Az inflációs fordulat jelei már tapinthatók az USA-ban és az eurózónában is, ennek ellenére a két nagy jegybank tovább menetel az előre bejelentett úton. Az amerikai Federal Reserve (Fed) a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 4,75 százalékra emelte az amerikai alapkamatot. Az elemzők szerint a Fed vezére Jerome Powell sajtótájékoztatója kellően visszafogott volt, de az amerikai inflációval kapcsolatban először fogalmazta meg, hogy kezd beérni az FED kamatemelő munkája. Az üzenet talán túlzóan fel is villanyozta a befektetőket, mert a piac arra számít, hogy lassan megáll a kamatemelésekkel a Fed, pedig Jerome Powell világosan elmondta, hogy szükség lesz még kamatemelésesre.
Az Európai Központi Bank is emelte kamatát 50 bázisponttal, ezzel az irányadó betéti ráta 2,5 százalékra emelkedett. Az EKB jóval később kezdett kamatemelésekbe, ezért ekkora a kamatkülönbözet a dollár és az euró között. Épp ezért és inflációs nyomás miatt jegybank már most bejelentette, hogy a következő hónapban újabb 0,5 százalékpontos kamatemeléssel folyatja a szigorítást. Szükség van a magas kamatokra, hogy az EKB így szűkítse a keresletet, amely idővel csökkenti az infláció, ráadásul a magas kamatok révén inflációs várakozások emelkedése is megelőzhető – olvasható a európai jegybank közleményében, vagyis várhatóan további szigorítások jönnek.
Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az eurózóna gazdasága 2022 utolsó negyedében már csak 0,1 százalékkal nőtt, vagyis jelentősen visszaesett gazdasági aktivitás, és ez így is maradhat a következő hónapokban. Ugyanakkor a unió gazdasága sokkal jobban ellenállt a kihívásoknak – energiaválság, ukrajnai háború –, mint azt korábban gondolták. Az EKB elnöke szerint ezért a nemzeti kormányoknak le kell építeniük a különféle (energia) támogatásokat, mert azok csak növelik az inflációs nyomást és a államadósságokat. A piaci energiaárak amúgy is esnek, ami támogatja az infláció további csökkenését az eurózónában, sőt ha a jelenlegi trendek fennmaradnak, akkor akár gyorsulhat is az infláció csökkenése – tette hozzá Lagarde.
Az Eurostat adatai szerint januárban az eurózónában az átlagos infláció 8,5 százalék volt, a tavaly decemberi 9,2 százalékhoz képest, így már harmadik hónapja tart a dezinfláció. Ugyanakkor az út vége még meglehetősen messze van, ugyanis a EKB inflációs célja 2 százalék, igaz ezt korábban sem tudta teljesíteni.
