A külföldi tőkepiaci befektetők egy része menekülőre fogta. Feltehetően csak átmenetileg. Ezúttal nem egy, a józan észnek és a célszerűségnek ellentmondó kormányzati döntés miatt döntöttek a forint elleni spekuláció felfüggesztése mellett, hanem azért, mert az MNB kétszeresére, öt százalékról tízre, emelte - igaz, hogy csak áprilistól - a bankok úgynevezett kötelező tartalékrátáját, vagyis azt a sok milliárdra rugó pénzmennyiséget, amelyet a hitelintézeteknek a jegybanknál el kell helyezniük, az ügyfeleik betétei után. Így kevesebb szabad, hitelként kihelyezhető tőkéjük marad, s csökkenhet a forgalomban lévő pénz is. A jegybanknál úgy gondolhatták, hogy ha már saját maguk teljesen eredménytelen harcot folytattak mindeddig, a decemberben már 24,5 százalékig felfutó az infláció ellen, akkor a teher egy részét ráteszik a hazánkban működő bankokra, magyarokra, külföldiekre egyaránt. Így azután az irányadó jegybanki kamatot megtarthatták 18 százalékon, ezúttal helyesen döntve: a lazítás esetleges kényszerének nem engedve. Ez volt az a pont, ahol a külföldi befektetési alapok vagyonkezelői gyorsan a felhalmozott profitjuk realizálásába kezdtek, s ezzel hatalmas szívességet tettek az MNB-nek, hiszen ezáltal a forint régóta nem látott mértékben megerősödött. Azt persze nem tudni, hogy meddig tart a kellemes állapot, amely dacol a Fitch hitelminősítő véleményével, amely éppen csak befektetésre érdemesnek ajánlotta Magyarországot, s mindezt negatív kilátásokkal tette.
Az MNB intézkedése, a banki hitelezés átmeneti visszafogásáról, talán még átgondolt cselekedet is lehetne, ha a Gazdaságfejlesztési Minisztérium - végeredményben a kormány - nem az ezt megelőző napon jelentette volna be, hogy februártól 700 milliárd forintos hitelkerettel elindítja a hangzatos elnevezésű Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramját a hazai vállalatok számára. Az ugyan rejtély, hogy mi szükség van Magyarország újraiparosítására, amikor - erősen hullámzó jelleggel - de az ipar még úgy ahogy hozza a formáját. Sőt éppen a jegybank az, amely a folyó fizetési mérleg kellemetlen hiányának felszámolását az általuk - jellemző módon - vezérterméknek tekintett akkumulátorok exportjára alapozza. Az államilag vezérelt, több száz milliárd forintos újabb pénzszórási szándékról - ha hinni lehet Virág Barnabás alelnöknek - az MNB-nek még tudomása sem volt. Nehéz lesz így azt az inflációt letörni, amelynél a jegybank - köszönhetően a nyersanyagok, az energia és a földgáz világméretű árcsökkenésének - a januári tetőzésére számít. Ezáltal elismerve, hogy a háborús (szankciós) infláció csupán propagandaszöveg, hazai használatra. Az elmúlt két esztendőben egyetlen jóslatuk sem igazolódott be, abban reménykednek, hogy talán most megtörik a jég. Óvatosságból hozzáteszik, ha a drágulási hullám mérséklődik is, azért a 20 százalékos fogyasztói árindextől még korai lenne elbúcsúzni. A jegybank alelnöke már fordulatot észlel az élelmiszerek árnövekedésénél. A mindennapi tapasztalatok ezt még aligha igazolják.