„Nagy változás csak akkor lesz, amikor a közvélemény számára is átmegy az az üzenet, hogy tiszta folyók nélkül elképzelhetetlen az életben maradás. Ez ilyen egyszerű” – mondta lapunknak Molnár Attila Dávid, a PET Kupa egyik alapítója. A folyami hulladékszennyezést a gyártók – a műanyagipar, a csomagolóipar –, a forgalmazók, kereskedők, tehát a nagy áruházláncok és a fogyasztók együtt idézik elő. Minden egyes, a vízen úszó hulladékért felelős ez a három nagy csoport. A probléma megoldására jelenleg jogilag nincs egy kijelölt szervezet Magyarországon sem, a vízügyi igazgatóságok és a civil szervezetek közösen harcolnak a szennyeződés felszámolásáért. Emellett a környezetvédő civil szervezet évek óta bevonja a piaci szereplőket is a megoldáskeresésbe. Együttműködnek szakmai szervezetekkel, több nemzetközi projektben is dolgoznak, ahol a szemléletformálás is a kiemelt feladatok közé tartozik.
Mint a környezetvédő elmondta, az Európai Unió területén a folyók jó állapotban vannak, kivéve a Duna vízgyűjtő területének alsó szakaszait. A határon átnyúló folyami szennyezés hátterében döntő többségében rendszerszintű problémák állnak. Ezek lehetnek humanitárius válságok – mint a háború –, szociális feszültségek, illetve gazdasági problémák. Magyarország szomszédai közül Ukrajnában jelen pillanatban mind a három, Romániában pedig az utóbbi kettő tapasztalható. Ez azért is borzasztó, mert Románia uniós tagállam, így rájuk is vonatkozik a vízkeretirányelv, mégis egyelőre az ország több területén nincs megszervezve a szelektív hulladékgyűjtés, és a szegényebb területeken rengetegen használják illegális lerakóhelyként az ártereket.
„Ne legyenek illúzióink, Magyarországon is vannak illegális lerakók, hogy mégis jó az egyenlegünk, az annak köszönhető, hogy a vízügy évek óta védekezik az úszó hulladék ellen. Hazánk jóval több hulladékot vesz ki a folyókból, mint amennyi a mi területünkön belekerül
– tette hozzá Molnár Attila Dávid.
– Ha viszont az Unión kívülre tekintünk, nyugodtan mondhatjuk, hogy katasztrofális állapotok vannak, több országban használják hulladéklerakóként a természetes vízfolyásokat. A bosnyák, albán folyók esetében katasztrofális a helyzet, ezek közül több már közvetlenül az Adriai-tengert szennyezi, nem a Dunát és azon keresztül a Fekete-tengert.”
Nem igazán foglalkoznak a folyókban folyamatosan felgyülemlő szeméttel a nyugat-balkáni országok, annak ellenére sem, hogy az európai uniós csatlakozásra várva ezeket a problémákat is meg kellene oldaniuk. Az utóbbi néhány hétben számos fénykép és videófelvétel jelent meg az érintett országok vizeiről. Az Albánia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina területén áthaladó Lim, a Drina jobb oldali mellékfolyója például rendszeresen úszó szemétteleppé változik a szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint. A délnyugat-szerbiai Pribojnál található gátnál naponta akár 25 teherautónyi szemetet is kihalásznak. A helyi aktivisták jelentése szerint november óta mintegy húszezer köbméter hulladékot távolítottak el a folyóból.
A december végi és január eleji áradások a térség jelentős részén gondokat okoztak, ám azonfelül, hogy utakat, házakat földeket árasztottak el, felszínre hozták azt a többtonnányi szemetet is, amely rendszeresen a folyókba vagy a folyók menti illegális hulladéklerakókba kerül a Nyugat-Balkán országaiban. Az ár műanyag palackokat, autógumikat, hordókat, háztartási gépeket, köztük hűtőszekrényeket is magával sodort.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén regisztrált környezeti károk mintegy 40 százalékát a külföldi eredetű kommunális hulladékszennyezés teszi ki, így ez tekinthető a legjelentősebb vízminőségi problémának. A vízfelszínen úszó szemét felszámolására 2019-ben egy hulladékeltávolító gépláncot helyeztek üzembe, mintegy 1,3 milliárd forintos beruházás eredményeképpen. A Felső-Tiszán és a Szamoson az elmúlt több mint három évben tizenkét alkalommal kellett bevetni a hulladékmentesítő rendszert. A tevékenységnek köszönhetően összesen 8171 köbméter vegyes uszadéktól tisztult meg a Tisza és Szamos, ebből 1239 köbméter volt a PET hulladék.
A PET Kupa civil szervezet az utóbbi öt évben minden évben megduplázta a folyókon összegyűjtött műanyag hulladékot, az általuk kitermelt mennyiség tavaly meghaladta a 300 tonnát, aminek 50-60 százalékát sikerült újrahasznosítani. Molnár Attila Dávid tájékoztatása alapján azonban ezt az arányt lehet még tovább növelni, ugyanis szerencsére a folyami hulladék jelentős része reciklálható.