Több ezer nyugdíjas számolhat 100 ezer forintos emeléssel. A fűnyíróelv szerint kiosztott 15 százalékos nyugdíjemelés pár tízezer forintos emelést fog jelenteni a magyar nyugdíjasok jelentős részének. A kiváltságosok, akik akár millió felett is kapják a nyugdíjat, ehhez képest a társadalom egy rendkívül szűk rétegét teszik ki – olvasható az egyik online hírportálon.
Magam is nyugdíjas lévén kissé meglep ez a cinizmus, miszerint "a fűnyíróelv szerint"… Nos, az emelés semmiképpen sem fűnyíróelv alapján történt, már csak két ok miatt sem. Az első az, hogy a fűnyíró az vág, elvesz, levesz, megnyír, ez a dolga. A második és legfontosabb ok az, hogy az emelés a befizetett járulékok és a jogszabályok által megállapított nyugdíjak után történt. Törvényesen.
Akinek sok a nyugdíja, sokat is fizetett érte. Annak idején eltörölték a járulékplafont, mindenki fizethetett, akinek módja volt, illetve előre gondolt a jövőjére. Amióta a nyugdíjrendszer állami kézben van, azt így vagy úgy, jól vagy rosszul a törvények, jogszabályok szabályozzák. Korábban magam is, ha lehetett, a béren kívüli juttatások legnagyobb befizethető hányadát a nyugdíjalapomba utaltam.
Felmenőim mesélték, hogy anno a jobb nyugdíjpénztárak bérlakás építésbe és jól jövedelmező pénzalapokba fektették a kassza összegének jelentős részét. Ma is vannak (még itt-ott) nyugdíjpénztárak, nem sok, de a befektetéseik a hírek szerint most nem túl jövedelmezőek. Ám ha lennének nagy bérházak, mint még ma is látni néhány homlokzaton az építtető nyugdíjpénztár nevét, lehet, hogy sokkal jobb lenne. Lehet. Lenne. Nincs. Miért? Erre is várnám a választ a lefűnyírózott nyugdíjemelés helyett. Az államtól is, a bárhova is tartozó nyugdíjszakértőktől is.
Ne feledkezzünk el azokról a minimál nyugdíjakról sem, melyek élvezői azok a csendes milliomosok, akik az adó és járulék optimalizálása miatt alig fizettek, és így keveset kapnak. Jogosan. Magam is ismerek nem egy igen jól eleresztett vállalkozót, aki szép csendben nagyon gazdag és nagyon elégedetlen. Sok közülük még elég hangos is. Nem kellene. Nem illik. De ez viselkedés kérdése.
Sajnos az elmúlt időszak az induláskor termékeny talajjal szolgált a befizetési kötelezettségek „optimalizálására”. Nagy volt a baj, fontos volt, hogy ami maradt, az működjön, így vagy úgy, de legyen munkahely. Amolyan össznemzeti összekacsintás volt ez.
Ennek sajnos olyan hozadéka is lett, mint a valóban kisnyugdíjasok iszonyatos nagy száma és az, hogy Magyarország a szegénység tekintetében Európa élvonalában van. Ez nem dicsőség. Sajnos ez a réteg egyrészt a nyugdíjba vonulásuk idején törvényesen megállapított összeg miatt nyomorog - mert mondjuk már ki: nyomorog -, másik része az általam összekacsintásnak nevezett időkben, amikor tombolt a feketemunka, dolgozott ugyan, de nagyon kevés pénzért és jobbára munkaadói bejelentés nélkül.
Ez azért mára változott, ahogy szigorodtak az ellenőrzések, illetve ahogy valamennyire konszolidálódott a gazdaság. Be kell vallani, bármennyire nem szereti is mindenki a hazánkban letelepedett multikat, hogy egy-két kezdeti esetet leszámítva a bér- és járulékfizetési kötelezettség jól működött. Vonzó lett. Ha nem, tessék megcáfolni.
Valóban tarthatatlan a legkisebb nyugdíjasok helyzete, ezen változtatni kell. Ám sajnos szinte mindegyik megszólaló nyugdíjprofesszor ezt a változtatást a nyugdíjak szelektált emelésével szeretné elérni. Nem. Ez ma jogilag nem lehetséges, mert azonnal diszkriminálna. Jogállamban vagyunk, ugyebár.
De meg kell oldani, és ez a szociális segélyezés kérdése kell legyen. Nem kis állami, önkormányzati feladat lenne. Ugyanis csak helyben tudják, hogy ki az, aki rászorul, és ki az, aki nem. Az adatok összevethetők, össze lehetne kapcsolni a NAV bevallásokat a nyugdíjkassza számaival. Remélhetően az adatvédelmi biztos nem kezd el rögtön „adatvédeni”. Így esetleg jó arányban ki lehetne szűrni a valóban rászorulókat, és őket valamilyen formában tisztességgel segélyezni. A visszaélőket pedig könyörtelenül meg kell büntetni.
Egy szó mint száz, kedves nyugdíjszakértők, fűnyírókezelők és egyéb gépészek, a nyugdíjkassza nem keverendő össze a szociális segélyezéssel. Egyszer mindennek a helyére kell kerülnie. Azért ez is megérne egy összekacsintást. Nem?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.