Akarnának kezdeni valamit télen is a Balatonnal, de az elit térhódítása mellett az átlagembert megszólítani is nehéz

Akadnak példaértékű összefogások, biztató kezdeményezések, de az alapkérdés ma is az, ami évtizedekkel ezelőtt: miként lehet egész évben vonzó a Balaton?

– Az adventi időszakot összefogással a balatoni települések programgazdái jobban is ki tudnák használni. Ehhez az kellene, hogy a finn utazási szakemberek példáját kövessék a régió településeinek vezetői, turisztikai- és marketingszakemberei – olvasható a balatoni turisztikai szervezetek közleményében, mely szerint a karácsonyi időszakban rendezvényekkel lehetne bizonyítani, a Balaton nem zárt be a nyári időszak végeztével, és a térség télen is vonzó úti cél lehet a magyar családok számára. Éskovács Péter, a Nyitott Balaton akció egyik tanácsadója azt emelte ki a közleményben, hogy a finnek a nyolcvanas években új turisztikai stratégiát dolgoztak ki Lappföldön, melynek központi eleme a Mikulásfalu lett Rovaniemiben: az északi várost az adventi időszakban ma már évente több mint félmillióan keresik fel – 60 százalékuk külföldi –, s a turisták 2,9 millió éjszakát töltenek el a településen. Ehhez hasonlóra lenne szükség a Balatonnál is: egy olyan projektre, amely nemcsak a hazai, de a külföldi vendégeket is megszólítaná.

Távol a finn modelltől

– Ebből a szempontból a finnek könnyebb helyzetben voltak, a Mikulás ugyanis egy remek hívószó, ráadásul csak egy település köré kellett megszervezni mindent – hívta fel a figyelmet Kovács Kálmán turisztikai szakértő. – A Balatonra sokkal nehezebb ráhúzni egy közös jelzőt, ami Keszthelytől Szántódig, Siófoktól Fövenyesig érvényes.

Mint említette, a tihanyi visszhang elmúlt, kecskekörmöt sem találni, a balint vagy a busát pedig elég nehéz lenne beleépíteni egy marketingkampányba. Ráadásul túl nagy a terület, a Káli-medencében például sokkal könnyebben fogtak össze a vállalkozók és az önkormányzatok az átláthatóbb a mérete miatt. A Balatonnál elsősorban azt kellene tisztázni, milyen turizmust akarnak, hiszen egyfelől zajlik az elit térhódítása, másrészt még mindig több százezer átlagos nyaraló keresi fel, s a két igényszintet nehéz összeboronálni. Annyi bizonyos, szükség lenne néhány nagy projektre, olyasmire, mint a Family Park a Fertő-tónál Ausztriában, mert a vízpart csak nyáron hívószó, de aztán minimum 8 hónapon át nem lehet strandolni, azaz kell más attrakció. A kis helyi múzeumok, kiállítások nem számítanak érdemi látnivalónak, félórás programok, emiatt senki sem indul el.

Nincs áttörés

Az egész éves Balaton terve persze nem új ötlet, a tóparti vendéglősök és szállásadók egy része már a kétezres években arról beszélt, hogy ki kellene tolni a tóparti idegenforgalmi szezont. Nyáron a tó kiemelt desztináció évtizedek óta: a szocializmusban a szakszervezeti üdülőkben pihenhettek százezrek, a hetvenes, de még inkább a nyolcvanas években a kelet- és nyugatnémetek kedvelt találkahelyének számított, ma pedig a buliturizmus egyik felkapott helyszíne. Jellemzően május elejétől szeptember végéig, októbertől a következő nyári szezonig viszont még mindig látványos a visszaesés a vendégforgalomban. Pedig lassan tíz éve, hogy a Balatoni Regionális TDM Szövetség és a Magyar Turizmus Zrt. kutatása megállapította, a rövid főszezon a régió gyengesége, szükség lenne egy egységes Balaton-márkára, a régióra jellemző egyedi arculatra, a jelenleginél komplexebb és vonzóbb szolgáltatásokra, amelyekhez persze első lépés a tóparti turizmusból élők együttműködése.

Utóbbi kisebb léptékben, de megvalósult, 2014-ben a Balaton környékének legismertebb borászai és vendéglátósai megalapították a Balatoni Kört, hogy összefogják és rendszerbe tereljék a tópart turizmusát, a helyi termékekre építő, régióközpontú gasztronómiával és innovatív megoldásokkal magasabb szintre emeljék a vendéglátást.

Körbeérő jószándék

– Alapvetés, hogy a Balatoni Körnek csak olyanok lehetnek tagjai, akik egész évben szolgáltatnak – mondta lapunknak Balla György, a balatonmáriafürdői Port Étterem&Panzió tulajdonosa. – A kör tagjai a rendezvényeikkel egymást segítik, közös programokat szerveznek. A szezonon kívül a Balaton legfontosabb hívószava a gasztronómia, s jól mutatja a fejlődést, hogy ma már a Michelin és a Dining Guide is felfigyelt a régióra és értékeli az itt folyó munkát. Egyelőre a másfajta, valódi attrakciók hiányoznak a tóparti településekről, hiába akad akár száz adventi vásár is, ezek nem versenyképesek a nagyvárosok hasonló rendezvényeivel.

Balla György szerint vendégek számára a Balaton legnagyobb vonzereje a tó, amely azonban az év nagyobb részében nem fürödhető. Vonzó persze a jó esetben télen befagyó tó is, ám ez időjárásfüggő, azaz erre nem lehet éves szezont építeni.

