Fidesz;civilek;falu;Magyar Falu Program;

Több száz millió forint, az összes tavalyi támogatás majdnem 10 százaléka landolt a NER-nél a civileknek szánt pénzekből

Fideszes polgármesterek és parlamenti képviselők alapítványai is bőven kaptak a Magyar Falu Program civil pénzeiből. 

Csaknem 425 millió forint értékben kaptak támogatást fideszesek 2022-ben a Magyar Falu Program civil pénzeiből, azaz a falusi civil alapból – derült ki lapunk összesítéséből. A pályázaton tavaly 1450 szervezet nyert, ezek között 113 olyan van, ami egyértelműen a Fidesz-KDNP-hez köthető, mivel ezen alapítványok, egyesületek elnökei, képviselői mind-mind valamilyen tisztséget töltenek vagy töltöttek be a kormánypárt színeiben, vagy nyíltan kampányoltak a választások alkalmával annak érdekében, hogy a választók a kormánypárti jelöltekre tegyék a voksukat.

A lista átnézése után kiderült, hogy abban szép számmal akad fideszes önkormányzati képviselő, polgármester, de még parlamenti képviselő is. Mindez azt jelenti, hogy az állami közvagyonból biztosított falusi civil pályázatokat 7,8 százalékban olyan szervezetek nyerték, amelyek a kormánypárt színeiben politizáló, vagy ahhoz közel álló tisztségviselőkhöz köthetők. Ez a teljes összeg – mintegy 4,8 milliárd forint – 8,8 százaléka.

A falusi civil pénzekre négy kategóriában nyújthattak be pályázatokat: civil szervezetek ingatlanberuházási és felújítási támogatása, gépjárműbeszerzési támogatás, eszközbeszerzési támogatás, valamint programszervezési támogatás. A legnagyobb megítélt összeg 7 millió forint volt, a legkisebb pedig 290 ezer forint. Figyelemre méltó,

hogy a támogatott alapítványok 16 százaléka sporthoz, főként a labdarúgáshoz köthető, 5 százaléka hagyományőrző, 2 százaléka horgász egyesület, 4 százaléka pedig tevékenységi körét tekintve vadászattal foglalkozik.

A támogatást nyert alapítványok zömét önkéntes tűzoltó egyesületek, a falu fejlesztését szolgáló közalapítványok/alapítványok, és a helyi polgárőrségek szervezetei tették ki. Sok szervezetnek egyébként nincs működő honlapja, közösségi oldala, az interneten nem, csak a cégadatbázisban találni nyomát. Szociális tevékenységgel foglalkozó alapítványok alig-alig akadnak, és ami van,

annak többsége roma integrációval foglalkozik, és egy jó része a Fideszhez közel álló, Farkas Flórián által vezetett Lungo Dromhoz köthető. 

Például Farkas Félix vezetésével a Lungo Drom Mezőkövesdi Szervezete 7 millió forintot kapott a Magyar Falu Program civileknek osztott pénzeiből. Farkas Félix 2014-ben került a parlamentbe, mint az Országgyűlés első roma szószólója. Akkor is a hírekbe került, amikor 2022 elején az Országos Roma Önkormányzat (ÖRO) büntetőfeljelentést tett, melyben azt állította, hogy a Farkas Félix által a budapesti Benczúr Hotelbe összehívott megbeszélésen olyan szerződéseket ajánlottak 30 roma önkormányzati képviselőnek, amiért cserébe „semmit nem kell igazából csinálni”. A feljelentést az ORÖ azokra a hangfelvételekre alapozta, amelyeket cikksorozatában a Népszava tett közzé.

A falusi civil pénzekből szép számmal kaptak parlamenti képviselők is. Simon Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg 6. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője egyesülete, a Nyírbogát Hoportyó Vadásztársaság szintén a legmagasabb megítélt összeget, 7 millió forintot kapott közpénzből. A Simon család népszerű volt a Magyar Falu Program civil pénzeinek osztogatásánál. A képviselő felesége, Simonné Rizsák Ildikó, aki egyébként Nyírbogát polgármestere, szintén szerencsés volt. Az Egy Jobb Életért nevű egyesülete ugyanis szintén 7 millió forinttal lett gazdagabb. 

Így a Simon család egyesületei 14 millió forintot kaptak az állami pénzosztás során.

Nem Simon Miklós volt az egyetlen országgyűlési képviselő, akinek csurrant-cseppent valami a közös vagyonból. Ovádi Péter képviselő alapítója és nagykövete is a Szent István Pálinka Lovagrend Sóly nevezetű szervezetnek, amely ezúttal 980 ezer forintot kapott. A Szilvaország Egyesület, amely Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg 4. választókerületének országgyűlési képviselője alapítványa, 1 994 000 forintot zsebelhetett be. Az Átölel a Pilis-Dunakanyar Egyesület pedig 2 millió forintot kapott. A Bánhorváti-Nagybarca Polgári Együttműködés Egyesülete, melynek képviselője Demeter Ádám, Demeter Zoltán borsod megyei országgyűlési képviselő fia, szintén 2 milliót tehetett zsebre. Demeter Ádám egyébként a 2019-es önkormányzati választásokon Bánhorváti polgármesteri székéért is indult független jelöltként, de plakátjairól kiderült, a Fidesz támogatásával.

