Aggodalmukat fejezték ki a jeruzsálemi pátriárkák és egyházfők szerdán amiatt, hogy „különböző okokból kifolyólag” csökken a keresztények száma a Szentföldön. Hagyományos éves karácsonyi üzenetükben a keresztény egyházi vezetők hangsúlyozták, hogy az elmúlt években "a keresztények egyre gyakrabban szembesültek a vallásuk szabad gyakorlása elleni támadásokkal, beleértve a személyük elleni támadásokat, templomaik és temetőik meggyalázását, az istentiszteleteken való részvételük indokolatlan korlátozását, valamint az egyházi ingatlanok birtoklása és kezelése elleni jogi fenyegetéseket".
A Wafa palesztin hírügynökség által ismertetett közleményben a pátriárkák aggodalmuknak adtak hangot amiatt is, hogy „a politikai helyzet és az izraeli megszállás áldozatot követel attól a kevés kereszténytől, aki a Szentföldön maradt”. „Emiatt sokan elhagyják a régiót …, és ezzel a keresztény jelenlét tovább csökken az össznépességen belüli csekély, két százalékos kisebbség alá"- olvasható az egyházfők karácsonyi üzenetében. Felszólították a világ keresztényeit, "támogassák a vallási status quo betartását, és továbbra is dolgozzanak és imádkozzanak az igazságos és tartós békéért" a Szentföldön.
Nem rendhagyó megnyilvánulásról van szó, a főpapok évek óta diszkriminációra panaszkodnak. A régió legjelentősebb keresztény vezetője, III. Theophilos jeruzsálemi pátriárka, a görög ortodox egyház vezetője ugyanezekről az aggodalmakról számolt be Joe Biden amerikai elnöknek. Biden júliusi izraeli látogatása idején a pátriárkával is találkozott és együtt látogattak el Betlehembe. A találkozót megelőzően III. Theophilos nyilvánosságra hozott levélben eszkalációra figyelmeztetett Jeruzsálemben az “izraeli szélsőségesek” fellépése miatt. A pátriárka egyenesen elviselhetetlennek minősítette a helyzetet, mert mint állította, ezek a szélsőségesek megpróbálják megváltoztatni az óváros keresztény negyedének jellegét és veszélyeztetik a Szent Sír-templomhoz vezető főutat, végső soron arra törekednek, hogy „kitiltsák a keresztény jelenlétet Jeruzsálemből”. Hozzátette: ,,Sajnálatos, hogy ezeket a csoportokat Izrael politikai szférájának bizonyos szélsőjobboldali szegmensei támogatják, és együtt folyamatosan megpróbálják megváltoztatni a status quót Jeruzsálemben.”
Bár összességében torz képet fest a pátriárkák aggódó levele, a III. Theophilos által jelzett eszkalációs veszély nem légből kapott. A görög egyházfő azt követően fordult a hívő keresztény amerikai elnökhöz, hogy hosszadalmas jogi csatározás után a Patriárchátus jogerősen pert vesztett az Ateret Cohanim szélsőjobboldali zsidó szervezettel szemben több ingatlan eladása ügyében. A szervezet Jeruzsálem arab részein vásárol fel ingatlanokat azzal a céllal, hogy ott zsidó jelenlétet teremtsen. A Legfelsőbb Bíróság idén júniusban jogerősen jóváhagyta azt a bírósági döntést, amely nem akadályozta meg három óvárosi épület jogának átruházását a szélsőjobboldali zsidó szervezetre. A görög ortodox patriarchátus jogi úton próbálta megsemmisíteni a Jaffa-kapu melletti két szálloda és egy, a keresztény negyedben lévő ingatlan bérleti szerződésének 2004-es eladását. Több izraeli média a Legfelsőbb Bíróság döntése kapcsán hangsúlyozta, hogy a jeruzsálemi ingatlaneladások „súlyos világpolitikai eseménynek számítanak”.
A szentföldi keresztények számának csökkenése viszont egyszerűen nem igaz. Az izraeli keresztények száma a zsidó állam megalapítása óta enyhén, de stabilan növekszik, ugyanakkor százalékosan, a többi vallással összevetve erősen csökkenő tendenciát mutat. 1949-ben a keresztények száma 34 000 fő volt, 1970-ben 75 000, 1990-ben 115 000, míg 2019-ben 180 000. A legutóbbi, 2021 végi hivatalos adatok szerint 182 000 keresztény élt Izraelben, ami a teljes népesség 1,9 százaléka és 1,4 százalékos növekedést jelent. A zsidó és arab lakosság növekedési rátája azonban mindig is többszöröse volt a keresztényekének.
Az izraeli keresztények 76,7 százaléka palesztinai arab, többségük az ország északi régiójában él (további 21 ezer keresztény pedig Názáretben). A nem arab keresztények többsége Jaffa és Tel-Aviv vonzáskörzetében él.
Izraeli statisztikai adatok szerint a keresztények 84 százaléka elégedett az életkörülményeivel. Az egyházi vezetők hosszú évek óta panaszkodnak a keresztényellenes támadások miatt, de egyelőre lakossági hasonló megnyilvánulásra még nem volt példa.