– Ősztől tavaszig a Balaton legnagyobb konkurenciái a wellnesslehetőséget nyújtó települések – folytatta. – Ezért is fontos, hogy minél több nagy szálloda tartson nyitva egész évben a tóparton, hisz ezekben nívós szolgáltatások és programok várják a vendégeket, akik aztán a szálláshelyük környékét is felfedezik, így az éttermeknek, pincészeteknek, borozóknak, cukrászdák is szerephez jutnak.

Attrakciókra várva

És persze kellene minél több kiegészítő program, szükség lenne jégpályákra, az aktív kikapcsolódást lehetővé tevő rendezvényekre. A kerékpáros turizmus például március végétől novemberig remekül működik, ám a maradék négy hónapra is ide lehetne csalni a bicikliseket, ha lennének kiépített melegedők, szervizek, méghozzá állandó távolságra egymástól. Ehhez persze közös szervezés, ötletelés, vagyis komoly összefogás kellene, mert jelenleg van egy vállalkozói réteg, melynek tagjai megpróbálnak előrelépni, s ebbe komoly munkát és pénzt fektetnek, mások viszont mindezekből kivonják magukat, s csak rátelepszenek a tőlük függetlenül létrejött programokra. Ám a vállalkozók lehetőségei behatároltak, ráadásul a pandémia és az energiaárak drasztikus emelkedése miatt egyre nagyobb a vendéglátóipar válsága, így nagy, központi beruházások nélkül, melyek különleges, turistavonzó szolgáltatásokat és attrakciókat hoznak létre, nehéz lesz előrelépni.

Lellei minta

Csak azért, mert gyönyörűek a szemközti hegyek, ma már senki sem jön el a déli partra a főszezonon kívül – erősítette meg Tóth Balázs, a balatonlellei BL Yacht Club ügyvezetője a felvetést, hogy programokkal, attrakciókkal kell megszólítani a turistákat. – Mi 13 éve kezdtük el a munkát, s azóta is az egész éves Balatonban gondolkodunk. Amikor először felvetettük, óriási volt az elzárkózás, a nagy többség úgy volt vele, a nyári szezonból kell megélni. Pedig a tó óriási lehetőségeket rejt ősztől tavaszig is, s ennek azt hiszem, remek bizonyítéka, hogy az éves idegenforgalmi adónk 60 százalékát a nyári szezonon kívül termeljük meg, s az éves foglaltsági arányunk 85 százalék.

Persze ehhez folyamatos ötletelésre van szükség, illetve olyan programlehetőségekre, ami miatt célirányosan őket választják a vendégek.

Szauna a víz felett

– Ezért működtetjük évek óta a jégpályánkat, szervezünk különböző regattákat a szezonon kívül, akár télen is, vagy építettünk egy szaunát közvetlen a víz fölé, ahonnan kilépve a tóban tudnak megmártózni a vendégek – magyarázta Tóth Balázs. – Sok helyről hallom, hogy nehéz kitalálni, mi kell a turistáknak, csak hát ez kényelmes magyarázkodás. Rengeteg külföldi példát lehet átvenni, meg kell nézni, hogyan működik egész évben a Bodeni-tó, a Garda-tó vagy éppen az osztrák hegyi tavak. A Wolfgang-see települései például összefogtak, az adventi vásáraikra hajókkal lehet átjutni egyik helyről a másikra, persze a hajókon is programot adnak. Így a vendég napokig jól érzi magát egy apró tó kistelepülésein. Ugyanezt a Balatonnál is meg lehetne csinálni például Boglár, Lelle és Révfülöp között.

Igaz, ehhez már tényleg településszintű összefogásra lenne szükség, ám a tapasztalat azt mutatja, az önkormányzatokat nehéz bevonni. Helyi támogatásokra a települések jelenlegi anyagi helyzetében esély sincs, s állami pályázati forrásokról sem tudtak az általunk megkérdezett szakemberek.

– Nem is feltétlenül pénzre lenne szükség, hanem kommunikációs és marketing-segítségre – jegyezte meg Tóth Balázs. – Egy-egy nagy fesztiválra több százmillió forint is jut, ugyanekkora pénzből a tóparti településeken 150-200 attrakciót létre lehetne hozni. Ugyanis egy-egy programra nálunk is maximum 1,5-2 millió forint jut, ennyiből meg lehet szervezni egy nívós rendezvényt. Ami aztán telt házat garantál egy hétvégére.

A BL Yacht Club ügyvezetője hozzátette, Balatonlellén szerencsére egyre több vállalkozás ismeri fel, hogy közösen többre jutnak, s ennek köszönhetően többen is profitálnak már a helyi rendezvényekből.

– A látogatók részéről nagyon nagy az igény a programokra – állította. – S ezt meg kellene érteni a tóparti turizmusból élőknek. Ahogyan azt is, hogy a téli Balaton nem üzlet, hanem szolgáltatás, melynek éves szinten jelentkezik a haszna: a nyári szezont télen kell elkezdeni. Persze először nem az egész évben kell gondolkodni, hanem a nyári szezon meghosszabbításából, mondjuk az új évig. Ha ez jól működik, ki kell majd találni valamit a szezonkezdetig hátralévő időre. De csak minőségi programokkal lehet labdába rúgni, a vendégeket ugyanis ezek érdeklik, ám sajnos a jelenlegi programkínálat nagyobb része inkább a kétezres éveket idézi, s ezen feltétlenül változtatni kellene. Az emberek nem a 20 évvel ezelőtti Balatont keresik, a tó ma már sokkal több a strandnál, a hekknél, a lángosnál.