Újabb rejtett NER-kedvezmény, nem túl szigorú Tiborcz István érdekeltségével az V. kerületi önkormányzat

Mind gyakrabban kérnek az önkormányzatok úgynevezett településfejlesztési támogatást az ingatlanfejlesztőktől. A jelek szerint itt is akad külön kormányközeli árazás.

Belváros-Lipótváros önkormányzatát aligha érheti az a vád, hogy súlyos sarcokkal lehetetlenítené el a kerületben építkező összes nagy ingatlanfejlesztőt. Épülhet több ezer négyzetméteres irodaház, száz szobás hotel vagy kaszinó, a kerület segítő jóindulata baráti településfejlesztési támogatással is elnyerhető.

Ennek az építési törvényben szereplő jogintézménynek, a településfejlesztési támogatásnak az a fő célja, hogy az önkormányzatok infrastrukturális beruházásokra vegyék rá a fejlesztőket. (Fontos azonban tisztázni: ez a legtöbb esetben független minden más kötelezően fizetendő tételtől, például az építkezések idején elfoglalt közterület-használati díjtól, a településfejlesztési támogatás egy ezen felüli külön alku része.) Ez külföldön már évtizedek óta bevett gyakorlat. A magyar önkormányzatok többsége nem túl nagy igényű. Különösen gálánsnak tűnik az igencsak jó alkupozícióban lévő V. kerületi önkormányzat, főként, ha ismert NER-közeli ingatlanfejlesztő tűnik fel a színen.

Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége 2016-ban szerezte meg a Belvárosban az egykori Mahart-székházat és a szomszédos két házat.

A beruházáshoz a 100 százalékban állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 8,4 milliárd forintos, míg az azóta a Mészáros Lőrinc-féle szuperbankba beolvasztott Takarékbank 7,2 milliárd forintos hitelt nyújtott. A kormány kiemelt kormányzati beruházássá minősítette a projektet és lehetővé tette az épület kibelezését.

Az építtető Dorottya Investment Zrt. 2019 szeptemberében kötött településfejlesztési megállapodást a belvárosi önkormányzattal, amelyben 35 millió forint pénzbeli támogatás ajánlott fel amiért az épület körüli utcákat, összesen 1273 négyzetméternyi területet három évig felvonulási térként használhassa. A megállapodást tavaly kétszer is módosították, mivel a beruházónak szüksége volt még néhány száz négyzetméternyi utcára az építkezéshez és a határidőt is kitolták. Ekkor újabb 25 millió forint megfizetését vállalták településfejlesztési hozzájárulás címén, valamint 173 millió befizetését az építkezés miatt jelentős károkat elszenvedő épület melletti utcák helyreállítására. A területfoglalás idejét 2022 végéig tolták ki, így már lejárt, de új megállapodást nem sikerült fellelnünk, holott a generálkivitelező – a szintén kormányközeli Garancsi István cége – Market Építő Zrt. korábbi közlése szerint 2023 őszére fejezi be a munkát.

Ehhez képest – mint arról nemrég írtunk – ugyanez a belvárosi önkormányzat arról kötött településfejlesztési támogatási megállapodást az MNB-székház felújítójával: a cég 400 millió fizet azért, hogy elbonthasson egy 1400 négyzetméteres játszóteret, s építőanyagot tárolhasson ott 2024 nyaráig. Pedig talán az MNB-székháznál sem alkudozott túl keményen a kerület, hiszen a kivitelező cég tulajdonosát a jegybank-elnök fia, Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolják.

Nem csak a jegybanki eset jelzi, hogy nem volt túl szigorú Tiborczékkal az önkormányzat. Más kerület alkuja is ezt támasztja alá. A XIII. kerületi önkormányzat az orosz Rahimkulov Ruszlán érdekeltségébe tartozó 8 hektáros Láng negyed beépítőjétől arra kapott ígéretet: új utak és csomópont terveztetésére, kialakítására közel 300 millió forintot adnak a városrésznek, pedig az a cég nem önkormányzati, hanem saját területet használ. Zugló önkormányzata nagy csatát vív a Bosnyák tér mögötti hatalmas területet beépítő Zugló-Városközpont Zrt.-vel, amely Tiborcz István üzlettársának, Balázs Attila vállalkozónak az érdekeltsége. A területtrendezési szerződés tervezete szerint a cég vállalná egy városi köztér kialakítását, 200 autó befogadására alkalmas mélygarázs megépítését, több utca átépítését, a Rákos-patak medrének és partjának rekultiválást a Szugló utca és a Csömöri út között és egy sétáló utca kialakítását.

A fentiek kapcsán megkerestük az V. kerületi önkormányzatot, többek között azt tudakolva, hogy az elmúlt három évben összesen hány településfejlesztési megállapodást kötött az V. kerület és ebből mennyi bevétele származott. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen feltételek, keretrendszer alapján kötik meg ezeket a megállapodásokat és mit kérnek cserébe az ingatlanfejlesztők. Az önkormányzat válaszában ezekre nem tért ki. Ugyanakkor azt fontosnak tartották közölni: a kerület fejlődéséhez az önkormányzati beruházások mellett a magánprojektek is nélkülözhetetlenek. Felelős önkormányzatként alapvető kötelességük a magánberuházókkal való együttműködés, amely során alapvetés az építési szabályzat betartása és a lakosság élhető lakókörnyezetének biztosítása a kivitelezés alatt is. A településfejlesztési támogatásként befolyó összeget minden esetben a közterületekre költik, ami az évek során sok száz millió forint értékű fejlesztést jelent.