Kovács Sándor szintén fideszes képviselő évekig elnöke volt a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesületnek, mely 2 millió forintot kapott tavaly, 2020-ban pedig 6 milliót. Jelenleg felesége igazgatja a szervezetet. Az egyesület egyébként úgy nyerte el ezt a pénzt, hogy Kováccsal szemben 2020-ban a 24.hu cikke nyomán nyomozást rendelt el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság. A portál arról írt, hogy Kovács egyik barátja, feleségének egykori üzlettársa közel 1 milliárd forint értékben nyert különböző tendereket a Nyírségben, a politikus választókörzetéhez tartozó településeken. Egyébként a képviselővel szemben nem csak a rendőrség, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is nyomozást indított 2020-ban, mivel 60 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatásból vendégház, turisztikai bemutatóház és csónakszállás épült a képviselő családi birtokán. Utóbbi nyomozást végül megszüntette a NAV.

A Stumpf István egykori miniszter, majd alkotmánybíró nevével fémjelzett Tokaji Borlovagrendnek 2 millió forintot ítéltek meg. Stumpf 2010-től a második Orbán-kormány egyik tanácsadója volt, utána megválasztották alkotmánybírónak és ezt a tisztséget 2019-ig töltötte be. 2021. június 22-től a Tokaj-Hegyalja Egyetemet fenntartó Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, illetve kormánybiztosi feladatot is ellát, mégpedig a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja a feladata. Vagyis az Unió által is kifogásolt, fideszesekkel feltöltött kuratóriumok által irányított alapítványi egyetemek létrehozásán dolgozott. Két éves megbízatása épp a hónap végével jár le.

Az Országos Munkahelyteremtő és Ifjúságfejlesztő Egyesület szintén 7 millió forintot kapott. Az egyesüket egyik elnöke Tardi Tamás Ákos, aki a Somogy megyei önkormányzat Fidesz-KDNP-s tagja. Tardi egyébként 2015-ig a Fidelitas országos választmányának az alelnöke volt. Nevéhez több kétes ügy is kapcsolható, az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó egy 2014-es eset volt, amikor az Új Nemzedék Központ a gyermekek üdültetésére szánt négymilliárd forintnyi EU-s pénzt látható eredmény nélkül költötte el. A projekt felelőse Mihalovics Péter korábbi Fidelitas-alelnök volt, jobbkeze pedig Tardi Tamás Ákos. Ekkor az Állami Számvevőszék vizsgálatot indított, melyet a felelősök megúsztak, mivel azt mondták, hogy a 2011 és 2014 közti gazdálkodásról szóló iratok eláztak egy viharban – számolt be a kapos-t.hu.

A számos polgármester közül kiemelkedik a botrányba keveredett – független – pándi polgármester, Lázók József. A város első embere 2022-ben azzal került a hírekbe, hogy a térség fideszes képviselőjelöltjének, Pogácsás Tibornak a választási plakátjait a helyi közmunkásokkal helyeztette ki. Az esetről videófelvétel is készült, melyet a párbeszédes Szabó Rebeka tett közzé még tavaly tavasszal. A videón a közmunkások elismerik, hogy Lázók József megbízásából dolgoztak. A polgármester alapítványa, a Pándi Sportlövész Egyesület 7 millió forinttal lett gazdagabb.

Egy sor kérdésre nincs válasz

Lapunk megkereste a Miniszterelnökséget, kíváncsiak voltunk arra, hogy összesen hány pályázat érkezett be a falusi civil alapra, milyen szempontrendszer alapján választották ki a nyerteseket, és ellenőrzik-e, hogy a szervezetek mögött valós tevékenység áll-e. Arról is érdeklődtünk, hogy a különböző tisztségviselők szervezetei mire kértek és kaptak pénzt.

Válaszukban ugyanakkor csupán azokat az adatokat írták le, ami a Magyar Falu Program honlapján is szerepel, mint például, hogy az 5000 lélekszem alatti településeken működő szervezetek pályázhattak. Válaszukból kiderül, hogy a civil pénzre pályázókat „ellenőrzi a lebonyolító szervezet, valamint a jogszabályi előírásoknak megfelelően alátámasztja a bekért dokumentumok köre. A támogatás összegének felhasználását minden esetben tételes elszámolás követi, amelyet a Bethlen Gábor Alapkezelő ellenőriz.”

Azt ugyanakkor nem tudtuk meg, hogy összesen hány pályázat érkezett, ahogy azt sem, hogy a képviselők, polgármesterek alapítványai mire kértek pénzt.