Nyílt levélben szólította fel Vlagyimir Putyint 170 orosz orvos a 2021. január óta börtönben lévő Alekszej Navalnij folyamatos kínzásának befejezésére. A legismertebb orosz ellenzéki politikus ugyanis a szilvesztert azért töltötte magánzárkában, mert az előírtnál fél órával korábban mosta meg az arcát. Bebörtönzése óta ez már a tizedik magánzárkás büntetése volt. A Lettországban székelő orosz ellenzéki portálon, a Meduzán közzétett nyílt levélben az aláírók leszögezik, Navalnij ellen szándékos egészségkárosító eljárásokat alkalmaznak a börtönben, amit az orvostársadalomnak nincs joga tétlenül szemlélni. Ügyvédje szerint az ellenzéki politikus jelenleg is lázas, köhög, mert a magánzárka után szándékosan zárták össze egy súlyos influenzás tünetekkel küszködő fogollyal.
A titkosszolgálat elfuserált mérgezési kísérletét túlélő Navalnij talán túl híres ahhoz, hogy a börtönben eltegyék láb alól, de jogosan merül fel a kérdés – mi lesz a nyílt levelet aláíró ismeretlen 170 orvos sorsa abban az Oroszországban, ahol a háború kitörése óta oligarchák, intézményvezetők sora hunyt el rejtélyes körülmények között, és ezreket hurcoltak meg azért, mert szembefordultak a rezsimmel, a háborúval?
Szentpéterváron is egy neves helyi ellenzéki politikus vegzálásával startolt az év. Borisz Visnyevszkij helyi képviselő, a liberális Jabloko, parlamenten kívüli párt tagját Maxim Reznik volt képviselővel együtt az orosz hadsereg "lejáratásával" vádolták meg. A vádhatóság szerint hamis anyagokat terjesztett Bucsáról és az ott megölt civilek nagy számáról. A The Moscow Times ellenzéki portál emlékeztet- Visnyevszkij más prominens orosz személyiségekkel együtt nyílt levélben kérte az orosz Nyomozó Bizottság elnökét, vizsgálja ki a Kijev külvárosában, Bucsában történt, az orosz csapatok márciusi kivonulása után nyilvánosságra került, az egész világot megdöbbentő mészárlást.
Reznik szeptemberben elhagyta Oroszországot, Visnyevszkij Szentpéterváron maradt mindmáig. Utóbbi azzal vált ismertté, hogy 2021-ben, az önkormányzati választásokon ugyanabban a választókerületben a rezsim három jelöltet indított ellenében Borisz Visnyevszkij néven. Ketten kifejezetten a kampányra anyakönyveztették új nevüket. Az ellene indított új eljárás vélhetően nem független attól, hogy decemberben a politikus nyilvánosságra hozta, hogy a szentpétervári hatóságok 1,5 millió dollárt adományoztak a város önkormányzati költségvetéséből az oroszok által lerombolt, majd megszállt dél-ukrajnai kikötőváros, Mariupol újjáépítésére.
Az egyetlen jó hír az orosz másként gondolkodók számára, hogy a holland hatóságok megadták a műsorszórási engedélyt az Oroszországból, majd Lettországból is száműzött orosz Dozsgy (Eső) tévének. A Dozsgy egyike volt azon orosz független médiumoknak, amelyek a háború kitörése után Rigába menekültek. A balti állam decemberben vonta vissza a csatorna működési engedélyét, nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette azt. A botrány azzal kezdődött, hogy az egyik műsorvezető arra kérte a tévénézőket, küldjenek információkat az orosz behívott katonákról és a mozgósítás során elkövetett hibákról. Ekkor a csatornát azért bírságolták meg, mert olyan térképet mutatott be, amely a Krímet Oroszország részeként ábrázolta, és mert az orosz fegyveres erőket "a mi hadseregünknek" nevezte. Ezt a lett médiafelügyelet az Ukrajnában lévő orosz csapatok támogatásának kifejezéseként értelmezte, holott a Dozsgy már a háború kitörésének első óráiban elítélte az agressziót, egyike volt azon orosz médiumoknak, amelyek az orosz független médiát tömörítő Szindikátus-100 égisze alatt hivatalos nyilatkozatban utasította el Oroszország katonai akcióját. „A fájdalom, a harag és a szégyen az a három szó, amely tükrözi a történtekhez való hozzáállásunkat” – áll a tiltakozásban, amely után minden aláíró médiumot elnémított és elűzött a Kreml.
