;

infláció;forintgyengülés;forintárfolyam;leértékelődés;

- Ez nem a forint éve volt, a januári 360 forintos eurónál még nem gondoltuk, hogy örülni fogunk a 400-nak

Az év utolsó hónapiban nagyot hajrázott a forint, de ez is csak ahhoz volt elegendő, hogy az év eleji gyengülés egy részét ledolgozza.

Az év utolsó napjaiban a 400 forintos euróárfolyam áttörésével próbálkozott a forint és ennek már örülni kell, mert az jelzi, hogy van tere a forint erősödésének. A 400 forint környéki euróárfolyam jól jelzi, hogy milyen pocsék évet zárt a magyar deviza, hisz január elején a 350 és 360 közötti szintnél kevesen gondoltak arra, hogy lesz olyan időszaka az évnek, amikor az euró ára a 440 forinthoz közelít. Kétségtelen a forintot és a közép-európai devizákat (złoty, cseh korona, horvát kuna, román lej) Oroszország Ukrajna elleni agressziója lökte a mélybe február végén.

A háború első napjaiban még nagyon kevesen látták, hogy Ukrajna képes ellenállni az orosz agressziónak, és jogos volt a félelem, hogy az Európai Unió keleti tagállamai közvetlenül határosak lesznek Oroszországgal. Április végére a piacok kiárazták a legrosszabb forgatókönyveket, ennek köszönhetően a kelet-európai valuták visszatértek a háború előtti árfolyamszintekre. Azonban egy kivétel maradt: a magyar forint.

A forint esetében ugyanis újabb és újabb kockátokra derült fény:

ilyen volt a kormány választás előtti költekezése, ami miatt az év első felében elszállt az államháztartás hiánya. 

Az ukrajnai háború hatására az európai földgázárak az egekbe szöktek, és ennek leginkább a magyar gazdaság szenvedte kárát, ugyanis a régióban a magyar gazdaság függött a legjobban az orosz gáztól, illetve magától a földgáztól. Más országok az elmúlt években diverzifikálták energiaellátásukat, mind földrajzi értelemben, mind az energiahordozókat tekintve. Ez idehaza elmaradt és a piacok számára világossá vált, hogy magyar gazdaság fölgázszámlája a többszörösére ugrik a korábbi évekhez képest, ami komoly devizakeresletet támaszt a forinttal szemben. A harmadik tényező, ami a forint ellen szólt, az az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vita, illetve az uniós támogatások kérdése. Az elmúlt években évi 3-4 milliárd eurónyi tőke érkezett az országba az uniós támogatásokból, ez tartósan többletben tartotta a folyó fizetési mérleget, pontosabban a tőkemérleget. A folyamatos euróbeáramlás támaszt adott a forintnak is. A jogállamisági eljárások miatt ezek a támogatások kerültek veszélybe, ami szintén a forint gyengüléséhez vezetett. Az, hogy a magyar kormány hozta össze az EU legmagasabb inflációját, szintén a leértékelődés irányába nyomta a forintot.

Az euró ára a januári 367 forintról az ukrán háború kitörése után 400 forintra emelkedett, majd az április korrekció után a speciális magyar gazdaságpolitikai kockázatok miatt újra 400 forint fölé nőtt, és a nyáron 410 forintig, az ősszel pedig egészen 434 forintig ugrott az euró ára. Ezen a ponton lépett közbe a Magyar Nemzeti Bank, és egy éjszaka alatt az irányadó kamatot 13 százalékról, 18 százalékra emelte, és ezzel alaposan megdrágította a forint elleni spekulációt. A jegybank vészkamatemelése stabilizálta az árfolyamot, az euró árát visszarángatta 420 forint alá, majd az év végén az uniós támogatásokról nagy nehezen megszületett előzetes megállapodás hatására előbb 410 forint közelébe került az árfolyam, az év végére pedig a 400 forint sem tűnt elérhetetetlennek. Így az október óta bekövetkezett forinterősödés hatására 2022-ben „csak” kilenc százalékkal értékelődött le a forint, a történelmi mélyponton a január óta számított leértékelődés megközelítette a 15 százalékot.

Összehasonlításul:

a cseh korona ugyanezen időszak alatt 3 százalékkal erősödött az euróval szemben, a lengyel złoty 1 százalékkal értékelődött le, a román lej fél százalékot erősödött, a horvát kuna pedig 0,4 százalékkal gyengült. 

Ebből következően, nincs olyan régiós deviza, amivel szemben a forint ne értékelődött le: a román lejhez képest a forint január óta 10 százalékkal gyengült, a cseh korona 12 százalékkal drágult, míg a horvát kuna ma már nyolc százalékkal kerül többe, mint január első napjaiban.

Míg 2022 egyértelműen nem a forint éve volt, 2023-ban fordulhat a kocka. Az infláció csökkenésével, az uniós támogatások érkeztével, az energiaárak mérséklődésével– elvileg – csökken a forintra és magyar gazdaságra rakodó kockázatok mértéke, nagy kérdés, hogy ezt tükrözni fogják-e a befektetői megítélések, illetve a forint árfolyamváltozása. Az elemzők nem várnak nagy csodákra: a Kopint-Tárki 2023-ra 410 forintos átlagos árfolyammal számolt két hete kiadott előrejelzésében, a GKI Gazdaságkutató ennél is pesszimistább módon 420 forint körüli euróárfolyamot vár, széles ingadozás mellett. A CIB Bank szintén az ünnepek előtt kiadott elemzése azzal számol, hogy az euró éves átlagos árfolyama az idei 390 forintról 398-ra emelkedik, és 2023 végére 390 forintos eurót vár, vagyis a hazai deviza jelentős erősödésére jelenleg senki nem számít, sőt nem zárható ki további leértékelődés sem.

A dollárral szemben még nagyobbat buktunk

A dollárral szemben mér erőteljesebb volt a forint leértékelődése, hisz az év eleji 323 forintos szintekkel szemben az év utolsó napjaiban 380 forint közelében jegyezték a zöldhasút. Ez még így is közel 16 százalékos leértékelődés, annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban a dollárral szemben is erősödött a forint. A dollár a Federal Reserve, az USA jegybankjának kamatemelései miatt a világ minden valutájával szemben felértékelődött. A magyarok balszerencséje a dollár felértékelődésében, hogy az olajárakat a nemzetközi piacok mind a mai napig dollárban számolják el, így emiatt drágultak az elmúlt egy évben az üzemanyagok, miközben az olajár alacsonyabban van, mintegy éve.

Szerda este jelent meg a kormányrendelet a Magyar Közlönyben. Emellett a babaváró hitel, a falusi csok igénylésének határideje is meghosszabbodik.