Magyarországon összesen 21 állami felsőoktatási intézmény esett át „modellváltáson” 2019 óta, ezeket már vagyonkezelő alapítványok működtetik. Ám ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy elszakadtak volna az államtól: nagy részük továbbra is jelentős állami támogatásokban részesül, az alapítványok is állami kezdeményezésre jöttek létre, az alapítványt – és az adott egyetemet – irányító kuratóriumokban pedig szinte kivétel nélkül vezető kormánypolitikusok, miniszterek, vagy más, a kormányhoz közel álló személyek ülnek. Ez a korábbinál is nagyobb politikai-ideológiai befolyásolást tesz lehetővé az intézmények fölött.
Nem csoda, hogy ezt az Európai Bizottság sem nézi jó szemmel, és komoly aggályokat fogalmaztak meg az alapítványosított egyetemek gazdálkodásával, irányításával kapcsolatban.
Azt pedig kifejezetten összeférhetetlennek tartják, hogy olyan politikai vezetők határozzanak az egyetemeknek juttatott közpénzek felhasználásáról, akik maguk is az intézmények alkalmazottai, döntéshozói jogkörökkel.
Erre az Orbán-kormány figyelmét is felhívták, ám a kabinet ennek ellenére sem változtatott azokon a szabályokon, amelyek lehetővé teszik, hogy magasrangú politikai tisztségviselők kerülhessenek be az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetőségébe. Mint a Népszava megírta, a bizottság ezért úgy döntött, hogy a kormányzati irányítás alatt álló alapítványi egyetemek a 2022. december 15-e előtt megkötött szerződéseken, megállapodásokon túl nem kaphatnak további uniós támogatásokat az Erasmus+ cserediák és Horizont Európa kutatási programokra mindaddig, amíg fennállnak az összeférhetetlenségi aggályok.
Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős miniszter hétfőn az RTL Híradónak azt nyilatkozta, a kormány – ha az Európai Bizottság kéri – mérlegelni fogja, hogy a politikusok távozzanak az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból. Az ügyben egyébként ő maga is érintett, Navracsics a veszprémi Pannon Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke. Mellette a kuratórium tagja Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, valamint Garancsi Mária, Garancsi István kormányközeli üzletember testvére is.
További öt egyetemi alapítvány vezetésében kaptak helyet az Orbán-kormány jelenlegi vagy egykori miniszterei: a Miskolci Egyetem kuratóriumának elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter. Elődje, Trócsányi László (aki most európai parlamenti képviselő a Fidesz színeiben) a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának tagja Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel együtt. Varga Mihály pénzügyminiszter az Óbudai Egyetem kuratóriumi elnöke, a testület tagja továbbá Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának botrányos kiszervezését és az egyetemi “modellváltást” részben levezénylő Palkovics László korábbi innovációs miniszter, miután nemrég lemondott tárcavezetői megbízatásáról, a győri Széchenyi István Egyetem kuratóriumának elnöki székében vigasztalódhat Szijjártó Péter külügyminiszter vállán, aki szintén ott ül mellette a testületben Dézsi Csabával, Győr kormánypárti polgármesterével együtt. Nagy István agrárminiszter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumában kapott helyet, tagtársa Lázár János építési és közlekedési miniszter.
Egyetlen miniszter sem tisztelte meg jelenlétével a Debreceni Egyetem kuratóriumát, de a kormányzat képviselőjeként ott ül Szólláth Tibor egykori fideszes honatya, Hajdúnánás kormánypárti polgármestere. A Dunaújvárosi Egyetem kuratóriumi elnöke Süli János fideszes parlamenti képviselő, tagként jelen van még Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is. Az Állatorvostudományi Egyetemen kuratóriumi tagok Bajkai István és Fazekas Sándor fideszes parlamenti képviselők. A Neumann János Egyetem kuratóriumának elnöke Csizmadia Norbert, az egykori Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, tagként jelen van még Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke is. A Pécsi Tudományegyetem kuratóriumát az egyetem egykori rektora, valamint korábbi oktatási államtitkár, Bódis József vezeti. A Nyíregyházi Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke Mészáros József, a Magyar Államkincstár volt elnöke, aki jelenleg a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pártalapítványát is vezeti. A kuratórium tagja Schanda Tamás, a KDNP alelnöke is.
A Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumi elnöke Guller Zoltán miniszteri biztos, a Tokaj-Hegyalja Egyetemé pedig Stumpf István volt alkotmánybíró, az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, mellette ott ül Wáberer György, ugyancsak kormánybiztosi minőségben. A Soproni Egyetem kuratóriumának tagja Zámbó János Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem kuratóriumában pedig Schmidt Ádám Tamás sportért felelős államtitkár is helyet kapott. A Semmelweis Egyetem kuratóriumában elnökként ott van Orbán Gábor Richter vezérigazgató (2013-2015 között adó- és pénzügyi államtitkár), tagként Bedros Jonathán Róbert orvos, miniszterelnöki főtanácsadó, valamint Szócska Miklós korábbi egészségügyi államtitkár.
