Szövetségeseket keres Bibi

Ismét tömegek tüntettek Izraelben a demokrácia védelmében. Netanjahu változtathat az ukrajnai háborúhoz való izraeli viszonyuláson, valamit valamiért alapon.

Több mint százezren vonultak utcára Izrael városaiban szombaton este, Tel-Aviv központjában már az ötödik egymást követő héten tüntettek Benjamin Netanjahu szélsőjobbra és az ultravallásos pártokra támaszkodó kormánya által tervezett vitatott igazságügyi reformok ellen. A kabinet tervezett igazságügyi reformját nemcsak az ellenzék és civil szervezetek értékelik a demokrácia és jogállam felszámolási kísérleteként, arra való törekvésként, hogy a korrupciós eljárás alatt álló miniszterelnököt, illetve legerősebb szövetségesét, a Sasz ultravallásos párt vezetőjét, a kétszeresen jogerősen elítélt Árje Derit mentesítse a felelősségrevonás alól és lehetővé tegye hatalmon maradásukat. Izrael jogrendjének gyökeres átírását a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság vezető bírája és az izraeli jogásztársadalom is bírálja.

Jichák Herzog államfő a héten azt javasolta, hogy két hétre függesszék fel a törvényhozási eljárást a Kneszetben, és kezdődjenek egyeztetések a kompromisszum érdekében, de a kabinet egyelőre erre nem hajlandó, a Kneszet alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottsága a héten folytatja a törvénytervezet megvitatását.

"Mentsük meg Izrael demokráciáját Netanjahutól", hirdették a tiltakozók táblái, de olyanok is feltűntek, miszerint az új kormány "veszélyt jelent a világbékére". Ugyanekkor tüntetés zajlott Londonban az izraeli nagykövetség előtt, valamint Párizsban azelőtt a szálloda előtt, amelyben Benjamin Netanjahu és felesége tartózkodott. Az izraeli miniszterelnök ugyanis Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt pénteken, többek között az Irán elleni nyugati szövetség megerősítéséről. Netanjahu igyekszik kihasználni azt a körülményt, hogy Irán Oroszország fegyverekkel, elsősorban drónokkal való támogatása miatt kivívta az Ukrajnát támogató nyugat haragját.

A Netanjahu kormánya „veszélyt jelent a világbékére” tüntetői táblák azt az Izraelben megfogalmazódott félelmet tükrözik, miszerint a szélsőjobb kabinet háborút indíthat Irán ellen, kihasználva azt, hogy a világ figyelmét elvonja az ukrajnai háború. Netanjahu múlt héten egy, a CNN-nek adott interjúban részletek nélkül azt mondta, Izrael "fellépett az iráni fenyegetésekkel szemben", mintegy hallgatólagosan beismerve, hogy országa áll amögött a múlt heti dróntámadás mögött, amely egy olyan iráni katonai üzemet rombolt le, ahol az Oroszország által is használt drónokat és egyéb fegyvereket gyártottak. Ugyanebben az interjúban emelte ki, hogy a bénító gazdasági szankciók mellett az egyetlen eszköz, amivel meg lehet akadályozni Iránt abban, hogy atomfegyvert fejlesszen ki, az a „hiteles katonai fenyegetés”.

Az Irán elleni egységes nyugati blokk érdekében Netanjahu késznek mutatkozik Izrael Ukrajna-politikáján is változtatni. Ellenzékből ugyan azért bírálta a fegyverszállítást megtagadó Bennett-Lapid kormányt, hogy túl szorosan kötődik Kijevhez, miközben az ország létérdeke a koordináció fenntartása a szomszédos Szíriában jelenlévő Oroszországgal, ma már nem zárható ki, hogy egyike lesz az Ukrajnának fegyvert szállító szövetségeseknek. Ukrajna mindeddig a Vaskupola légelhárító rendszert kérte sikertelenül Izraeltől.