Hogy melyik volt a legjobb tizenegy, és milyen sorrendben, arról voltak és lesznek is viták. Arról viszont aligha: milyen jó klasszis futballcsapatokat felmutatni! Amelyek közül például az 1936-ban, majd 1966-ban veretlen bajnok Hungária és Vasas, az 1964-ben, illetve 1975-ben KEK-döntős MTK és FTC, az 1968-ban VVK-döntős Ferencváros, az 1985-ben UEFA Kupa-döntős Videoton vagy az 1956-ban a Rapid 9:2-es legázolásával KK-győztes, 1957-ben bajnok, majd 1958-ban BEK-elődöntős Vasas fel sem fért fel a toplistára.
1. AZ 1954-ES VÁLOGATOTT
Noha ugyanúgy vb-ezüstérmet szerzett, mint az 1938-as együttes, minimum 1951 és 1955 között a világ tetején állt, csak épp a világbajnokságot nem nyerte meg. (A vb-vel egybe nem vethető olimpián 1952-ben, Finnországban győzött, ezért lett Aranycsapat.) A svájci tornán a következő labdarúgók szerepeltek: Grosics; Buzánszky, Lóránt, Zakariás, Lantos; Bozsik, Szojka; Budai II, Tóth II József, Kocsis Sándor, Palotás, Puskás, Czibor, Tóth Mihály. Idehaza menekíteni kellett őket a „berni csoda”, az NSZK válogatottjától elszenvedett 2:3 után...
2. AZ 1938-AS VÁLOGATOTT
Az első magyar vb-finalista csapat volt, amely a döntőt (2:4) a címvédő olaszokkal vívta, és a squadra azzurrát 1925-től 1953-ig nem győzte le a magyar válogatott. A világbajnokságon pályára lépő játékosokat – Szabó, Háda; Korányi I, Bíró, Polgár; Szalay, Turay, Szűcs György, Lázár, Balogh I István; Sas, Zsengellér, Vincze, Sárosi György, Toldi, Titkos, Kohut – nem érte bántódás, ám dr. Dietz rendőr- és szövetségi kapitány a Keleti pályaudvar titkos ajtaján szökött ki a feldühödött tömeg elől.
3. AZ 1964-ES VÁLOGATOTT
Minden idők legjobb magyar Eb-eredményét produkálta a díszes társaság, de napjaink propagandistái nagyon elcsodálkoznának, milyen kritikákat kapott a csapat a spanyoloktól a madridi Bernabeu stadionban, kétszer negyedórás hosszabbítás után elszenvedett 1:2, majd a „pimf” bronzérem után. A négyes döntőben ezek a futballisták játszottak: Szentmihályi; Mátrai, Novák, Mészöly, Sipos, Sárosi László, Ihász; Nagy István, Solymosi, Komora; Bene, Varga Zoltán, Albert, Tichy, Farkas, Fenyvesi. Hozzájuk sorolom a sérülés miatt hiányzó Göröcsöt, Rákosit, Sándor „Csikart”. Szentmihályi, Novák, Ihász, Komora és Farkas 1964-ben olimpiai bajnok is volt.
4. MTK 1917-25
A kék-fehérek egymás után kilencszer nyertek bajnoki címet, az 1916-17-es évadban 21 győzelmet és egy döntetlent számláltak, a gólarányuk 147:10 volt. Schaffer „Spéci” 46, Schlosser „Slózi” 42 gólt ért el. Kilencszer volt bajnok Kertész II Vilmos, Mándi Gyula, Nyúl Ferenc, 8-szor Braun József, Orth György és Vágó Antal. A dicsőséges évadok során hatszor csak egy, kétszer csupán két vereséget a „maratoni” bajnokcsapat.
5. FTC 1931-32
A százszázalékos arany garnitúra, 22-ből 22 győzelemmel, 105:18-as gólaránnyal. A Háda – Takács I, Korányi I – Lyka, Sárosi György, Lázár – Táncos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut összetételű együttes híres T betűs csatársorából a „kis Taki”, azaz Takács II József, aki már a Vasasban is az első osztály mesterlövésze volt, 42 gólt szerzett.
