– A Mikulás elvitte a forgalmunkat – utalt rezignáltan a kihalt barcsi benzinkút munkatársa arra, hogy az üzemanyagok ársapkájának december hatodikai eltörlése alaposan átalakította a horvát-magyar határ két oldalán élők tankolási szokásait. – Tavaly ilyenkor tele voltunk horvát autóssal, akik persze, miután szigorítottak a hatósági áras üzemanyag eladási feltételein, elfogytak. Amióta pedig megszűnt a hazai árstop, jóval kevesebb a magyar kocsi is, az emberek egy része átjár Horvátba’ tankolni. És miután sok minden a boltokban is olcsóbb, mint nálunk, így duplán megéri kimenni.
A benzinkúttól úgy fél kilométer a határ, vagyis a Dráván átívelő híd, amelyen az év eleje, Horvátország schengeni csatlakozása óta ellenőrzés nélkül lehet áthajtani. Meglehet, ha lenne még kontroll sokszor alakulna ki itt sorállás mostanában, mivel egyre többen járnak át itt Verőce (Virovitica) felé: a 20 ezres kisvárosban nemcsak tankolni, de bevásárolni is lehet. A településen több benzinkút működik, egy az elkerülőút mellett, a többi bent a városban aratja le a magyar benzinturizmus hasznát.
Az első töltőállomást a 2-es főúton találjuk. Ottjártunkkor tucatnyi autóból öt volt magyar kocsi. A kútkezelő azt mondja, jócskán akad magyar kuncsaftjuk az elmúlt másfél hónapban. A benzin 1,33, a dízel 1,47 euró, azaz – 400 forintos átváltással számolva – 532, illetve 588 forint, vagyis nagyjából 110-125 forinttal olcsóbb, mint odahaza. Egy tele tank esetében kisebb autónál 4500, nagyobbnál akár több, mint 7000 forintos különbség, amiért már megéri Barcsról úgy 35 kilométert, cirka 2 liter üzemanyagnyit elfüstölni. És akkor még nem beszéltünk a csurig töltött kannákról: az otthoni árakat nézve minden ötödik-hatodik liter ingyen van.
– December eleje óta érezhetően megnőtt a forgalmunk – mondja a horvát kútkezelő. – Nálunk nincs korlát, mindenki annyi üzemanyagot vesz, amennyire van pénze, azaz akár több kannát is teletölthet az autóján kívül.
Hozzánk amúgy inkább csak azok jönnek be, akik az olcsóbb üzemanyag miatt érkeznek. Akiket a boltok is érdekelnek, azok bent a városban veszik a benzint és a dízelt is.
András például, aki beszélgetésünk közben érkezik a méretes kombival, felváltva áll meg a város határában, illetve hajt be a központba.
– A munkám miatt elég sokat kell autóznom, így bizony számít, mennyiért tankolok – magyarázza a negyvenes barcsi férfi. – Kéthetente átlag három tank benzinem fogy, vagyis úgy 180 liter, kétszer ide jövök, egyszer, amikor megejtjük a bevásárlást is a családdal, be a hipermarket mellé. Tankolásonként nagyjából 7 ezer forintot fogok, azaz majd’ 21 ezret két hét alatt, ami egy hónapban 42 ezer. Az már azért több, mint egy teljes tankolás odahaza. És akkor még nem számoltam, hogy a bevásárlásnál is tudunk spórolni: mindent egybe véve szerintem havi 60 ezerrel beljebb vagyunk a horvátoknak köszönhetően.
Hamarost kiderül, a magyar kocsiáradat legnagyobb verőcei nyertese a Kaufland hipermarkethez vezető leágazásnál található töltőállomás: az ott tankolók kétharmad magyar.
– Eddig még nem jöttem át tankolni, de a környékről már mindenki idejár, hát gondoltam, ha nekik megéri, nekem is – vesz ki éppen négy, egyenként 15 literes kannát kocsija csomagtartójából a Gábor. A babócsai férfi
végül 117 liternyi dízelt fizet, a végösszeg 172 euró, vagyis úgy 69 ezer forint. Odahaza ugyanezért 83 ezret kellene perkálnia, még úgy is megéri neki, hogy oda-vissza 60 kilométert autózik, ami eléget öt liternyi, azaz 3500 forintnyi üzemanyagot.
Ráadásul a tankolás előtt be is vásárolt, a számlát tanulmányozva kiderül, úgy nyolcezerrel kevesebbet fizetett, mintha mindent odahaza vett volna meg, vagyis maximálisan rentábilisnak bizonyult a kétórás kirándulás, jó érzéssel indulhat visszafelé.
