamint fel- és leszállási modulja, továbbá egy vezérlőközpontja, adóműholdja és egy távközlési állomása is.
Űrverseny
Három milliárdos, Elon Musk, Jeff Bezos, és Richard Branson, akik a világ leggazdagabb emberei közé tartoznak, jó befektetésnek tartják az űrvállalkozást. Közülük Musk - aki leghamarabb kezdte az űrrakéták fejlesztését, több, mint húsz éve - jutott legelőrébb. A SpaceX vállalata már 31 sikeres fellövést hajtott végre, és embereket is juttatott az ISS-re. Bezos és Branson űrturizmussal próbálkoznak, és eddig csak űrugrásokat hajtottak végre fizető utasokkal. Tevékenységüket a nagyközönség kétkedve fogadja, egyre inkább fölösleges pénzkidobásnak és környezetszennyezőnek tartják az ilyen fellövéseket. A mind ellentmondásosabb személyiséggé váló Musk azonban rendkívül segítő módon viselkedett, amikor a háború kitörése után azonnal ingyen rendelkezésére bocsátotta Ukrajnának kis műholdakból álló Starlink hálózatát. Eddig 22 ezer antennát kapott az ország, de a további segítséget nemrégiben Musk pénzügyi okokra hivatkozva leállította. December 20-án Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a Bloombergnek adott interjújában elmondta, hogy az EU közbenjárásának köszönhetően újabb tízezer Starlink terminált állíthatnak munkába az elkövetkezendő hónapokban.