Több egyetemi alapítvány vezetésében helyet kaptak kormányközeli üzletemberek, vállalkozók is. Csányi Sándor OTP-vezér egyszerre elnökli a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Soproni Egyetem kuratóriumát. A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató, munkáját György László kormánybiztos is segíti. A Debreceni Egyetem kuratóriumát Kossa György, az ITK Holding tömegközlekedési cég elnök-vezérigazgatója vezeti, akit utóbbi pozícióra Pintér Sándor belügyminiszter nevezett ki. De nem lehet politikai elfogulatlansággal vádolni a Testnevelési Egyetem kuratóriumi elnökét Mocsai Lajost, a Színház és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának vezetőjét, Vidnyánszky Attilát, vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kuratóriumának első emberét, Böszörményi Nagy Gergelyt sem.
Más bajok is vannak a politikai kinevezettekkel
Habár Észak-Amerikában és Európában példátlannak mondható a Magyarországon megvalósított felsőoktatási modellváltás, olyan előfordul, hogy az intézményeket működtető testületek összetételéről a törvényhozás vagy a végrehajtó hatalom dönt. Az Európai Unió a magyar alapítványi egyetemeknél azt kifogásolta, hogy azokat irányító kuratóriumokba minden további nélkül beülhetnek olyan hivatalban lévő politikai vezetők is, akik az intézményeknek szánt közpénzek kifizetéséről dönthetnek. A korrupciós kockázatokkal járó összeférhetetlenség miatt állította le az érintett egyetemek Erasmus+ diákcsere és Horizon kutatási programban való részvételét. A külföldi példák azonban azt mutatják, hogy a politikai alapon az intézmények fölé rendelt kinevezettekkel ennél súlyosabb problémák merülhetnek fel.
Az Egyesült Államokban a The Chronicle of Higher Education (A Felsőoktatás Krónikája) című hetilap 2020 szeptemberi cikkében öt amerikai államban vizsgálta az állami egyetemek irányításáért felelős testületek működését. A 75 interjún és több mint 2000 oldalnyi nyilvános irat áttekintésén alapuló tényfeltáró anyagból az derül ki, hogy a politikai kinevezettek gyakran az ideológiai kontroll megvalósítására törekszenek, elmerülnek a kultúrharcban és kevésbé foglalkoznak az oktatás, kutatás minőségével, az intézmény gyakorlati működtetéséve. A konzervatív Tennessee-ben például a helyi, republikánus többségű törvényhozás 2018-ban lecserélte az állami egyetem kuratóriumát.
Az újonnan kinevezett potentátok betiltották az szexualitással kapcsolatos ismeretterjesztő programokat magába foglaló, “szex hét” elnevezésű éves rendezvénysorozatot, amely régóta szúrta a jobboldali politikusok szemét.
A The Chronicle írása arra is rávilágít, hogy a kinevezettek nem feltétlenül a rájuk bízott egyetemek érdekeit képviselik. Az észak-karolinai felsőoktatási intézményekért felelős kormányzótanács elnöke, Harry Smith e-mailben bocsánatot kért két republikánus képviselőtől amiért Cecil Staton, a Kelet-Karolinai Egyetem kancellára egy véleménycikk részeként bírálta az állami intézményt érő forrásmegvonásokat. A Wisconsin-i Egyetem igazgatótanácsának tagja, Michael Grebe 2015-ös megválasztása előtt tartott nyilvános meghallgatásán az intézménytől 250 millió dollárt (akkori árfolyamon 70 milliárd forintot) megvonó republikánus Scott Walker kormányzó pártját fogta. A The Chronicle szerint az egyetem irányítótestülete a későbbiekben a felsőoktatással szemben rendkívül kritikus, a főiskoláról kibukott Walker akaratát valósította meg. Az igazgatótanácsban 13 évig szolgáló Charles Pruitt rendkívül aggasztónak tartotta, hogy a testület politikailag megosztó ügyekkel foglalja el magát, ahelyett, hogy az állami forrásmegvonások jelentette egzisztenciális fenyegetés ellen küzdene. Pruit ezért utolsó kuratóriumi ülésén arra kérlelte kollégáit, hogy pártpolitikától függetlenül próbálják irányítani az egyetemet.
A politikai megbízottakkal felmerülő problémák Törökországban is jelentkeztek, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök saját emberét ültette az ország egyik legtekintélyesebb felsőoktatási intézménye, a Boszporusz Egyetem élére.
A 2021 január botrányos körülmények között rektorrá kinevezett Melih Bulu, majd a hónapokkal később őt posztján váltó Naci Inci egyaránt az államfő iszlamista-konzervatív irányvonalát és tekintélyelvű vezetési stílusát valósította meg. Többek között az LMBTQ+ közösséggel foglalkozó programokat, köztük filmvetítéseket tiltottak be, alkoholárusítási tilalmat vezettek be a campus egyik éttermén, tudósokat rúgtak ki , valamint fegyelmi eljárásokon keresztül megbüntették a rektorok kinevezése és döntései ellen tiltakozó diákokat.
