A csillaghegyi öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan. Egy nagyobb áradás nemcsak az 55 ezer környékbeli otthonát fenyegeti, de Budapestre is veszélyt jelenthet. „Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események hatásának csökkentése mellett az érintett közterület használatát is újragondoljuk, amelybe a közösségi részvételiség szabályainak megfelelően az érintett lakosságot és az intézményeket is bevonjuk. A projekt valójában már tavaly szeptemberben megkezdődött és februárban a nyomvonalról szóló közgyűlési döntéssel lezárul az első szakasza” – válaszolta a Népszava kérdésére Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés – a fentiek ellenére – nyitórendezvényként hívott csütörtöki eseményén.
A római-parti gátként elhíresült árvízvédelmi létesítmény megvalósíthatósági tanulmányát, és a közösségi tervezés lebonyolítását még az előző uniós pénzügyi ciklusban a csillaghegyi öblözet védelmére kapott 6,2 milliárd forintos KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program) forrásból fizette a fővárosi önkormányzat, ahogy a műszaki dokumentáció és a kiviteli terveket és az engedélyezést is. A program tartalmazta a már lezárult Pünkösdfürdő utcai védmű megerősítését, és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi beruházását is, amelynek második üteme befejeződik tavasszal.
A római-parti gát ügyét Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után visszalőtték a startvonalra. Az új városvezetés egyértelművé tette, hogy szakítana a korábbi koncepcióval, amely a Duna közvetlen közelébe helyezné a római-parti fő árvízi védvonalat. Az eredeti terv a természetes part lerombolásához vezetne, és jelentős műszaki nehézségeket és kockázatokat is felvet. A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött arról, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a Királyok útja–Nánási úti nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatósági vizsgálatát. A tanulmány elkészítésére, a teljes hullámtéri terület fejlesztését célzó átfogó szakmai és társadalmi egyeztetést megvalósító közösségi tervezésre 1,9 milliárd forintot különítettek el.
A helyzetet nehezítette, hogy két ura is van a területnek. A főváros 2012-ben 99 évre használatba kapta a Duna-partokat, de a mögötte lévő területek a kerületi önkormányzat kezelésében maradtak. A szintén ellenzéki vezetésű III. kerület azonban partner volt az előkészítésben. Akkor úgy vélték, hogy 2022 első félévében megszülethet a döntés az árvízvédelmi nyomvonalról, amelynek engedélyezése 2023-ban megtörténik és 2024-ben elkezdődhet az építkezés.
A folyamatok azonban egymásba csúsztak. A fővárosi önkormányzat 2020-ban indította el a közösségi tervezést, amelynek része volt egy kérdőíves felmérés is, illetve tavaly óta négy fórumot is tartottak a Római part jövőképéről. Az esetenként egymást kioltó igényeket próbálják közös nevezőre hozni. „A négy kulcstétel már kikristályosodott: a Római maradjon a rekreáció területe és ökológiai folyosó, adjon lehetőséget a vízi sportokra és ne sajátítsa ki semmiféle elit, legyen mindenkié” – összegez Szaló Péter Tamás, a fővárosi önkormányzat Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyetteshez tartozó Okos város munkacsoportjának tanácsadója.
A tervezői szerződést tavaly nyáron írták alá, a megvalósíthatósági tanulmányon az utolsó simításokat végzik, a Fővárosi Közgyűlés februári ülésére pedig elkészül a nyomvonal kijelölését célzó előterjesztés. Továbbra is két változat közül választhatnak a fővárosi képviselők. A part menti gát kivitelezése egyszerűbb és gyorsabb lenne, hiszen a sétányon nincs járműforgalom, nem futnak alatta közművek, ám a kivitelezés természetrombolással járna. A kerítés melletti nyomvonalat üzemeltetési okból, illetve a jelentős kisajátítási igény (a gát mögött 10 méternyi hely kell a mobilelemek mozgatásához) miatt elvetették, a mobilgát alapját adó térdfal csak a jelenlegi sétányon valósulhatna meg. Mivel ez a terület alacsonyabban fekszik, itt a terepszintet is meg kell emelni. A Nánási-Királyok úti nyomvonal esetében erre nincs szükség, a térdfal magassága sehol sem haladná meg az egy métert, amire árvíz idején elég lenne 1,3 méter magas mobilfalat rakni. A gondot itt az út alatt futó közműrendszer, és a forgalmas út lezárása jelenti. A kivitelezés költségeire is készültek számítások, ez még optimalizálható a szakemberek szerint.
A nyomvonalról szóló közgyűlési döntést követően 3 hónap alatt készülhetnek el a kiviteli tervek, az engedélyeztetés a harmadik negyedévére zárulhat le. A kivitelezés legkorábban jövőre kezdődhet el, feltéve, hogy lesz rá pénz. „A fővárosi önkormányzatnak nincsenek szabad forrásai, de az uniótól kérhető klímaadaptációs beruházásokra támogatás” – siet tisztázni Tüttő Kata. A főváros már meg is kezdte az alkudozást a Belügyminisztériummal, az árvízvédelem felelősével. Csakhogy a jelenlegi hét éves uniós pénzügyi ciklusra a kormány már szétosztotta az elérhető forrásokat, és a budapesti árvízvédelmet valahogy kifelejtették. Talán a sok nem árvízvédelmi feladattal – például evezős pálya építés – megtűzdelt Ráckevei Duna ág revitalizációját célzó projektből lecsíphetnének erre. A döntés azonban a kormányé.
