Kisfiúként kíméletlenül kifosztotta a külföldieket Konstantinápolyban. Ajánlkozott, hogy némi aprópénzért körbekalauzolja őket a városon, aztán változatos trükkökkel megrövidítette hiszékeny áldozatait. Már ekkor megmutatkoztak sorsát meghatározó képességei: simulékony modorával könnyedén mások bizalmába férkőzött, ravaszul manipulált – és gátlástalan volt.
Ebből élt egész életében, mígnem a földkerekség egyik leggazdagabb embere lett. Sir Basil Zaharoff (eredeti nevén Vaszileiosz Zahariasz, 1849–1936) szülei a görögellenes pogromok elől menekültek az Oszmán Birodalomból Oroszországba. Azután visszatértek a Boszporuszhoz, ott indult az ifjú szédületes karrierje. A turisták lehúzása csak a kezdet volt. Felcsapott tűzoltónak, aminek az volt az előnye, hogy ha társaival felgyújtottak egy-egy elegáns villát, akkor elsőként értek oda, és a füstben-felfordulásban észrevétlenül elemelhették, ami a kezük ügyébe akadt.
Bűnlajstromát külföldön gyarapította tovább. Sikkasztás, csalás, sőt bigámia is szerepel a listán:
Angliában a hozományért feleségül vette egy tehetős kereskedő lányát, majd az óceán túlpartján, az Egyesült Államokban megismételte a mutatványt, de ott a leánykéréshez már hercegnek adta ki magát.
Ír lányokat közvetített Amerikába. Nem volt finnyás, pénzért bármi belefért neki. A hivatásos szélhámos ügyességéről árulkodik, hogy bár többször is lebukott, valahogyan mindig megúszta a börtönt.
Szerencsecsillaga akkor ragyogott fel, amikor egy ismerősének közbenjárására Thorsten Nordenfelt svéd fegyvergyáros felfogadta balkáni képviselőjének (1877). E minőségében is bevált módszereit használta: csalt, hazudott, vesztegetett. A görög kormánynak eladott egy használhatatlan tengeralattjárót, azután gondoskodott róla, hogy az üzlet híre eljusson a szultán udvarába. A szomszédoktól tartó törökök mindjárt két tengeralattjárót vásároltak tőle. Ezt viszont már az oroszok sem nézhették tétlenül, hát rájuk is sózott kettőt.
Nagy dobása volt, hogy megszerezte a Maxim géppuska szabadalmát. Szabotázsakciókkal és rágalmakkal járatta le a feltalálót az érdeklődők előtt, elriasztotta a potenciális vevőket, így olcsón hozzájutott az értékes hadiipari újításhoz. Nordenfeltet kitúrta a cégből, a századfordulóra Európa legfontosabb fegyverkereskedője lett. Lefizetett emberei révén már kormányokat manipulált.
Szította a fegyverkezési versenyt, közben jó pénzért egyaránt szállított az egymást féltékenyen figyelő brit, német és orosz birodalomnak. Zaharoff a világháborúval ért a csúcsra. Vagyonához immár tekintély, rang, nemzetközi befolyás is társult. Brit és francia érdemrendeket kapott, mert elérte, hogy Görögország – noha az uralkodó a német császár sógora volt – az antant pártjára álljon. Versailles-ben kiváltságokat lobbizott ki Monacónak, miután befektetett az ottani kaszinókba. Az olajbizniszbe is beszállt. Spanyol hercegnőt vett feleségül, és egy Párizs környéki kastélyban éldegélt 87 éves koráig. Csak a halála után kezdték annak nevezni, ami volt: a halál kufárja.