6. HONVÉD 1952
Mestersége címere: 21 győzelem, 5 döntetlen, 88:21-es gólarány. A Grosics – Rákóczi, Lóránt, Bányai – Bozsik, Városi – Budai II, Kocsis, Budai I, Puskás, Babolcsay összetételű együttesből a gólkirály Kocsis Sándor 35-ször köszönt be. A csapat az ötvenes évek első felében a világ legjobbjai közé tartozott az MTK-val (Textiles, Bástya, Vörös Lobogó) együtt.
7. ÚJPEST 1969-79
A lilák 1969-től szériában hétszer nyertek bajnoki címet, majd 1978-ban és 1979-ben is megszerezték az elsőséget. Mind a kilenc elsőségben szerepet játszott Dunai III Ede, Fazekas László, Nagy László, Tóth András, Zámbó Sándor, 8-szor volt bajnok Bene Ferenc, a Vasassal kétszer, az Újpesttel hatszor a piros-kékek Eb-bronzérmese, Szentmihályi Antal. A nagy újpesti korszakból külön is ki kell emelni Göröcs Jánost, a méltatlanul elbocsátott virtuóz karmestert, valamint az 1969-es VVK-döntőt és az 1974-es elődöntőbe jutást a BEK-ben.
8. AZ 1966-OS VÁLOGATOTT
Noha a világbajnokság negyeddöntőjében kiesett, a vb-n 1954 óta veretlen brazilok 3:1-es legyőzésével kultikus eredményt ért el a Gelei – Mátrai – Káposzta, Mészöly, Sipos, Szepesi – Mathesz, Albert, Rákosi – Bene, Farkas összetételű tizenegy, amelynek játéka, minden túlzás nélkül, fenomenális volt, még a liverpooli közönséget és a semleges tévénézőket is magával ragadta. Hát még a magyarokat!
9. FTC 1965
Az egyetlen magyar csapat, amely európai kupadiadalt aratott (ha nem számoljuk a KK-t és az 1930-as Bajnokok Tornáját). Ráadásul az FTC hallatlanul nehéz ágon hódította el a VVK-t, túljutott az AS Román, a Bilbaón, a Manchester Uniteden, majd a torinói döntőben a Juventust győzte le (1:0). Az egymeccses itáliai végjátékot a Ferencváros ajánlotta fel a ellenfelének, mert amerikai meghívása volt. A Géczi – Novák, Mátrai, Horváth – Juhász, Orosz – Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi összeállítású örökzöldek ezt is megtehették, az egyetlen gólt a múlt évben elhunyt Fenyvesi Máté fejelte.
10. FTC 1948-49
Bár háromszor is kikapott (MTK 2:4, Újpest 0:5, Csepel 1:3), harminc mérkőzésen 140 gólt rámolt be az ellenfelek hálójába a rettenetes tűzerejű csapat. Az aranyérmes együttes Budai II, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor összetételű támadósorában Deák Ferenc 59, Kocsis 33 gólt ért el. A csúcs a Győri ETO elleni 13:0 volt, ezen 5:5-ös döntetlennel zárult a Deák–Kocsis külön meccs.
11. AZ 1972-ES VÁLOGATOTT
Az utolsó mohikánok, akik négy közé jutottak az Eb-n, ráadásul olimpiai döntőt is vívtak. Erősebb volt az 1962-es válogatott, de az 1972-es az „összetettben” jobb. Mai agitátorokat akkor sem alkalmaztak volna, mert a játszó személyeket – Géczi; Fábián, Páncsics, Bálint, Juhász Péter; Juhász István, Kocsis Lajos, Kű, Szűcs Lajos; Szőke, Kozma, Albert, Bene, Dunai II, Zámbó, majd az olimpián Vépi, Dunai III, Tóth Kálmán, Várady Béla – ízekre szedték a nyavalyás negyedik és második helyezés miatt.