A somogyi határszélhez közeli másik horvát kisváros, a 35 ezres Kapronca (Koprivnica). Az itteni kúton is találkozunk magyarokkal, berzencei, csurgói, bélavári és gyékényesi autósokkal beszélgetünk, pedig utóbbi két 90 településről első blikkre már nem éri meg átjárni, hiszen az az oda-vissza út 90-100 kilométer. Csakhogy 70-80 liter naftát kannában hazafuvarozva máris más az összkép, s a kocsik csomagtartójában ott is sorakoznak katonás rendben az üzemanyagos tartályok.
– Most egyedül jöttem, de jellemzően a sógorommal szoktunk átjárni – állítja a zákányi Attila. – Az üzemanyag-költséget szétdobjuk, ráadásul Kaproncán be is tudunk vásárolni, most, hogy valamivel olcsóbb lett az euró, még jobban kijövünk. A tankolásnál kannákon 10 literenként körülbelül egy ezres a haszon, ami lehet, hogy Budapestről nézve nem nagy szám, de mifelénk, itt a Dráva mentén, ahol a pesti pénzek feléből-harmadából élünk, hó végén ez nagyon jól jön.
De miért olcsóbb a horvát üzemanyag?
Horvátországban változatlanul hatósági korlát érvényes úgy az üzemanyagok tarifáira, mint árrésére. A legutóbbi zágrábi rendelet szerint a benzin ára 1,33, árrése 0,0995 euró, a gázolaj esetében pedig 1,47 eurós díj mellett 0,531 euró árrés engedélyezett. A horvát kormány tavaly ideiglenesen csökkentette az üzemanyagok áfáját és jövedékiadó-tartalmát is. Igaz, az EU nyilvántartása szerint a hazai benzin és gázolaj teljes adótartalma most nagyjából azonos: a horvát és a magyar benzinen 272 és 264, a gázolajon pedig 269 és 267 forint a literenkénti adószint. (Az üzemanyagok magyarországi jövedéki adója ráadásul jelenleg nem éri el az EU által engedélyezett legalacsonyabb szintet sem.)
Bár Horvátország térségi szinten hagyományosan a legdrágább államok közé tartozik, a múlt év második felének nagy részében déli szomszédunknál sokkal olcsóbban mérték az üzemanyagot, mint nálunk a hatósági árra nem jogosult vevők számára – derül ki a Cargopedia.hu adatbázisa alapján végzett számításainkból. Így az árkülönbség nem ritkán a 80 forintot is közelítette. (A szállítmányozókat segítő oldal átlagárakat mér, amitől tehát a konkrét töltőállomások tarifái akár nagy mértékben is eltérhetnek.) Igaz, a két állam közötti üzemanyagár-különbségeket, kiváltképp ősszel, inkább a rendkívül gyors változások jellemezték. Így például július, szeptember vagy december elején éppenséggel a magyarországi piaci ár bizonyult jóval alacsonyabbnak. A magyarországi hatósági árak december eleji eltörlése óta ugyanakkor a horvátok árelőnye egyre nő. Így december második felében akadt, hogy körülbelül száz forinttal is olcsóbban mérték a dízelt déli szomszédunknál. A Cargopedia legfrissebb nyilvántartása szerint ugyanakkor Magyarország és szomszédai sorrendjében a horvátoknál a szlovének, a románok, az ukránok, illetve – a gázolaj tekintetében – a szlovákok is olcsóbbak.
Teli tankhoz tojás, sajt meg vécépapír
A bevásárló-turizmus is dübörög a határmenti településeken. Persze nem mindegy, mit pakol az ember a kosarába, ugyanis a horvát árak nem egyértelműen alacsonyabbak, mint a hazaiak, sőt, bizonyos cikkek jóval drágábban kaphatóak.
Az árakat, illetve a magyarok által a bevásárló kocsikba pakolt árukat látva kiderült, a pékáru, a húsfélék és a tejtermékek mellett a gyümölcsök érik meg a legjobban. Félkilós fehér kenyeret 270, dupla akkorát 470 forintért találtunk, a zsemle 32, a császárzsemle 36 forintba került átszámítva Verőcén, a látványpékségben készült édes és sós termékekért 125-130 forintnyi eurót kértek. A 900 grammos tejföl ára átszámolva 1220, a Cheddar sajt kilója 3520, a Goudáé 2650, a 3,5 százalékos tej literje 368 forint, s bizony irigykedve néztük a 800 forintos márkázott vajat.
Csirkecombot kilónként 1260, csirkemellet 1860, sertéscombot 1320, karajt 1430, alacsony zsírtartalmú darált combot 1860 forintért találtunk, gépsonkát pedig már 2460-ért, virslit 2130-ért, felvágottakat 2200-4000 forintért, utóbbi árért persze már kolbászokat és téliszalámikat kínáltak. Az M-es méretű tojás tízesével 840 forint – és persze nincs vásárlási korlát. Az egyik legkeresettebb terméknek a vécépapír bizonyult: a jól csengő márkájú, négyrétegű 10 gurigája csak 1500 forintnyi euróba kerül, ami jóval kedvezőbb, mint itthon
