A 2023-as költségvetésnél hányatottabb sorsút keveset látott eddig az ország. Már tavaly nyáron elfogadta a parlament, pedig akkor tudta mindenki, hogy hiba volt. Azóta kiderült, egy szám sincs a helyén, s ez a december végi, már rendelettel módosított törvényben igazolást is nyert. Hogy melyik szám miért módosult, és miért pont akkorára, azt talán sohasem tudjuk meg, a kormány elintézte és punktum. A különleges jogrend legutóbbi módosítása óta egyébként már meg sem kérdezhető, mit, miért tesz a kormány, hiszen amíg fennáll a veszélyhelyzet, szinte korlátlan a lehetőség a rendeleti kormányzásra. Indulásképpen az év közepét célozták meg, amikor a kormány felülvizsgálja, akar-e továbbra is teljhatalommal dönteni az ország dolgairól.
Az idei költségvetést is ezzel a lendülettel módosította a kormány, mellőzve az Országgyűlést, annak bizottságait, más szakmai-társadalmi grémiumokat. Mielőtt kihirdették volna, történt valami, mert a kancelláriaminiszter belengette, nem vonnák el teljesen a parlament jogkörét, és január közepén mégis benyújtják jóváhagyásra a tervezetet. Aztán más is történhetett, mert meglepetésre december vége előtt mégis megjelent a rendelet a módosított költségvetési törvényről. Innentől kezdve nyitott kérdés, lesz-e parlamenti vita, szavazás az alapjaiban megváltozott költségvetésről.
Ha a kormány szándéka az, hogy az Alaptörvény szellemében cselekszik és eleget tesz annak az elvárásnak, hogy a rendeletek sem ellenkezhetnek a legfőbb törvénnyel, ami az Országgyűlés feladatává teszi, hogy "elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását", úgy érthető a törvényhozás előtérbe helyezése. Ám a rendelet megjelenése után okafogyottá vált a parlamenti vita és szavazás olyasmiről, aminek már el is kezdődött a végrehajtása. Hacsak nem a külvilágnak (értsd Brüsszelnek) akarja megmutatni, hogy kérem, itt jogállam van. A hazai közvéleményt erről ugyan hiába győzködik, ám a 135 bátor kormánypárti képviselő gondolkodás nélkül igazolja majd.